„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.210.237.106 (vita) szerkesztéséről Regasterios szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
→Képgaléria: Semmit nem ad a szócikkhez, értelmetlen galéria. |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten] |
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten] |
||
* [http://hu.shvoong.com/books/1900174-pet%C5%91fi-elbesz%C3%A9l%C5%91-k%C3%B6ltem%C3%A9nyei/ Petőfi elbeszélő költeményei] |
* [http://hu.shvoong.com/books/1900174-pet%C5%91fi-elbesz%C3%A9l%C5%91-k%C3%B6ltem%C3%A9nyei/ Petőfi elbeszélő költeményei] |
||
== Képgaléria == |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Kép:Fazekas Mihály.jpg|[[Fazekas Mihály]] |
|||
Kép:Vorosmarty Mihály.jpg|[[Vörösmarty Mihály]] |
|||
Kép:Petőfi_Sándor.jpg|[[Petőfi Sándor]] |
|||
Kép:Arany.gif|[[Arany János (költő)|Arany János]] |
|||
</gallery> |
|||
{{wikiszótár}} |
{{wikiszótár}} |
||
A lap 2018. szeptember 10., 15:27-kori változata
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
A 18. században keletkezett, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.
A magyar irodalomban
Hosszabb terjedelműek
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi[1] (1804)
- Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz[2] (1845), Az apostol (1848)
- Arany János: Elveszett alkotmány (1845), Toldi[3] (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
- Arany László: A délibábok hőse[4] (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
Közepes epika körébe sorolhatóak
- Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
- Garay János: Az obsitos (1843)
Modern változat
- Varga Domokos György: Tévé a tanyán[5][6] (2015)
A világirodalomban
- Milton: Elveszett paradicsom (Paradise lost) (1667)
- Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
- Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)
Jegyzetek
Források
További információk
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!
