„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nemzetközi katalógusok a Wikidatából |
pótlás |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Zsidó családban született. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. |
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. |
||
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól). |
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól). |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
Számos [[gramofon]]felvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.<ref>[http://gramofononline.hu/search.php?ord=1&p=0&sf=0&q=vincze%20zsigmond%20%28zongora%29 Gramofon online]</ref> |
Számos [[gramofon]]felvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.<ref>[http://gramofononline.hu/search.php?ord=1&p=0&sf=0&q=vincze%20zsigmond%20%28zongora%29 Gramofon online]</ref> |
||
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltak. [https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P68-9M9] |
|||
==Művei== |
==Művei== |
A lap 2016. április 14., 10:31-kori változata
Vincze Zsigmond | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Weisz Zsigmond |
Született | 1874. július 1. Zombor |
Elhunyt | 1935. június 30. (60 évesen) Budapest |
Pályafutás | |
Műfajok | operett, kuplé |
Hangszer | zongora, hegedű |
Tevékenység | zeneszerző, karmester, hangszerelő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
Élete
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[1] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[2]
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház.
Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[3]
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltak. [1]
Művei
- Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.)
- Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.)
- Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.)
- A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.)
- A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
- A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
- Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
- Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.)
- Miami (pasticcio Jacobi Viktor műveiből, Fővárosi Operettszínház, 1925. november 27.)
- Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.)
- Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
- Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.)
- Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.)
- Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)
Jegyzetek
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
- ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
- ↑ Gramofon online
Források
- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305722
- Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
- Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. ISBN 963900051X
- Szabó Miklós: Milyen vagy, Magyarország?... = História VI. évf. (1984) 4. sz.
- Magyar Színművészeti Lexikon