„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
→‎Kritikája: egy hivatkozás javítása
(A kritikai rész kiegészítése)
(→‎Kritikája: egy hivatkozás javítása)
== Kritikája ==
 
A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában [[Érvelési hiba|érvelési hibának]] tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).<ref name="SBM_Novella"/><ref name="NESS_Novella">{{cite web|url=https://theness.com/neurologicablog/index.php/cam-logical-fallacies/|title=CAM Logical Fallacies|publisher=Neurologica|author=Novella, S.|language=angol|date=2012-05-03|accessdate=2020-05-19}}</ref> A HKO alapjául szolgáló [[csi]], valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban ''nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték''.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncture outcomes in a college clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="Boldogkői">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]|date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.<ref name="MO_Placebo">{{cite web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó, vagy valós hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref> Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>
 
==Magyarországon==

Navigációs menü