„Manasz (filozófia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs tartalomjegyzék}} |
|||
A '''manasz''' ([[Dévanágari írás|dévanágari]]: मनस्) az értelem, a gondolat, a felfogás, az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott '''elme''' a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] irodalomban. |
A '''manasz''' ([[Dévanágari írás|dévanágari]]: मनस्) az értelem, a gondolat, a felfogás, az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott '''elme''' a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] irodalomban. |
||
==== Hinduizmus ==== |
|||
== A hinduizmusban == |
|||
A védikus időkben az egyéni lelket és a beszéd ''(vács)'' alapját jelentette. Az [[upanisadok]] korában különbözőképp értelmezték: időnként a beszéddel és a lélegzettel kapcsolták össze, máskor az érzékszervek és az [[önvaló]] ''([[átman]])'' között közvetítő tényezőként fogták fel. |
A védikus időkben az egyéni lelket és a beszéd ''(vács)'' alapját jelentette. Az [[upanisadok]] korában különbözőképp értelmezték: időnként a beszéddel és a lélegzettel kapcsolták össze, máskor az érzékszervek és az [[önvaló]] ''([[átman]])'' között közvetítő tényezőként fogták fel. |
||
A [[Darsana|darsaná]]kban a manasz különleges, kiegészítő érzékszervként jelenik meg, amelynek segítségével az érzékletek és a gondolatok eljutnak az [[átman]]ig. A [[szánkhja]] bölcseletben a manasz princípiuma ''([[Tattva|tattvá]]ja)'' az értelemmel ''([[buddhi]])'' és az egóval ''(ahankára)'' együtt hármas "belső szervet" ''(antakharana)'' alkot. |
A [[Darsana|darsaná]]kban a manasz különleges, kiegészítő érzékszervként jelenik meg, amelynek segítségével az érzékletek és a gondolatok eljutnak az [[átman]]ig. A [[szánkhja]] bölcseletben a manasz princípiuma ''([[Tattva|tattvá]]ja)'' az értelemmel ''([[buddhi]])'' és az egóval ''(ahankára)'' együtt hármas "belső szervet" ''(antakharana)'' alkot. |
||
==== Buddhizmus ==== |
|||
== A buddhizmusban == |
|||
A [[buddhista]] pszichológia szerint a manasz az elme racionális képessége. A [[páli kánon]] szerint ugyanazt jelenti, mint a [[csitta]] és a [[vidnyána]]. |
A [[buddhista]] pszichológia szerint a manasz az elme racionális képessége. A [[páli kánon]] szerint ugyanazt jelenti, mint a [[csitta]] és a [[vidnyána]]. |
||
{{lásd|Elme (buddhizmus)}} |
{{lásd|Elme (buddhizmus)}} |
||
A lap jelenlegi, 2019. június 23., 20:09-kori változata
A manasz (dévanágari: मनस्) az értelem, a gondolat, a felfogás, az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott elme a szanszkrit irodalomban.
A hinduizmusban[szerkesztés]
A védikus időkben az egyéni lelket és a beszéd (vács) alapját jelentette. Az upanisadok korában különbözőképp értelmezték: időnként a beszéddel és a lélegzettel kapcsolták össze, máskor az érzékszervek és az önvaló (átman) között közvetítő tényezőként fogták fel.
A darsanákban a manasz különleges, kiegészítő érzékszervként jelenik meg, amelynek segítségével az érzékletek és a gondolatok eljutnak az átmanig. A szánkhja bölcseletben a manasz princípiuma (tattvája) az értelemmel (buddhi) és az egóval (ahankára) együtt hármas "belső szervet" (antakharana) alkot.
A buddhizmusban[szerkesztés]
A buddhista pszichológia szerint a manasz az elme racionális képessége. A páli kánon szerint ugyanazt jelenti, mint a csitta és a vidnyána.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009