Charles Owen Hobaugh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Owen Hobaugh
Charles hobaugh-2006.jpg
Született
1961. november 5. (52 éves)
Foglalkozása tiszt
űrhajós

Charles Owen Hobaugh (Bar Harbor, Maine, 1961. november 5. –) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a AV–8B Harrier volt. Előbb Japánban, majd az Öbölháborúban az USS Nassau (CVE-16) fedélzetén szolgált. 1991-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A Strike Aircraft Test Igazgatóság ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, YAV–8B, A–7E, F–18 és a T–2 Buckeye voltak. 1994-ben az University of Tennessee Space Institute keretében megvédte diplomáját. Több mint 5000 órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.

1996. május 1-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. 2011. szeptember 23-án köszönt el az űrhajósoktól. 2011-től a FedEx McDonnell Douglas MD–11 repülőgépének első tisztje.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–104, a Atlantis űrrepülőgép 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a Quest zsilipkamrát, amit a Canadarm2 segítségével csatlakoztattak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–118, a Endeavour űrrepülőgép 20. repülésének pilótája. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető 22. Space Shuttle misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 274 977 mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
  • STS–129, a Atlantis űrrepülőgép 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az ExPRESS Logistics Carrier 1 (ELC1) és az ExPRESS Logistics Carrier 2 (ELC2) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Az Atlantis fedélzetén repül az épülés alatt álló Dragon űrhajó kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 226 177 kilométert (4 490 138 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]