STS–129

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–129
STS-129 patch.png
STS-129 Crewphoto.jpg
Az STS–129 legénysége, az előtérben Charlie Hobaugh parancsnok és Barry Wilmore pilóta, a hátsó sor balról: Leland Melvin, Foreman, Robert Satcher és Randy Bresnik küldetésspecialisták
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Atlantis
A repülés paraméterei
Start 2009. november 16. 14:28 EST
Starthely 39A
Leszállás
ideje 2009. november 27. 9:44 EST
helye Kennedy Űrközpont
Időtartam 11 nap
Előző repülés
Következő repülés
STS–128 STS-128 patch.png
STS–130 STS-130 patch.png

Az STS–129 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 129., a Atlantis űrrepülőgép 31. repülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 10 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.

Hasznos teher[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Logisztikai árút (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállítottak, köztük két tartalék giroszkóp, két nitrogéntartály, két szivattyú, egy ammóniatartály, a robotkar és az őt hordozó sínrendszer pótalkatrészei és egy nagynyomású gáztartály. Szállítottak kettő – ExPRESS Logistics Carrier 1 (ELC1) és az ExPRESS Logistics Carrier 2 (ELC2) – speciális raklapot. Az Atlantis rakterében repül az épülés alatt álló Dragon űrhajó kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során tesztelnek.[1]Visszafelé bepakolták a csomagoló anyagokat, kutatási eredményeket, a szemetet.

Ez az első űrrepülőgép-indítás, melyre a NASA tweetupot szervezett, elsőnek jelentkező 100 követőjét meghívta a Kennedy Űrközpontba, ingyen szállást biztosítva a számukra, cserébe az indítás élő közvetítéséért és kommentálásáért a Twitteren.[2][3]

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS–129 küldetéssel együtt)

Visszatérő ISS Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atlantis indítását a Kennedy Űrközpontból a tervek szerint pár nappal megelőzte egy Atlas–5, majd közvetlenül követte volna egy Delta–4 repülés, ami alaposan leszűkítette volna az indítási ablakot. Az indítás előtt pár nappal mindkét repülést elhalasztották, az Atlas elektronikájával voltak problémák,[4], a Deltára pedig a megengedettnél erősebb szél miatt nem tudták időben felszerelni az indítandó műholdat, így akkumulátorai lemerültek,[5] így előre nem látható problémák felmerülése esetén az marad idő az indítás kisebb elhalasztására.

Az Atlantist a VAB-ból október 14-én szállították az LC–39A indítóálláshoz, még a kísérleti Ares I–X hordozórakéta startja előtt, melynek start közbeni meghibásodása vagy felrobbanása kisebb (körülbelül egy a tízezerhez), de elfogadható biztonsági kockázatot jelentett, erre nem került sor. Október 28-án az űrséták gyakorlására szolgáló medencében kisebb üzemzavar támadt, az egyik szkafanderbe egy szelep meghibásodása miatt nagy nyomású levegő jutott, de a benne lévő űrhajós szerencsére nem sérült meg.[6] A rakomány beszerelését október 30-án kezdték meg.[7] A repülésre történő előkészítésnél komoly probléma nem merült fel, egyedül az SSME főhajtómű begyújtásakor elégő szabad hidrogén miatt jelentkező, a tervezettnél intenzívebb rezgések és hangok miatt tartottak szükségesnek kiegészítő vizsgálatokat, ez korábban a hővédő burkolat egyes elemeinek elvesztését, valamint az STS–95 küldetés után a fékernyő konténerét lezáró ajtó meghibásodását okozták.[8]

Repülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS-129 Atlantis Launch 2.jpg

Első nap, november 16., indítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. november 16-án magyar idő szerint 20:28-kor a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 343 kilométer, az apogeuma 356 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 120 848 kilogramm, leszálló tömeg 93 063 kilogramm. Szállított hasznos teher 13 362 kilogramm. Az egyetlen kisebb probléma a visszaszámlálás alatt egy üzemanyagcella hidrogénpumpájával volt kapcsolatos, de ez is a paramétereken belül működött, emiatt nem került sor halasztásra.[9] A videofelvételek utólagos elemzése alapján ez volt az egyik legtisztább indítás, a külső tüzelőanyag-tartály űrrepülőgép felőli feléről gyakorlatilag semmilyen hőszigetelésdarab nem vált le.[10] A pályára állás után kinyitották a raktérajtót, belső oldalán az űrrepülőgép hőmérsékletének szabályozáshoz szükséges radiátorokkal, valamint a nagy sebességű adatátvitelhez szükséges Ku sávú antennát.

Második nap, november 17.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második nap hagyományosan az űrrepülőgép hővédő pajzsának átvizsgálásával telt, melyet a robotkar végére erősített kamerával végeztek el.

Harmadik nap, november 18.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az űrrepülőgép magyar idő szerint 17:51-kor kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz.[11]

Negyedik nap, november 19., EVA 1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első űrsétát Mike Foreman és Robert Satcher hajtották végre. Feladatuk egy tartalék S sávú kommunikációs antenna (SASA, S-Band Antenna and Support Assembly) és kábelek rögzítése, előkészületi munkák végzése az STS–130 repülésen feljuttatandó Kupola felszereléséhez, valamint többek között a Kibo modul robotkarjának kenése volt. A megelőző éjszakát már a Quest zsilipkamrában, alacsonyabb légnyomáson töltötték. A feladatokkal a tervezettnél rövidebb idő alatt végeztek, így a 6 óra 37 perces űrsétán egy, eredetileg a másodikra tervezett feladatot is végrehajtottak. A nap folyamán az űrrepülőgép rakteréből kiemelték és átadták az űrállomás robotkarjának az ExPRESS Logistics Carrier 1 platformot.[12]

Ötödik nap, november 20.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap első felében kiemelték az űrrepülőgép rakteréből az ELC 2-t, és rögzítették az űrállomáshoz. A földön eközben áttervezték a másnapi EVA–2 űrsétát, mert teendőinek egy részét már végrehajtották.[13]

Hatodik nap, november 21., EVA 2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetedik nap, november 22.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyolcadik nap, november 23., EVA 3[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilencedik nap, november 24.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizedik nap, november 25.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenegyedik nap, november 26., leszállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. november 27-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet és 13 másodpercet töltött a világűrben. 7 226 177 kilométert (4 490 138 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bergin, Chris: STS-129 ready to support Dragon communication demo with ISS (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 10. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  2. http://www.spaceref.com/calendar/calendar.html?pid=5661 (angol nyelven). SpaceRef, 2009. november 12. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  3. Moskowitz, Clara: Twitter Fans Flock to Space Shuttle Launch (angol nyelven). SPACE.com, 2009. november 15. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
  4. Graham, William: Intelsat 14 launch on Atlas V AV-024 scrubbed – STS-129 remains on track (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 14. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  5. Gebhardt, Chris: MEI Flight Rationale success – Delta IV delay aids Atlantis’ launch window (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  6. Bergin, Chris: STS-129: MEI issue may require additional instrumentation – NBL incident (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 3. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  7. Gebhardt, Chris: Atlantis’ payload installation milestone for STS-129 flow (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 4. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  8. Bergin, Chris: STS-129: Borescope inspections completed – aggressive instrumentation plan (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  9. Gebhardt, Chris: LAUNCH DAY LIVE: Fuel Cell 2 issue cleared – Atlantis in perfect launch (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 16. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
  10. Bergin, Chris: http://www.nasaspaceflight.com/2009/11/sts-129-tps-inspections-fd2-photos-extremely-clean-et-133/ (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 17. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
  11. Németh, Péter: http://urvilag.hu/article.php?id=3574. Űrvilág.hu, 2009. november 18. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
  12. Bergin, Chris: STS-129 completes EVA-1 – TPS cleared from Focused Inspection (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
  13. Gebhardt, Chris: STS-129: ELC-2, Internal Transfers and EVA-2 preps mark Flight Day 5 (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. november 20. (Hozzáférés: 2009. november 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–129 témájú médiaállományokat.
  • STS–129. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–129. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–129. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–129. nss.org. (Hozzáférés: 2014. január 1.)