„Forgách Zsigmond” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
a →Élete: egyértelműsítés - Báthory Gábor |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
Apja [[Forgách Simon]] báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra [[Gács]] várát is. |
Apja [[Forgách Simon]] báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra [[Gács]] várát is. |
||
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthori István]] lengyel király udvarába került. [[1599]]-ben már királyi tanácsos, [[1603]]-ig protestáns, ekkor [[Pázmány Péter]] hatására katolizált. |
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthori István]] lengyel király udvarába került. [[1599]]-ben már királyi tanácsos, [[1603]]-ig protestáns, ekkor [[Pázmány Péter]] hatására katolizált. |
||
[[1604]]-ben főpohárnokmester, [[1606]]-ban országbíró, [[1611]]-ben Felső-Magyarország főkapitánya, [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Szabolcs vármegye]] főispánja lett. |
[[1604]]-ben főpohárnokmester, [[1606]]-ban országbíró, [[1611]]-ben Felső-Magyarország főkapitánya, [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Szabolcs vármegye]] főispánja lett. |
||
[[1611]] júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett [[Erdély]]be [[Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem ellen. |
[[1611]] júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett [[Erdély]]be [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem ellen. |
||
[[1618]]. május 16-ától nádor, [[1619]]-ben színleg a győzelmesen előnyomuló [[Bethlen Gábor]] mellé állt, de összeköttetésben maradt [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánddal]] is, majd nyíltan átpártolt hozzá. |
[[1618]]. május 16-ától nádor, [[1619]]-ben színleg a győzelmesen előnyomuló [[Bethlen Gábor]] mellé állt, de összeköttetésben maradt [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánddal]] is, majd nyíltan átpártolt hozzá. |
A lap 2016. augusztus 4., 23:13-kori változata
Forgách Zsigmond | |
a Magyar Királyság nádora | |
Hivatali idő 1618. május 16. – 1621. június 23. | |
Előd | Thurzó György |
Utód | Thurzó Szaniszló |
Született | nem ismert |
Elhunyt | 1621. június 23. (55-56 évesen) Nagyszombat |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | Forgách Simon Pemflinger Orsolya |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Vallás | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgách Zsigmond témájú médiaállományokat. |
Gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.
Élete
A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott.
Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is.
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban Báthori István lengyel király udvarába került. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.
1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.
1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen.
1618. május 16-ától nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt II. Ferdinánddal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.
Források és irodalom
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Nagy Iván: Magyarország családai
- Bártfai Szabó László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910).
- ↑ http://thesaurus.cerl.org/record/cnp01277061, 2018. augusztus 2.