„Baranyay András” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
személy infobox |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{friss haláleset}} |
|||
{{személy infobox}} |
{{személy infobox}} |
||
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – [[2016]]. [[június 22.]] előtt<ref>[http://librarius.hu/2016/06/21/elhunyt-baranyay-andras/ Elhunyt Baranyay András]. Librarius.hu. 2016. jún. 21.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozik. |
'''Baranyay András''' ([[Budapest]], [[1938]]. [[április 23.]] – [[2016]]. [[június 22.]] előtt<ref>[http://librarius.hu/2016/06/21/elhunyt-baranyay-andras/ Elhunyt Baranyay András]. Librarius.hu. 2016. jún. 21.</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozik. |
A lap 2016. július 8., 13:49-kori változata
Baranyay András | |
Született | 1938. április 23.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 2016. június 20. (78 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyay András (Budapest, 1938. április 23. – 2016. június 22. előtt[4]) Kossuth-díjas magyar grafikus, fotóművész. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozik.
Életútja, munkássága
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1957 és 1965 között, mestere Bernáth Aurél volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjai közé.
1963 óta kiállító művész. Korai grafikáin portrékat, enteriőröket, aktokat, figurális kőnyomatokat alkotott. Egyéni stílusa az Iparterv és a Szürenon tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló litográfiákkal jelentkezett. Már az 1970-es évek elején fényképalapú litográfiákat, önarcképeket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: Bibliothèque Nationale de Paris; Bibliothèque Royale Albert 1er, Brüsszel; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Herzog Antom Ulrich Museum, Braunschweig; Hirschorn Museum, Washington; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Miskolci Galéria, Miskolc; M. Civico, Padova; M. voor Schone Kunsten, Antwerpen; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; Sárospataki Képtár, Sárospatak; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Grafikái (válogatás)
Hagyományos téma
- Vágóhíd (1965)
Kéz téma
- Részletek egy kézből I-IV (1969)
- Kéz, litográfia, 1969
- Két kis kéz, színezett fotó, 1973
- Kis barna hátterű kéz, vegyes technika, 1989
- Rembrandt kezek, fotó, színes ceruza, 1992
Önarckép téma
- Kis keretes önarckép (1976)
- Önarckép Jane Morisszal (1982)
- Alvókép (1987)
Csendélet téma
- Csendélet almával, 1980;
- Három darab, körte formában - [Eric Satie], 1982
Díjak, elismerések (válogatás)
- Munkácsy-díj (1988)
- Soros Alapítvány fotóművészeti díja (1987, 1989, 1996)
- Kossuth-díj (1999)
Jegyzetek
- ↑ The Fine Art Archive
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Elhunyt Baranyay András. Librarius.hu. 2016. jún. 21.
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Baranyay András lásd 167-168. p. ISBN 963-8477-44-X
- Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066.
- Baranyay András, artportal.hu