Labrador (félsziget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Labrador-félsziget szócikkből átirányítva)
Labrador
A Nachvak-fjord Labradoron
A Nachvak-fjord Labradoron
Közigazgatás
Ország Kanada Kanada
tartomány Új-Fundland és Labrador
tartomány Québec
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület 1 400 000 km²
Legmagasabb pont 1652 m (Mount Caubvick)
Elhelyezkedése
Labrador-Peninsula.PNG
Labrador (Kanada)
Labrador
Labrador
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 55°, ny. h. 69°Koordináták: é. sz. 55°, ny. h. 69°
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Labrador témájú médiaállományokat.

Labrador félszigete Kanada keleti részén helyezkedik el. 1 400 000 km²-es területével az ötödik legnagyobb félsziget a Földön.

Elnevezése[szerkesztés]

A félsziget João Fernandes Lavrador portugál felfedezőtől kapta a nevét. Lavrador I. Mánuel király utasítására derítette fel az Atlanti-óceán északnyugati részét, melyet a tordesillasi szerződés Portugáliának ítélt. A félszigetet 1498-ban pillantották meg. Lavrador Grönland délnyugati részét és a környező észak-amerikai partokat is feltérképezte. Valójában az elsőnek megpillantott Grönlandnak adta a Terra do Lavrador nevet, de ez az egész régión rajtamaradt és a később a félsziget kapta meg.

Elhelyezkedése és földrajza[szerkesztés]

Labradort három oldalról tenger veszi körül; nyugaton a Hudson-öböl, északon a Hudson-szoros, északkeleten a Labrador-tenger, délkeleten pedig a Szent Lőrinc-öböl. Labrador északnyugati részét az Ungava-félsziget alkotja, melyet Hudson-öböl, a Hudson-szoros és az Ungava-öböl vesz körbe. Itt található a félsziget legészakibb pontja, a Wolstenholme-fok is.

Labrador geológiai szempontból a kanadai pajzshoz tartozik, jellemző kőzetei a prekambriumi eredetű gránit, gneisz és gabbró. A jókora területű félszigeten több hegység is húzódik. Északon fekszik a Torngat-hegység, itt található Labrador és Kelet-Kanada legmagasabb csúcsa, az 1652 m magas Mount Caubvick; valamint Labrador egyetlen nemzeti parkja, a Torngat Mountains Nemzeti Park. A félsziget középső részén 500-800 m magas tavakkal tarkított fennsík helyezkedik el. A folyók gyors sodrásúak, nem hajózhatóak. A leghosszabb folyó a 856 km-es Churchill-folyó. Egyéb jelentős vízfolyás még a Koksoak-, Arnaud-, La Grande-, Leaf-, George- és Great Whale-folyó. Labradoron található a világ egyik leggazdagabb vasérclelőhelye.

A növényzet Labrador északi részén erdős tundra, melyet ritkás fekete- és szürke luc, valamint balzsamfenyő alkot. A déli erdők tajga jellegűek, ahol a fenyők közé már lomblevelű fák is keverednek.

Közigazgatásilag északkeleti része Új-Fundland és Labrador tartomány Labrador régiójához, többi területe pedig Québec tartomány Saguenay-Lac-Saint-Jean, Côte-Nord és Nord-du-Québec régióihoz tartozik. A félszigeten 2006-ban mintegy 150 ezren éltek, többnyire a partvidéken.

Éghajlata[szerkesztés]

Klímája délen mérsékelt, északon szubarktikus; erősen befolyásolja az Jeges-tenger és a hideg Labrador-áramlat. A januári középhőmérséklet északnyugaton -28 °C, délkeleten -12 °C. Júliusban északon átlagosan 7 °C-t, délen pedig 18 °C-t mutat a hőmérő. Az éves csapadék északon 250 mm, délen eléri az 1200 mm-t. Területének jelentős részén a talaj permafroszt állapotban van.

Források[szerkesztés]

Fordítások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]