„Charles Owen Hobaugh” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: Kategória:Élő személyek hozzáadása |
Űrhajós cikkek tömeges javítása kocsmafali megbeszélés alapján AWB |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
[[1984]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a [[Harrier II|AV–8B Harrier]] volt. Előbb [[Japán]]ban, majd az [[Öbölháború]]ban az [[repülőgép-hordozó|USS Nassau (CVE-16)]] fedélzetén szolgált. [[1991]]-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A ''Strike Aircraft Test Igazgatóság'' ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, [[Harrier|YAV–8B]], [[A–7 Corsair II|A–7E]], [[F/A–18 Hornet|F–18]] és a [[T–2 Buckeye]] voltak. [[1994]]-ben az ''University of Tennessee Space Institute'' keretében megvédte diplomáját. Több mint {{szám|5000}} órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre. |
[[1984]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a [[Harrier II|AV–8B Harrier]] volt. Előbb [[Japán]]ban, majd az [[Öbölháború]]ban az [[repülőgép-hordozó|USS Nassau (CVE-16)]] fedélzetén szolgált. [[1991]]-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A ''Strike Aircraft Test Igazgatóság'' ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, [[Harrier|YAV–8B]], [[A–7 Corsair II|A–7E]], [[F/A–18 Hornet|F–18]] és a [[T–2 Buckeye]] voltak. [[1994]]-ben az ''University of Tennessee Space Institute'' keretében megvédte diplomáját. Több mint {{szám|5000}} órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre. |
||
1996. május 1-től a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2011. szeptember 23-án fejezte be. 2011-től a [[FedEx]] [[McDonnell Douglas MD–11]] repülőgépének első tisztje. |
|||
==Űrrepülések== |
==Űrrepülések== |
||
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) |
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS). Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5300000}} mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet. |
||
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot |
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5274977}} mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet. |
||
* [[STS–129]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet. |
* [[STS–129]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet. |
||
==Szakmai sikerek== |
|||
* Viselheti az űrhajós szárnyat. |
|||
* Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2015. október 28., 22:45-kori változata
Charles Owen Hobaugh | |
Született | 1961. november 5. (62 éves) Bar Harbor |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Air Medal |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Owen Hobaugh témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Charles Owen Hobaugh (Bar Harbor, Maine, 1961. november 5. –) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes.
Életpálya
1984-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a AV–8B Harrier volt. Előbb Japánban, majd az Öbölháborúban az USS Nassau (CVE-16) fedélzetén szolgált. 1991-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A Strike Aircraft Test Igazgatóság ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, YAV–8B, A–7E, F–18 és a T–2 Buckeye voltak. 1994-ben az University of Tennessee Space Institute keretében megvédte diplomáját. Több mint 5000 órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.
1996. május 1-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2011. szeptember 23-án fejezte be. 2011-től a FedEx McDonnell Douglas MD–11 repülőgépének első tisztje.
Űrrepülések
- STS–104, a Atlantis űrrepülőgép 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a Quest zsilipkamrát, amit a Canadarm2 segítségével csatlakoztattak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
- STS–118, a Endeavour űrrepülőgép 20. repülésének pilótája. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető 22. Space Shuttle misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 274 977 mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
- STS–129, a Atlantis űrrepülőgép 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az ExPRESS Logistics Carrier 1 (ELC1) és az ExPRESS Logistics Carrier 2 (ELC2) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Az Atlantis fedélzetén repül az épülés alatt álló Dragon űrhajó kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 226 177 kilométert (4 490 138 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
Források
- Charles Owen Hobaugh. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
- Charles Owen Hobaugh. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
- Charles Owen Hobaugh. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 4.)