„Ország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
cikkfelépítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A [[magyar nyelv|magyar]] ''ország'' szó (eredetileg ''uruszág'') az [[úr]] (eredeti formájában ''uru'') szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a ''-ság'' képző ritkább ''-szág'' változatának hozzátételével (mint ''jószág''), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját ''(uruszág'' – ''urszág'' – ''ország).'' Az ''ország'' tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a [[mennyország]] (a [[12. század]] végi [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti Beszédben]] ''münyi uruszág'') alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a [[Újszövetség]]ben szereplő [[ógörög nyelv|görög]] kifejezés (''hé baszileia tón uranón,'' „az egek királysága”) pontos fordítása volt.<ref>{{Tótfalusi|ország}}</ref> |
A [[magyar nyelv|magyar]] ''ország'' szó (eredetileg ''uruszág'') az [[úr]] (eredeti formájában ''uru'') szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a ''-ság'' képző ritkább ''-szág'' változatának hozzátételével (mint ''jószág''), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját ''(uruszág'' – ''urszág'' – ''ország).'' Az ''ország'' tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a [[mennyország]] (a [[12. század]] végi [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti Beszédben]] ''münyi uruszág'') alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a [[Újszövetség]]ben szereplő [[ógörög nyelv|görög]] kifejezés (''hé baszileia tón uranón,'' „az egek királysága”) pontos fordítása volt.<ref>{{Tótfalusi|ország}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2019. március 12., 18:03-kori változata
Ország elnevezéssel illetik azt a rendszerint összefüggő földrajzi területet, amelyet a többi ország önálló (szuverén) államnak ismer el.
A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
A szó egyéb használata és etimológiája
Az ország kifejezést átvitt értelemben is használják, elsősorban valamilyen elképzelt lények életterének, földterületének, illetve területének megnevezésére (például Tündérország). Az ország szó egy különleges használata az élőlények rendszertanában a növények, állatok, gombák országa.
A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a -ság képző ritkább -szág változatának hozzátételével (mint jószág), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a mennyország (a 12. század végi Halotti Beszédben münyi uruszág) alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a Újszövetségben szereplő görög kifejezés (hé baszileia tón uranón, „az egek királysága”) pontos fordítása volt.[1]
Jegyzetek
- ↑ Ország szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
Források
- Györffy György: Nép, nemzet, ország – Honfoglalás és néprajz (Balassi Kiadó, Budapest, 1997) ISBN 963-506-122-6
