Fehér torony (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fehér torony
BV WhiteTower2.jpg
Hely Brassó Románia
Építési adatok
Építés éve 15. század
Típus torony
Elhelyezkedése
Fehér torony (Brassó belváros)
Fehér torony
Fehér torony
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér torony témájú médiaállományokat.

A Fehér torony (románul: Turnul Alb, németül: Weißer Turm) a brassói városerőd része, egykori őrtorony a falakon kívül, a Belváros felett északkeletre emelkedő Bácsélen, a Brassópojánára vezető műút mellett. Nevét fehér vakolatának köszönheti. A romániai műemlékek jegyzékében a külső védművek részeként a BV-II-m-A-11294.05 sorszámon szerepel.[1]

Története[szerkesztés]

Egyes korabeli krónikák szerint 1460-ban,[2] a brassói falikrónika szerint viszont 1494-ben épült.[3] A Fekete toronyhoz hasonlóan célja a környék felügyelése és a támadók visszaverése volt: őrség hiányában az ellenség könnyen megközelíthette volna a Warthe-domb felől a várost, és sziklák legörgetésével lerombolhatta volna a falakat. A 16. század elején a torony alatt felépítették a Graft-bástyát, mely áthidalta a Köszörű-patak sáncát; innen látták el mozgóhídon keresztül a Fehér-tornyot lőszerekkel és élelemmel, és ostrom idején is biztosított volt a védők cseréje.[4]

A tornyot az ón- és rézöntő céhek tagjai építették és vigyázták, békeidőben is két ember őrködött benne. Egy idő után az ónöntő mesteremberek túl kevesen voltak, így a kötelezettséget 1678-ban visszavásárolták.[5]

Az 1689-es tűzvészben leégett, csak 1723-ban állították helyre. 1888–1960 között a Fehér-tornyot érintve húzódott a Királyi-sétaút (Promenada Regală), mely rendkívüli rálátást kínált az egész völgyre, azonban a pojánai műút építésekor felszámolták. A tornyot 1902-ben, 1972-ben, és 2000-ben kijavították. 2004–2005-ben nagyszabású felújítást végeztek, lefestették, üvegtetőt helyeztek rá, ajtajához lépcsőt és kilátóerkélyt ácsoltak.[6][7] A közelmúltig a megyei múzeum rendezett benne kiállításokat.

Leírása[szerkesztés]

A város szintjéhez képest 30 méter magasan van, a várfaltól 60 méter távolságra. Zárt félkör alakú (legnagyobb szélessége 19,2 méter), magassága 20 méter, a vakolt mészkő falak vastagsága az alapnál 4 méter. Ötemeletes, belül körbefutó fa galériákkal, falaiba lőréseket és szuroköntő nyílásokat vágtak. A legfelső galériából négy csukott erkély nyílik, ahonnan az ellenségre forró vizet vagy szurkot lehetett önteni: három nagyobb erkély a domb felé, egy kisebb pedig a város felé néz. A toronyban egy kályha is volt, melyet melegedésre, vagy az ellenségre öntendő folyadékok melegítésére használtak.[2][8]

A torony bejárata a város felőli oldalon, 5,4 méter magasan van, így csak létrán lehetett elérni.[8] Jelenleg megközelíthető a Graft-bástyától induló lépcsőn, a Várkert sétányból elágazó ösvényeken, vagy a Brassópojánára vezető országút parkolójából. A Fehér torony a belváros szinte minden pontjáról látható, ugyanakkor erkélyéről átfogható az egész városerőd, Bolonya, Bolgárszeg, a Cenk, sőt még az új városnegyedek egy része is.

A torony melletti egyik öreg fenyőt I. Ferenc József 1852-es brassói látogatásának alkalmával ültették.[9]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. ^ a b Nussbächer 44–45. o.
  3. Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  4. Aldea 62. o.
  5. Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 27. o. (2015). ISBN 9789730139532 
  6. Aldea 48. o.
  7. Nussbächer, Gernot: Der Weiße Turm. Allgemeine Deutsche Zeitung, 2012. augusztus 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.)
  8. ^ a b Jekelius 76. o.
  9. Balázs János. Brassó - történelmi városkalauz. Barót: Tortoma, 34. o. (2013). ISBN 978973899509394 

Források[szerkesztés]