„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a évszámok linkelése |
évszám javítása |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás = A kapu a 19. században |
| képaláírás = A kapu a 19. században |
||
| hely = [[Brassó]] |
| hely = [[Brassó]] |
||
| építés éve = [[ |
| építés éve = [[15. század]] |
||
| rekonstrukciók évei = [[1524]], [[1725]] |
| rekonstrukciók évei = [[1524]], [[1725]] |
||
| lebontás éve = [[1857]] |
| lebontás éve = [[1857]] |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
| hosszúsági ívmásodperc = 42.7 |
| hosszúsági ívmásodperc = 42.7 |
||
}} |
}} |
||
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a [[Kapu utca (Brassó)|Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el. ''Poarta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel a kereskedők |
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a [[Kapu utca (Brassó)|Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el. ''Poarta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel a [[moldva]]i kereskedők ezen a kapun léptek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.<ref>[http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 Cele șapte porți ale Brașovului], Monitorul Expres, 2013. június 7.</ref><ref name=teofil>Teofil Mihăilescu: ''Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban.'' Brassó, 2015</ref> |
||
==Története== |
==Története== |
||
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 15. század első felében készültek el.<ref>[http://turism.brasovcity.ro/index.php/obiective/detail/17 Sistemul de fortificații], brasovcity.ro</ref> A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után).<ref name=bv>[http://www.brasov.ro/istorie-cultura/monumente-disparute/poarta-strazii-portii-53.html Poarta Străzii Porții], brasov.ro, 2010. június 29.</ref> |
|||
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref> |
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref> |
A lap 2016. szeptember 25., 19:29-kori változata
Kapu utcai kapu | |
A kapu a 19. században | |
A kapu a 19. században | |
Ország | Románia |
Település | Brassó |
Hely | Brassó |
Építési adatok | |
Építés éve | 15. század |
Rekonstrukciók évei | 1524, 1725 |
Bezárás | 1857 |
Lebontás éve | 1857 |
Típus | kapu |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 35′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 35′ 43″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții vagy Poarta Principală) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el. Poarta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel a moldvai kereskedők ezen a kapun léptek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.[1][2]
Története
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el.[3] A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. 1537-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített órát helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után).[4]
1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.[4] Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.[5]
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802-es földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.[6] 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a vasúttársaság regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).[2]
Leírása
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.[7] A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).[6][8] A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.[5]
Jegyzetek
- ↑ Cele șapte porți ale Brașovului, Monitorul Expres, 2013. június 7.
- ↑ a b Teofil Mihăilescu: Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban. Brassó, 2015
- ↑ Sistemul de fortificații, brasovcity.ro
- ↑ a b Poarta Străzii Porții, brasov.ro, 2010. június 29.
- ↑ a b S. Pascu: Voievodatul Transilvaniei, Kolozsvár, 1979.
- ↑ a b Gernot Nussbächer: Aus Urkunden und Chroniken, Bukarest, 1987.
- ↑ S. Petraru, C. Catrina: Brasovul Memorial, Bukarest, 1975.
- ↑ H. Roth: Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte, München, 1999.