„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A földrajzi rész javítása, fordítása, pontosítása |
Felfedezése |
||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz. |
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz. |
||
== Felfedezése == |
|||
1792 elején [[George Vancouver]] brit hajóskapitány a [[Puget Sound]] öblöt térképezte fel, illetve ő adott először angol neveket a hegycsúcsoknak. A Mount Baker egyik tisztjéről, [[Joseph Baker]] hadnagyról lett elnevezve, bár az első európai, aki láttam, [[Manuel Quimper]] spanyol felfedező volt 1790-ben, aki a ''La gran montaña del Carmelo'' nevet adta neki. A [[Mount Rainier]] [[Peter Rainier]] brit admirálisról lett elnevezve, 1792 végén Vancouver megkérte egyik tisztjét, hogy hajózzon fel a Columbián. [[William Robert Broughton]] látta meg először [[Oregon]] állam legmagasabb csúcsát, a [[Mount Hood]]<nowiki/>ot, amit [[Lord Samuel Hood]]<nowiki/>ról, a [[Brit Királyi Haditengerészet]] admirálisáról nevezett el. 1792 májusában, Vancouver a Columbia folyó torkolatából látott egy másik magas csúcsot, amit egy brit diplomatáról, [[Alleyne FitzHerbert]], St. Helens bárójáról nevezett el [[Mount Saint Helens|Mount St. Helens]]<nowiki/>nek.<ref><nowiki>http://volcanoes.usgs.gov/observatories/cvo/Historical/naming_mount_st_helens.shtml</nowiki></ref> Vancouver azonban a hegységnek nem adott nevet, egyszerűen „keleti havas hegyeknek” nevezte őket, a spanyolok pedig a hasonló jelentéssel bíró S''ierra nevadá''nak. |
|||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
A lap 2015. augusztus 9., 23:28-kori változata
| Cascade-hegység (Cascade Range) | |
 | |
| Kaszkádok (részlet) | |
| Magasság | 4392 m |
| Hely | Kanada, USA |
| Hegység | Észak-amerikai Parti-hegység |
| Legmagasabb pont | Mount Rainier |
| Terület | 150 000 km2 |
| Hosszúság | 1100 km |
| Szélesség | 130 km |
| Elhelyezkedése | |
 Cascade-hegység
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 46° 51′ 02″, ny. h. 121° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 02″, ny. h. 121° 45′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cascade-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Cascade-hegység (Cascade Range) Észak-Amerika egyik legnagyobb hegylánca, mely Brit Columbiától (Kanada) Washington államon és Oregon államon keresztül egészen Észak-Kaliforniáig terjed. Más megnevezése: Kaszkádok (Cascades).
A hegyláncban számos tűzhányó és nem vulkanikus eredetű hegy található. A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.
A Kaszkádok a Tűzgyűrű része, mely a Csendes-óceán partjai mentén végigfutó sávszerű földrajzi régió, amely mentén sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el. Az elmúlt 200 évben az Amerikai Egyesült Államok összefüggő területein előforduló összes vulkáni kitörés ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a Lassen Peak (1914 és 1921) és a Mount Saint Helens (1980 és 2005) csúcsokon volt.[1]
Földrajz
A hegylánc hossza 1100 km, a szélessége 130 km. A Kaszkádok északon a Nicola és a Thompson folyók találkozásánál kezdődnek, illetve a Fraser folyó választja el a Észak-amerikai Parti-hegységtől, Észak-Kaliforniában pedig a Shasta-Kaszkádban található Lassen Peak nevű tűzhányóig terjednek.[2]
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.[3] A hegylánc legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).
Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas Lytton-hegyig. Összességében, az Északi és a Kanadai-Kaszkádok rendívül szaggatottak, a kisebb csúcsok is meredekek, gleccsertevékenységgel, a völgyek mélyek, így jelentős különbségek vannak a domborzatban[4] A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a Skagit-hegység geológiailag és topográfiailag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevésbé borítottak gleccserrel és több fennsík jellemezi őket, úgy mint a Thompson-fennsík.[2]
A Csendes-óceán közelsége miatt a nyugati szelek az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas hómennyiséget is elérheti.[5] Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.[6] A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az Amerikai duglászfenyő, a váltótűs hemlokfenyő és a Vörös éger, míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az Amerikai sárgafenyő található, a magasabban fekvő részeken pedig a nyugati vörösfenyő, a szirti hemlokfenyő, a Sziklás-hegységi jegenyefenyő, valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres Columbia-fennsíkot.
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű Columbia River Gorge okozza, ami a Columbia folyó egyik kanyonja.[7] Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a Pliocén korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.
Felfedezése
1792 elején George Vancouver brit hajóskapitány a Puget Sound öblöt térképezte fel, illetve ő adott először angol neveket a hegycsúcsoknak. A Mount Baker egyik tisztjéről, Joseph Baker hadnagyról lett elnevezve, bár az első európai, aki láttam, Manuel Quimper spanyol felfedező volt 1790-ben, aki a La gran montaña del Carmelo nevet adta neki. A Mount Rainier Peter Rainier brit admirálisról lett elnevezve, 1792 végén Vancouver megkérte egyik tisztjét, hogy hajózzon fel a Columbián. William Robert Broughton látta meg először Oregon állam legmagasabb csúcsát, a Mount Hoodot, amit Lord Samuel Hoodról, a Brit Királyi Haditengerészet admirálisáról nevezett el. 1792 májusában, Vancouver a Columbia folyó torkolatából látott egy másik magas csúcsot, amit egy brit diplomatáról, Alleyne FitzHerbert, St. Helens bárójáról nevezett el Mount St. Helensnek.[8] Vancouver azonban a hegységnek nem adott nevet, egyszerűen „keleti havas hegyeknek” nevezte őket, a spanyolok pedig a hasonló jelentéssel bíró Sierra nevadának.
Irodalom
- Fred W. Beckey: Range of glaciers:
the exploration and survey of the Northern Cascade range. 2003.
Kapcsolódó szócikkek
További Információk
- https://www.google.hu/search?q=cascades&rlz=1W1ADRA_hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=mAWjUb-9F6q84ATUzoH4Bg&ved=0CEwQsAQ&biw=1024&bih=606
- https://www.google.hu/search?q=cascades&rlz=1W1ADRA_hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=mAWjUb-9F6q84ATUzoH4Bg&ved=0CEwQsAQ&biw=1024&bih=606
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cascade Range című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html
- ↑ a b http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
- ↑ http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html
- ↑ http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y
- ↑ http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/
- ↑ http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946
- ↑ http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge
- ↑ http://volcanoes.usgs.gov/observatories/cvo/Historical/naming_mount_st_helens.shtml