„Baranyay András” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória hozzáadása |
jav, hal. hely |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 --> |
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 --> |
||
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 --> |
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 --> |
||
|halál helye= |
|halál helye= Budapest |
||
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 --> |
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 --> |
||
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 --> |
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 --> |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
|alsablon= |
|alsablon= |
||
}} |
}} |
||
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – [[2016]]. [[június 20.]]<ref>[http://www.hirado.hu/2016/07/07/julius-27-en-temetik-baranyay-andras-kossuth-dijas-kepzomuveszt Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt]. Hirado.hu. 2016. júl. 8.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal |
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – Budapest, [[2016]]. [[június 20.]]<ref>[http://www.hirado.hu/2016/07/07/julius-27-en-temetik-baranyay-andras-kossuth-dijas-kepzomuveszt Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt]. Hirado.hu. 2016. júl. 8.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozott. |
||
== Életútja, munkássága == |
== Életútja, munkássága == |
||
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé. |
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé. |
||
1963-tól kiállító művész. Korai grafikáin [[Arckép|portré]]kat, [[Belsőépítészet|enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[Litográfia|kőnyomatokat]] alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] és a [[Szürenon]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a [[csendélet]]ek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép. |
1963-tól volt kiállító művész. Korai grafikáin [[Arckép|portré]]kat, [[Belsőépítészet|enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[Litográfia|kőnyomatokat]] alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] és a [[Szürenon]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a [[csendélet]]ek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép. |
||
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan |
== Részévtele kiállításokon == |
||
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megmérettette munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: |
|||
Bibliothèque Nationale de Paris; |
Bibliothèque Nationale de Paris; |
||
Bibliothèque Royale Albert 1er, [[Brüsszel]]; |
Bibliothèque Royale Albert 1er, [[Brüsszel]]; |
||
101. sor: | 102. sor: | ||
* Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066. |
* Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066. |
||
* [https://web.archive.org/web/20110304223823/http://artportal.hu/lexikon/muveszek/baranyay_andras Baranyay András, artportal.hu] |
* [https://web.archive.org/web/20110304223823/http://artportal.hu/lexikon/muveszek/baranyay_andras Baranyay András, artportal.hu] |
||
* [https://mta.hu/data/dokumentumok/szima/Huszonot%20ev:%20A%20Szechenyi%20Irodalmi%20es%20Muveszeti%20Akademia%20tortenete/09_Elhunyt_rendes_tagok_389-504.pdf mta.hu] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Művészet}} |
{{Portál|Művészet}} |
A lap 2020. április 20., 18:24-kori változata
Baranyay András | |
Született | 1938. április 23.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 2016. június 20. (78 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyay András (Budapest, 1938. április 23. – Budapest, 2016. június 20.[4]) Kossuth-díjas magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozott.
Életútja, munkássága
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1957 és 1965 között, mestere Bernáth Aurél volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjai közé.
1963-tól volt kiállító művész. Korai grafikáin portrékat, enteriőröket, aktokat, figurális kőnyomatokat alkotott. Egyéni stílusa az Iparterv és a Szürenon tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló litográfiákkal jelentkezett. Már az 1970-es évek elején fényképalapú litográfiákat, önarcképeket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.
Részévtele kiállításokon
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megmérettette munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: Bibliothèque Nationale de Paris; Bibliothèque Royale Albert 1er, Brüsszel; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Herzog Antom Ulrich Museum, Braunschweig; Hirschorn Museum, Washington; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Miskolci Galéria, Miskolc; M. Civico, Padova; M. voor Schone Kunsten, Antwerpen; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; Sárospataki Képtár, Sárospatak; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Grafikái (válogatás)
Hagyományos téma
- Vágóhíd (1965)
Kéz téma
- Részletek egy kézből I-IV (1969)
- Kéz, litográfia, 1969
- Két kis kéz, színezett fotó, 1973
- Kis barna hátterű kéz, vegyes technika, 1989
- Rembrandt kezek, fotó, színes ceruza, 1992
Önarckép téma
- Kis keretes önarckép (1976)
- Önarckép Jane Morisszal (1982)
- Alvókép (1987)
Csendélet téma
- Csendélet almával, 1980;
- Három darab, körte formában - [Eric Satie], 1982
Díjai, elismerései
- Munkácsy-díj (1988)
- Soros Alapítvány fotóművészeti díja (1987, 1989, 1996)
- Kossuth-díj (1999)
Jegyzetek
- ↑ The Fine Art Archive
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt. Hirado.hu. 2016. júl. 8.
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Baranyay András lásd 167-168. p. ISBN 963-8477-44-X
- Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066.
- Baranyay András, artportal.hu
- mta.hu