Dragon (űrhajó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dragon űrhajó szócikkből átirányítva)
Dragon űrhajó
A Dragon űrhajó és a Falcon 9 rakéta
A Dragon űrhajó és a Falcon 9 rakéta
Általános adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Rendeltetés teher- és személyszállítás
Első repülés 2010. december 8.
Űrhajósok max 7 fő
Rakomány 2500 kg
Műszaki adatok
Hordozórakéta

Falcon 9 v1.0

Falcon 9 v1.1
Magasság 2,9 m
Átmérő 3,6 m
Össztömeg 4,2 t

A Dragon részben újra felhasználható amerikai űrhajó, melyet a Space Exploration Technologies (SpaceX) cég fejlesztett ki a COTS program keretében. Az első tesztrepülését 2010. december 8-án hajtotta végre. Az űrhajó teher- és személyszállító változatban készül, utóbbi hét személyt lesz képes a Nemzetközi Űrállomásra szállítani. A teherszállító változat első kereskedelmi célú indítására 2012 októberében került sor, ennek során kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Önálló manőverezésre csak korlátozottan képes, ezért az űrállomáshoz annak Canadarm2 robotkarja csatlakoztatja, hasonlóan a japán H–2 Transfer Vehicle teherűrhajóhoz. Hordozórakétája a szintén a SpaceX által fejlesztett Falcon 9. Az űrhajó Visszatérése vízfelszínre történik, ejtőernyős fékezéssel, a teherszállító változat teljes rakományával képes a leszállásra.

2008. december 23-án a NASA szerződést kötött a SpaceX és a Cygnus teherűrhajót gyártó Orbital Sciences cégekkel a Nemzetközi Űrállomás ellátására. A SpaceX a Dragonnal a 2009. január 1. – 2016. december 31. közti időszakban 12 repüléssel összesen 20 tonna ellátmányt tervez az űrállomásra juttatni, 1,6 milliárd dollárért.[1][2]

Személyszállító változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Falcon 9–Dragon rendszert eleve úgy tervezték, hogy később, továbbfejlesztése után képes legyen űrhajósok szállítására is. Az Augustine-jelentés 2009. végi nyilvánosságra hozatala után világossá vált, hogy a tervezett Orion űrhajó fejlesztési ütemterve nem tartható, emellett a Constellation-tervben a Nemzetközi Űrállomás fenntartására sem marad pénz, teljes elkészülte után szinte azonnal lehetetlenné válna a használata a Space Shuttle-repülések leállítása miatt.

Az áthidaló megoldást egy olcsó, magánfejlesztésű újrafelhasználható személyszállító űrhajó jelentheti, emiatt Barack Obama gazdaságélénkítő csomagjának ráeső egymilliárd dollárjából a NASA 50 millió USD-t különített el egy nem általa fejlesztett személyszállító űrhajó koncepciójának kidolgozására. A CCDev program egyik indulója a SpaceX Dragon űrhajóján alapuló, hét- vagy nyolcfős személyszállító űrhajó.[3]

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Küldetés neve Indítás dátuma Megjegyzés
SpX-C1 2010. december 8.[4] Az űrhajó első teszt repülése.
SpX-C2+ 2012. május 22.[4] Az űrhajó második teszt repülése. Randevú a Nemzetközi Űrállomással.
SpaceX CRS-1 2012. október 8.[4] NASA-val kötött Commercial Resupply Services (CRS) szerződés keretében végrehajtott első repülés.
SpaceX CRS-2 2013. március 1.[4] A második CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-3 2014. április 18.[4] A harmadik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-4 2014. szeptember 21.[4] A negyedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-5 2015. január 10.[4] Az ötödik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-6 2015. április 14.[4] A hatodik CRS utánpótlás küldetés.
Dragon2 Pad Abort Test 2015. május 6.[4] Az űrhajó személyszállító változatának első mentőrakéta tesztje.
SpaceX CRS-7 2015. június 28. A hetedik CRS utánpótlás küldetés. Kilövés közben rakományával együtt megsemmisült.
Tervezett küldetések[5]
SpaceX CRS-8 2015. szeptembere A nyolcadik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-9 2015. decembere A kilencedik CRS utánpótlás küldetés.
Dragon2 In-Flight Abort Test 2015 Az űrhajó személyszállító változatának repülés közbeni mentőrakéta tesztje.
SpaceX CRS-10 2016 A tizedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-11 2016 A tizenegyedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-12 2016 A tizenkettedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS-(13-15) További CRS utánpótlás küldetések.[6]
DragonLab Mission 1 2016 A SpaceX kereskedelmi repülése.
Dragon2 emberes tesztrepülés 2017 A SpaceX első emberes repülése a Nemzetközi Űrállomáshoz.
DragonLab Mission 2 2018 A SpaceX kereskedelmi repülése.
Dragon a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatva  
Gyártás alatt lévő Dragon  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Frey, Sándor: Magán-teherűrhajókkal az űrállomáshoz. Űrvilág.hu, 2008. december 26. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  2. Harwood, William: NASA calls upon commercial firms to serve space station (angol nyelven). Spaceflight Now , 2008. december 23. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  3. Clark, Stephen: Veteran astronauts find new roles in commercial sector (angol nyelven). Spaceflight Now, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  4. ^ a b c d e f g h i SpaceX missions (angol nyelven)
  5. Archiv: SpaceX missions (angol nyelven), 2014. november 20.
  6. NASA lines up four additional CRS missions for Dragon and Cygnus (angol nyelven)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragon (űrhajó) témájú médiaállományokat.