„Kalmar” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
27. sor: 27. sor:


===A város további fejlődése===
===A város további fejlődése===
A 19. században a város kezdett túlnőni a korábbi erőd-város határain. 1822-ben bontásra ítélték a város körüli falakat és erődítményeket a Kvarholmen szigeten. 1874-ben a vasút is megérkezett Kalmarba, és természetesen ehhez a maradék falak jelentős részét le kellett bontani. A pályaudvart a kikötőnél, a tenger partján alakították ki,
A 19. században a város kezdett túlnőni a korábbi erőd-város határain. 1822-ben bontásra ítélték a város körüli falakat és erődítményeket a Kvarholmen szigeten. 1874-ben a vasút is megérkezett Kalmarba, és természetesen ehhez a maradék falak jelentős részét le kellett bontani. A pályaudvart a kikötőnél, a tenger partján alakították ki.

==Éghajlata==
Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.
{{Éghajlattáblázat
|név = Kalmar
|Jan_max =11.6
|Feb_max =15.6
|Mar_max =20.6
|Apr_max =25.7
|Maj_max =32.5
|Jun_max =33.0
|Jul_max =35.2
|Aug_max =33.1
|Sep_max =28.2
|Okt_max =23.5
|Nov_max =15.4
|Dec_max =13.2

|Jan_átl_max =1.9
|Feb_átl_max =2.3
|Mar_átl_max =6.3
|Apr_átl_max =11.2
|Maj_átl_max =16.1
|Jun_átl_max =20.2
|Jul_átl_max =22.5
|Aug_átl_max =21.8
|Sep_átl_max =17.9
|Okt_átl_max =11.5
|Nov_átl_max =7.0
|Dec_átl_max =3.5

|Jan_átl =-0.8
|Feb_átl =-0.6
|Mar_átl =2.1
|Apr_átl =6.1
|Maj_átl =10.7
|Jun_átl =14.7
|Jul_átl =17.5
|Aug_átl =16.7
|Sep_átl =13.1
|Okt_átl =7.9
|Nov_átl =4.3
|Dec_átl =0.9

|Jan_átl_min =-3.5
|Feb_átl_min =-3.5
|Mar_átl_min =-2.0
|Apr_átl_min =0.9
|Maj_átl_min =5.3
|Jun_átl_min =9.3
|Jul_átl_min =12.4
|Aug_átl_min =11.6
|Sep_átl_min =8.3
|Okt_átl_min =4.3
|Nov_átl_min =1.7
|Dec_átl_min =-1.7

|Jan_min =-31.0
|Feb_min =-26.5
|Mar_min =-27.6
|Apr_min =-12.7
|Maj_min =-5.8
|Jun_min =-1.2
|Jul_min =2.6
|Aug_min =0.4
|Sep_min =-5.7
|Okt_min =-8.8
|Nov_min =-17.3
|Dec_min =-25.3

|Jan_átl_csapadék =37.0
|Feb_átl_csapadék =28.9
|Mar_átl_csapadék =29.5
|Apr_átl_csapadék =29.0
|Maj_átl_csapadék =34.7
|Jun_átl_csapadék =38.9
|Jul_átl_csapadék =59.5
|Aug_átl_csapadék =49.5
|Sep_átl_csapadék =50.1
|Okt_átl_csapadék =38.5
|Nov_átl_csapadék =46.5
|Dec_átl_csapadék =41.2

|forrás =SMHI<ref>{{cite web
| url =http://data.smhi.se/met/climate/time_series/month_year/normal_1961_1990/SMHI_month_year_normal_61_90_precipitation_mm.txt
| title=Precipitation Normals 1961-1990
| publisher =Swedish Metereological and Hydrological Institute (Kalmar code 6641) | language = sv}}</ref>
|source 2 = SMHI Monthly Data 2002-2016<ref>{{cite web
| url=http://www.smhi.se/klimatdata/meteorologi/temperatur/2.1240
| title=Yearly and Monthly Statistics
| publisher = SMHI |language=sv | date= 14 April 2017}}</ref>}}


==Nevezetességei, látnivalói==
==Nevezetességei, látnivalói==

A lap 2017. szeptember 3., 16:39-kori változata

Kalmar
Közigazgatás
Ország Svédország
Irányítószám390 02–398 09[1]
Körzethívószám480
Testvérvárosok
Lista
Giresun
Népesség
Teljes népesség41 852 fő (2020. dec. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Terület20,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″Koordináták: é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalmar városa a svédországi Småland tartomány tengerpartján, Öland szigetével szemben található, a Kalmarsund tengerszoros partján épült, a róla elnevezett Kalmar megye és Kalmar község székhelye. Lakossága 2010. december 31-én 36 392 fő volt. A város Småland tartomány harmadik legnagyobb települése Jönköping és Växjö után. Itt köti össze Öland szigetét a szárazfölddel Svédország leghosszabb hídja, az Ölandi híd.


Nevének eredete

Nevét a régi svéd nyelvben „kőrakásos helyet” jelentett, és a jégkorszak nyomán a parton kialakult, a hajózást is nehezítő kőhalmokra utal.[3][4]

Története

A mai város környékén számos leletet tártak fel az északi vagy germán vaskorszak (i. sz. 400–800) idejéből, főleg temetkezési helyeket. Egyes leleteket még ennél is jóval korábbról származtatnak a régészek.

Kalmar neve először az 1000-es évek elején jelent meg egy rúnakövön, és ezzel az egyik legrégebbi svéd településnek számít, de bizonytalan, hogy ez az adat a településre vagy a tengerszorosra utal. Az 1100-as években már egy izlandi írott forrás is említi. A település magja egy ősi kereskedelmi út mentén, egy természetes kikötőhely mellett, a mai kalmari várnak helyet adó szigeten alakult ki a 12. században, ahol ekkoriban épült fel az az öregtorony, ami valószínűleg a városnak az 1200-as évek derekán megjelent, Svédországban legrégebbi címerét is ihlette.

Az 1200-as években már kiépült a település körül egy városfal, azon belül pedig létrejött egy Domonkos-rendi kolostor, valamint a Szentlélek-rend által fenntartott intézmény, a Domus sancti Spiritus, amely az öregek otthona, a szegényház és a kórház szerepét is betöltötte. 1299 után női kolostort is alapítottak.

Kalmar, illetve konkrétabban a kalmari vár hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális Birger Jarllal valamint Laurentius püspökkel. 1285 Magnus Ladulås nagy gyűlést rendezett egy sor Hanza-város képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg Magnus Erikssont Skåne királyává egy gyűlésen.[5]

Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi mészkőből bányászták, a kátrány és a fa Småland erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen Gustav Vasa koráig túlnyomórészt német kézben maradt. 1602 és 1615 között a város püspöki székhely is volt.

A város költöztetése

Az 1611–13-as svéd-dán háború során a város történetének legsúlyosabb csapásait szenvedte el. A várat ostromló dán csapatok feldúlták a várost, ami akkor a szárazföldtől keskeny természetes csatornával elhatárolt vár közvetlen közelében, a szárazföldön terült el. A város közelében csatára is sor került a felmentésre érkezett svéd csapatokkal, ami dán győzelemmel végződött. Három hónapos ostrom után a vád megadta magát. Krister Some várkapitányt a svéd uralkodó és a közvélemény árulónak tartotta, és ő ezután dán szolgálatba is állt.

A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-ban tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre, a parthoz közeli Kvarnholmen szigetre költöztetéséről, ami 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből. Utoljára az 1670-es években volt Kalmar a tűzvonalban, az északi háború (1674–1679) idején.

A vár bejáratához közel, a városi parkban látható egy vasmacska, a a közeli tengerrészből emeltek ki mit 1904-ben. Ez a Nyckeln vagy Kalmar Nyckel(wd) nevű vitorlás hadihajóhoz tartozott, ami 1679-ben, dán ágyútűzben süllyedt el. Ez a hajó arról volt nevezetes, hogy korábban, 1637-38-ban a Fågel Grip(wd) vitorlással együtt szállította az első svéd emigránsokat az akkor alapított észak-amerikai svéd gyarmatra, Új-Svédországba(wd) (Nya Sverige). A Kalmar Nyckel az első út után további három alkalommal is átszelte az Atlanti-óceánt újabb kivándorlókkal a fedélzetén.

E háború végével a svéd flotta főhadiszállását 1689-ben Kalmarból délebbre, az újonnan alapított Karlskrona városába helyezték át. 1786-ben királyi rendeletben szüntették meg a város erődítmény jellegét, és 1792-ben felszámolták a város helyőrségét. A vár előtti kis Grimskär sziklaszigeten kiépített erődítmény is elvesztette katonai jelentőségét. 1797-ben kitárták a kapukat és a település nyílt város lett, bár a városi hatóság elvileg egészen 1860-ig fenntartotta magának a jogot minden, a városba érkező áru és személy ellenőrzésére. A város továbbra is gazdag volt, Carl von Linné például elragadtatással nyilatkozott a sok kőépület látványáról, ami a 18. században még Svédországban – Stockholm kivételével – igen szokatlan volt. A jómódon kívül azonban erre a közeli Öland jó minőségű építőanyagot adó kőfejtői is magyarázatul szolgálhattak.

A város további fejlődése

A 19. században a város kezdett túlnőni a korábbi erőd-város határain. 1822-ben bontásra ítélték a város körüli falakat és erődítményeket a Kvarholmen szigeten. 1874-ben a vasút is megérkezett Kalmarba, és természetesen ehhez a maradék falak jelentős részét le kellett bontani. A pályaudvart a kikötőnél, a tenger partján alakították ki.

Éghajlata

Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.

Kalmar éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)11,615,620,625,732,533,035,233,128,223,515,413,235,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,92,36,311,216,120,222,521,817,911,57,03,511,9
Átlaghőmérséklet (°C)−0,8−0,62,16,110,714,717,516,713,17,94,30,97,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−3,5−2,00,95,39,312,411,68,34,31,7−1,73,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,0−26,5−27,6−12,7−5,8−1,22,60,4−5,7−8,8−17,3−25,3−31,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)372930293539605050394741483
Forrás: SMHI[6]


Nevezetességei, látnivalói

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.geopostcodes.com/Kalmar_Kalmar
  2. ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
  3. ↑ Kiss Lajos 310. o.
  4. ↑ Svensk etymologisk ordbok
  5. ↑ Sällsamheter i Småland del 4, s. 13-15
  6. ↑ Precipitation Normals 1961-1990 (svéd nyelven). Swedish Metereological and Hydrological Institute (Kalmar code 6641)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmars historia című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalmar&oldid=19117233”