„Új-Fundland” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Modern irodalom: Protokollcsere (Turkásznivalók) |
a →Földrajza: fő |
||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
A szigetet már a [[vikingek]] is ismerték, [[Vinland]] néven. |
A szigetet már a [[vikingek]] is ismerték, [[Vinland]] néven. |
||
== Földrajzi helyzete == |
|||
==Földrajza== |
|||
A [[Labrador-félsziget]]től a Belle Isle-szoros választja el, a [[Breton-foki-sziget|Cape Breton-sziget]]től pedig a [[Cabot-szoros]]. A sziget a [[Szent Lőrinc-folyó]] torkolatát zárja el a tenger felől. kialakítva a kevert vizű [[Szent Lőrinc-öböl|Szent Lőrinc-öblöt]], a világ legnagyobb torkolatvidékét. A sziget legközelebbi szomszédja [[Saint-Pierre és Miquelon]], [[Franciaország]] tengerentúli területe. |
A [[Labrador-félsziget]]től a [[Belle Isle-szoros]] választja el, a [[Breton-foki-sziget|Cape Breton-sziget]]től pedig a [[Cabot-szoros]]. A sziget a [[Szent Lőrinc-folyó]] torkolatát zárja el a tenger felől. kialakítva a kevert vizű [[Szent Lőrinc-öböl|Szent Lőrinc-öblöt]], a világ legnagyobb torkolatvidékét. A sziget legközelebbi szomszédja [[Saint-Pierre és Miquelon]], [[Franciaország]] tengerentúli területe. |
||
Új-Fundland {{szám|111390}} km² területen terül el, ezzel a világ 16. és Kanada negyedik legnagyobb szigete. A tartomány fővárosa, [[St. John’s (Új-Fundland)|St. John’s]] a sziget délkeleti csücskében van. A [[Spear-fok]], a fővárostól valamivel délre, [[Észak-Amerika]] legkeletibb pontja. |
Új-Fundland {{szám|111390}} km² területen terül el, ezzel a világ 16. és Kanada negyedik legnagyobb szigete. A tartomány fővárosa, [[St. John’s (Új-Fundland)|St. John’s]] a sziget délkeleti csücskében van. A [[Spear-fok]], a fővárostól valamivel délre, [[Észak-Amerika]] legkeletibb pontja. |
||
Új-Fundland szigetének lakossága [[2001]]-ben {{szám|466172}} volt. De Új-Fundland részének tekintik a közeli szigeteket is (New World, Twillingate, Fogo és Bell-szigetek) és velük együtt Új-Fundland lakossága {{szám|485066}} volt. |
Új-Fundland szigetének lakossága [[2001]]-ben {{szám|466172}} volt. De Új-Fundland részének tekintik a közeli szigeteket is (New World, Twillingate, Fogo és Bell-szigetek) és velük együtt Új-Fundland lakossága {{szám|485066}} fő volt. |
||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
A lap 2016. május 3., 11:55-kori változata
| Új-Fundland (Newfoundland, Terre-Neuve, Talamh an Éisc) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kanada |
| Tartomány | Új-Fundland és Labrador |
| Székhely | St. John’s |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 479 538 fő (2016)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Terület | 111 390 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 814 m |
| Legmagasabb pont | Cabox, 814 m |
| Időzóna |
|
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Új-Fundland
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 48° 34′, ny. h. 55° 47′Koordináták: é. sz. 48° 34′, ny. h. 55° 47′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Fundland témájú médiaállományokat. | |
Új-Fundland (angolul Newfoundland, IPA: ['njufən(d)lænd]; franciául Terre-Neuve, írül Talamh an Éisc) nagy sziget Kanada atlanti partjainál. Kanada Új-Fundland és Labrador tartományának legsűrűbben lakott része.
Korábbi, latin neve Terra Nova, amelyet 1497-ben az olasz tengerész Giovanni Cabotótól (John Cabot) kapott.
2001-ig a kanadai tartomány neve egyszerűen Új-Fundland volt, ekkor azonban a nevéhez hozzáillesztették Labradort is (postai kódja is ezért változott NF-ről NL-re).
A szigetet már a vikingek is ismerték, Vinland néven.
Földrajzi helyzete
A Labrador-félszigettől a Belle Isle-szoros választja el, a Cape Breton-szigettől pedig a Cabot-szoros. A sziget a Szent Lőrinc-folyó torkolatát zárja el a tenger felől. kialakítva a kevert vizű Szent Lőrinc-öblöt, a világ legnagyobb torkolatvidékét. A sziget legközelebbi szomszédja Saint-Pierre és Miquelon, Franciaország tengerentúli területe.
Új-Fundland 111 390 km² területen terül el, ezzel a világ 16. és Kanada negyedik legnagyobb szigete. A tartomány fővárosa, St. John’s a sziget délkeleti csücskében van. A Spear-fok, a fővárostól valamivel délre, Észak-Amerika legkeletibb pontja.
Új-Fundland szigetének lakossága 2001-ben 466 172 volt. De Új-Fundland részének tekintik a közeli szigeteket is (New World, Twillingate, Fogo és Bell-szigetek) és velük együtt Új-Fundland lakossága 485 066 fő volt.
Irodalom
Modern irodalom
- Sean T. Cadigan. Newfoundland and Labrador: A History (2009) search and text excerpt
- Peter Neary. 1996. Newfoundland in the North Atlantic world, 1929–1949. McGill-Queen's University Press, Montreal, Quebec.
- Henry K. Gibbons. 1997. The Myth and Mystery of John Cabot: The Discoverer of North America, Marten Cat Publishers, Port Aux Basques, Newfoundland.
- Michael Harris. 1992. Rare Ambition: The Crosbies of Newfoundland. Penguin. ISBN 0-14-023220-6
- Kevin Major, As Near To Heaven by Sea, (Toronto, 2001)
- John Gimlette, Theatre of Fish, (Hutchinson, London, 2005). ISBN 0-09-179519-2
- E. Annie Proulx, The Shipping News, (Simon & Schuster, 1993). ISBN 0-7432-2540-6
- Bernice Morgan, Random Passage, (Breakwater Books Ltd, 1992). ISBN 1-55081-051-0
- Bernice Morgan, Waiting for Time, (Breakwater Books Ltd, 1995). ISBN 1-55081-080-4
- Bernice Morgan, The Topography of Love, (Breakwater Books Ltd, 2000). ISBN 1-55081-157-6
- Wayne Johnston. 1999. "The Colony Of Unrequited Dreams". Vintage Canada, Toronto, Ontario. ISBN 978-0-676-97215-3 (0-676-97215-2)
- Kenneth J. Harvey, Blackstrap Hawco, (Random House Canada, 2008).
Korai irodalom
- Birkenhead, Lord. The story of Newfoundland (2nd ed. 1920) 192pp edition
- Joseph Hatton and Moses Harvey, Newfoundland: Its History and Present Condition, (London, 1883) complete text online* MacKay, R. A. Newfoundland: Economic, Diplomatic, and Strategic Studies, (1946) online edition
- Millais, John Guille. The Newfoundland Guide Book, 1911: Including Labrador and St. Pierre (1911)? online edition; also reprinted 2009
- Moyles, Robert Gordon, ed. "Complaints is Many and Various, But the Odd Divil Likes It": Nineteenth Century Views of Newfoundland (1975).
- Neary, Peter, and Patrick O'Flaherty, eds. By Great Waters: A Newfoundland and Labrador Anthology (1974)
- D. W. Prowse, A History of Newfoundland (1895), current edition 2002, Boulder Publications, Portugal Cove, Newfoundland. complete text online
- Charles Pedley, History of Newfoundland, (London, 1863) complete text online
- Philip Tocque, Newfoundland as it Was and Is, (London, 1878) complete text online
- Arnold Kennedy, Sport and Adventure in Newfoundland and West Indies, (London, 1885) complete text online
- Moses Harvey, Newfoundland, England's Oldest Colony, (London, 1897) complete text online
- F. E. Smith, The Story of Newfoundland, (London, 1901)
- Beckles Wilson, The Truth About Newfoundland, The Tenth Island, (second edition, London, 1901)
- J. P. Howley, Mineral Resources of Newfoundland, (St. John's, 1909)
- P. T. McGrath, Newfound in 1911, (London, 1911)
További információk
Nézd meg az új-fundland címszót a Wikiszótárban!
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Fundland témájú médiaállományokat.
- The British Empire: The Map Room
- VisitNewfoundland.ca
- Newfoundland.ws – a Newfoundland and Labrador Directory of NL Websites
- Government of Newfoundland and Labrador.
- Newfoundland and Labrador Heritage (website from the Memorial University of Newfoundland, funded by the Government of Newfoundland and Labrador and the Atlantic Canada Opportunities Agency)
- Newfoundland Nature Project
- Newfoundland's Student Portal
- Newfoundland and Labrador Tourism
- Newfoundland and Labrador Provincial Archives
- Terra Nova National Park
- Newfoundland History (extensive site from Marianopolis College)
- Religion, Society, and Culture in Newfoundland and Labrador
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Census Profile, 2016 CensusNewfoundland and Labrador [Province and Canada [Country]]. Statistics Canada