„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor: 44. sor:
== Források ==
== Források ==
*Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, {{ISBN|978-973-27-1708-0}}
*Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, {{ISBN|978-973-27-1708-0}}
* [https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=https://www.britannica.com/topic/De-contagione-et-contagiosis-morbis&prev=search Encyclopædia BritannicaDe contagione et contagiosis morbis] (Hozzáférés: 2017. november 25.)

=== Fordítás ===
=== Fordítás ===
{{fordítás|ro|Girolamo Fracastoro|oldid=6123436}}
{{fordítás|ro|Girolamo Fracastoro|oldid=6123436}}

A lap 2017. november 25., 10:30-kori változata

Girolamo Fracastoro
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Született1478
Verona
Elhunyt1553. augusztus 6.
Verona
Állampolgárságavelencei
Nemzetiségeolasz
Foglalkozásaorvos, költő, humanista, természettudós
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Girolamo Fracastoro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553. augusztus 6.) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.

Élete

Gazdag veronai családba született. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracastoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.

Tudományos munkája

Orvostudomány

Legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták.

A szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozta meg: közvetlen, közvetett és távolsági módon.

Csillagászat

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességét is. Sokan Fracastorónak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, ami által nagyobb képeket kapott.

Művei

Poemata omnia, 1718
  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico.
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione

Jegyzetek

  1. Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
  2. Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britanica.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk