„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
évszám javítása
a link
23. sor: 23. sor:
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref>
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref>


Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.<ref name=nuss>Gernot Nussbächer: ''Aus Urkunden und Chroniken'', Bukarest, 1987.</ref> 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|vasúttársaság]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).<ref name=teofil/>
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.<ref name=nuss>Gernot Nussbächer: ''Aus Urkunden und Chroniken'', Bukarest, 1987.</ref> 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).<ref name=teofil/>


==Leírása==
==Leírása==
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.<ref>S. Petraru, C. Catrina: ''Brasovul Memorial'', Bukarest, 1975.</ref> A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi [[Căile Ferate Române|CFR]]-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).<ref name=nuss/><ref>H. Roth: ''Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte'', München, 1999.</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.<ref name=pascu/>
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.<ref>S. Petraru, C. Catrina: ''Brasovul Memorial'', Bukarest, 1975.</ref> A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).<ref name=nuss/><ref>H. Roth: ''Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte'', München, 1999.</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.<ref name=pascu/>


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2016. szeptember 26., 08:03-kori változata

Kapu utcai kapu
A kapu a 19. században
A kapu a 19. században
OrszágRománia
TelepülésBrassó
HelyBrassó
Építési adatok
Építés éve15. század
Rekonstrukciók évei1524, 1725
Bezárás1857
Lebontás éve1857
Típuskapu
Elhelyezkedése
Kapu utcai kapu (Brassó belváros)
Kapu utcai kapu
Kapu utcai kapu
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 35′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 35′ 43″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții vagy Poarta Principală) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el. Poarta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel a moldvai kereskedők ezen a kapun léptek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.[1][2]

Története

Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el.[3] A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. 1537-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített órát helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után).[4]

1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.[4] Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.[5]

Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802-es földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.[6] 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a CFR regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).[2]

Leírása

A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.[7] A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).[6][8] A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Cele șapte porți ale Brașovului, Monitorul Expres, 2013. június 7.
  2. ↑ a b Teofil Mihăilescu: Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban. Brassó, 2015
  3. ↑ Sistemul de fortificații, brasovcity.ro
  4. ↑ a b Poarta Străzii Porții, brasov.ro, 2010. június 29.
  5. ↑ a b S. Pascu: Voievodatul Transilvaniei, Kolozsvár, 1979.
  6. ↑ a b Gernot Nussbächer: Aus Urkunden und Chroniken, Bukarest, 1987.
  7. ↑ S. Petraru, C. Catrina: Brasovul Memorial, Bukarest, 1975.
  8. ↑ H. Roth: Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte, München, 1999.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kapu_utcai_kapu&oldid=17977116”