„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
== Hagyomány == |
== Hagyomány == |
||
A hegy a nevét az [[i. e. 1. évezred]]i [[Urartu]]ról kapta („Ararát Királyság”), és [[asszírok|asszír]] eredetű. A [[Biblia]] [[Özönvíz (Biblia)|özönvíz-történet]]ében az Ararát hegyén feneklett meg [[Noé (Biblia)|Noé]] [[Noé bárkája|bárkája]] (Ter. 8:4) A [[10. század]] előtti [[örmények|örmény]] tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz a történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, [[Jáfet (Noé fia)|Jáfet]]nek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.<ref>Khorenatsi 1978</ref> |
A hegy a nevét az [[i. e. 1. évezred]]i [[Urartu]]ról kapta („Ararát Királyság”), és [[asszírok|asszír]] eredetű. A [[Biblia]] [[Özönvíz (Biblia)|özönvíz-történet]]ében az Ararát hegyén feneklett meg [[Noé (Biblia)|Noé]] [[Noé bárkája|bárkája]] (Ter. 8:4) A [[10. század]] előtti [[örmények|örmény]] tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz a történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, [[Jáfet (Noé fia)|Jáfet]]nek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.<ref>Khorenatsi 1978</ref><ref>Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars</ref> |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
A lap 2017. július 11., 14:41-kori változata
| Ararát | |
 | |
| Magasság | 5165 m |
| Hely | Törökország |
| Hegység | Örmény-felföld |
| Relatív magasság | 875–2000 m |
| Típus | rétegvulkán |
| Utolsó kitörés | 1840[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Ararát
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat. | |
Az Ararát hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal. A két fő csúcs: Ararát (törökül: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa Kūh-e Nūḥ, örmény Maszisz vagy Maszik, arab Jabal al-Ḥowayreṯ) és a Kis Ararát (Küçük Ağrı Dağı) egyaránt Európa és Afrika összetolódásakor keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.
Hagyomány
A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4) A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz a történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.[2][3]
Földrajz
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.
Galéria
-
Műholdsas kép, 2001. márc. -
Légifelvétel -
Örményország felől -
Iğdır (Töröko.) felől -
Doğubeyazıt (Töröko.) felől -
Jegyzetek
- ↑ Smithsonian Institution Global Volcanism Program: Ararat Eruptive History
- ↑ Khorenatsi 1978
- ↑ Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars
Források
- Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
