Ugrás a tartalomhoz

„Baranyay András” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória hozzáadása
jav, hal. hely
8. sor: 8. sor:
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál helye= Budapest
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
46. sor: 46. sor:
|alsablon=
|alsablon=
}}
}}
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – [[2016]]. [[június 20.]]<ref>[http://www.hirado.hu/2016/07/07/julius-27-en-temetik-baranyay-andras-kossuth-dijas-kepzomuveszt Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt]. Hirado.hu. 2016. júl. 8.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozik.
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – Budapest, [[2016]]. [[június 20.]]<ref>[http://www.hirado.hu/2016/07/07/julius-27-en-temetik-baranyay-andras-kossuth-dijas-kepzomuveszt Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt]. Hirado.hu. 2016. júl. 8.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozott.


== Életútja, munkássága ==
== Életútja, munkássága ==
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé.
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé.


1963-tól kiállító művész. Korai grafikáin [[Arckép|portré]]kat, [[Belsőépítészet|enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[Litográfia|kőnyomatokat]] alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] és a [[Szürenon]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a [[csendélet]]ek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.
1963-tól volt kiállító művész. Korai grafikáin [[Arckép|portré]]kat, [[Belsőépítészet|enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[Litográfia|kőnyomatokat]] alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] és a [[Szürenon]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a [[csendélet]]ek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.


Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük:
== Részévtele kiállításokon ==
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megmérettette munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük:
Bibliothèque Nationale de Paris;
Bibliothèque Nationale de Paris;
Bibliothèque Royale Albert 1er, [[Brüsszel]];
Bibliothèque Royale Albert 1er, [[Brüsszel]];
101. sor: 102. sor:
* Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p.&nbsp;ISSN 1215-7066.
* Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p.&nbsp;ISSN 1215-7066.
* [https://web.archive.org/web/20110304223823/http://artportal.hu/lexikon/muveszek/baranyay_andras Baranyay András, artportal.hu]
* [https://web.archive.org/web/20110304223823/http://artportal.hu/lexikon/muveszek/baranyay_andras Baranyay András, artportal.hu]
* [https://mta.hu/data/dokumentumok/szima/Huszonot%20ev:%20A%20Szechenyi%20Irodalmi%20es%20Muveszeti%20Akademia%20tortenete/09_Elhunyt_rendes_tagok_389-504.pdf mta.hu]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet}}
{{Portál|Művészet}}

A lap 2020. április 20., 18:24-kori változata

Baranyay András
Született1938. április 23.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt2016. június 20. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • grafikusművész
  • festőművész
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Baranyay András (Budapest, 1938. április 23. – Budapest, 2016. június 20.[4]) Kossuth-díjas magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozott.

Életútja, munkássága

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1957 és 1965 között, mestere Bernáth Aurél volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjai közé.

1963-tól volt kiállító művész. Korai grafikáin portrékat, enteriőröket, aktokat, figurális kőnyomatokat alkotott. Egyéni stílusa az Iparterv és a Szürenon tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló litográfiákkal jelentkezett. Már az 1970-es évek elején fényképalapú litográfiákat, önarcképeket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.

Részévtele kiállításokon

Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megmérettette munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: Bibliothèque Nationale de Paris; Bibliothèque Royale Albert 1er, Brüsszel; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Herzog Antom Ulrich Museum, Braunschweig; Hirschorn Museum, Washington; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Miskolci Galéria, Miskolc; M. Civico, Padova; M. voor Schone Kunsten, Antwerpen; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; Sárospataki Képtár, Sárospatak; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Grafikái (válogatás)

Hagyományos téma

  • Vágóhíd (1965)

Kéz téma

  • Részletek egy kézből I-IV (1969)
  • Kéz, litográfia, 1969
  • Két kis kéz, színezett fotó, 1973
  • Kis barna hátterű kéz, vegyes technika, 1989
  • Rembrandt kezek, fotó, színes ceruza, 1992

Önarckép téma

  • Kis keretes önarckép (1976)
  • Önarckép Jane Morisszal (1982)
  • Alvókép (1987)

Csendélet téma

  • Csendélet almával, 1980;
  • Három darab, körte formában - [Eric Satie], 1982

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. The Fine Art Archive
  2. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  4. Július 27-én temetik Baranyay András Kossuth-díjas képzőművészt. Hirado.hu. 2016. júl. 8.

Források

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Baranyay András lásd 167-168. p. ISBN 963-8477-44-X
  • Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066.
  • Baranyay András, artportal.hu
  • mta.hu