„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Mr.D.P. (vitalap | szerkesztései)
119 szerkesztés
a Pontosítások a bevezetőben
Mr.D.P. (vitalap | szerkesztései)
119 szerkesztés
A földrajzi rész javítása, fordítása, pontosítása
36. sor: 36. sor:
A '''Cascade-hegység''' (''Cascade Range'') [[Észak-Amerika]] egyik legnagyobb hegylánca, mely [[Brit Columbia|Brit Columbiától]] ([[Kanada]]) [[Washington (állam)|Washington]] államon és [[Oregon]] államon keresztül egészen Észak-[[Kalifornia|Kaliforniáig]] terjed. Más megnevezése: ''Kaszkádok'' (''Cascades'').
A '''Cascade-hegység''' (''Cascade Range'') [[Észak-Amerika]] egyik legnagyobb hegylánca, mely [[Brit Columbia|Brit Columbiától]] ([[Kanada]]) [[Washington (állam)|Washington]] államon és [[Oregon]] államon keresztül egészen Észak-[[Kalifornia|Kaliforniáig]] terjed. Más megnevezése: ''Kaszkádok'' (''Cascades'').


A hegyláncban számos [[tűzhányó]] és nem vulkanikus eredetű hegy található.
A hegyláncban számos [[tűzhányó]] és nem vulkanikus eredetű hegy található. A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.
A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.


A Kaszkádok a [[Tűzgyűrű]] része, mely a [[Csendes-óceán]] partjai mentén végigfutó sávszerű földrajzi régió, amely mentén sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el.
A Kaszkádok a [[Tűzgyűrű]] része, mely a [[Csendes-óceán]] partjai mentén végigfutó sávszerű földrajzi régió, amely mentén sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el. Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] összefüggő területein előforduló összes [[Vulkánkitörés|vulkáni kitörés]] ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a [[Lassen Peak]] (1914 és 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) csúcsokon volt.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>
Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] összefüggő területein előforduló összes [[Vulkánkitörés|vulkáni kitörés]] ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a [[Lassen Peak]] (1914 – 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) csúcsokon volt.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>


== Földrajz ==
== Földrajz ==
[[Fájl:Cascaderangemap.jpg|jobbra|bélyegkép|300px |A Kaszkádok térképe]]
[[Fájl:Cascaderangemap.jpg|jobbra|bélyegkép|300px |A Kaszkádok térképe]]


A Kaszkádok északon a Nicola és a Thompson folyók találkozásánál kezdődnek, és Észak-Kaliforniában a [[Lassen Peak]] nevű hegyig terjednek.
A hegylánc hossza 1100&nbsp;km, a szélessége 130&nbsp;km. A Kaszkádok északon a Nicola és a Thompson folyók találkozásánál kezdődnek, illetve a [[Fraser folyó]] választja el a [[Észak-amerikai Parti-hegység|Észak-amerikai Parti-hegységtől]], Észak-Kaliforniában pedig a Shasta-Kaszkádban található [[Lassen Peak]] nevű tűzhányóig terjednek.<ref name="books.google.hu">http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>


A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.<ref><nowiki>http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html</nowiki></ref> A hegylánc legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).
A hegylánc hossza 1100&nbsp;km, a szélessége 130&nbsp;km.


Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas Lytton-hegyig. Összességében, az Északi és a Kanadai-Kaszkádok rendívül szaggatottak, a kisebb csúcsok is meredekek, gleccsertevékenységgel, a völgyek mélyek, így jelentős különbségek vannak a domborzatban<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref> A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]] [[geológia]]ilag és [[topográfia]]ilag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevésbé borítottak gleccserrel és több [[fennsík]] jellemezi őket, úgy mint a Thompson-fennsík.<ref name="books.google.hu" />
A Kaszkádokat a [[Fraser folyó]] választja el a Coast Mountains-tól (Parti-hegység).<ref name="books.google.hu">http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjainak a neve: High Cascades <ref>Martin, James (2002). =bgBnGlTKXEAC&pg=PA31 North Cascades Crest: Notes and Images from America's Alps. Sasquatch Books. p. 31. ISBN 978-1-57061-140-7. Retrieved June 15, 2012</ref>
Legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).


A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas [[hó|hómennyiséget]] is elérheti.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref> Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.<ref><nowiki>http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946</nowiki></ref> A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az [[Amerikai duglászfenyő]], a [[váltótűs hemlokfenyő]] és a [[Vörös éger]], míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az [[Amerikai sárgafenyő]] található, a magasabban fekvő részeken pedig a [[nyugati vörösfenyő]], a [[szirti hemlokfenyő]], a [[Sziklás-hegységi jegenyefenyő]], valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres [[Columbia-fennsík]]<nowiki/>ot.
Az Északi-Kaszkádok és a kanadai rész szélsőségesen szaggatott, sok kis csúccsal, jégmezővel, völgyekkel.<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref>


A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.
A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]], [[geológia]]ilag és [[topográfia]]ilag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevéssé jegesek és több [[fennsík]] jellemezi őket (pl. Thompson Plateau).<ref name="books.google.hu"/>

A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön. Egyes helyeken az évenkénti hatalmas [[hó]]mennyiség 25 méter/év is lehet.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref>
A hóesés-világrekordot a Mount Rainier tartja.

A High Cascades nagy része egész évben fehér és [[Jég|jeges]]. A nyugati lejtőkön különféle [[Fenyőfélék|fenyőfajták]] élnek, a szárazabb keleti oldalon szubalpin növényzet a jellemző. A keleti oldalon – az esőárnyék miatt – az évi csapadékmennyiség csupán 230&nbsp;mm is lehet.

A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref>


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2015. augusztus 9., 17:59-kori változata

Cascade-hegység
(Cascade Range)
Kaszkádok (részlet)
Kaszkádok (részlet)
Magasság4392 m
HelyKanada, USA
HegységÉszak-amerikai Parti-hegység
Legmagasabb pontMount Rainier
Terület150 000 km2
Hosszúság1100 km
Szélesség130 km
Elhelyezkedése
Cascade-hegység (USA)
Cascade-hegység
Cascade-hegység
Pozíció az USA térképén
é. sz. 46° 51′ 02″, ny. h. 121° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 02″, ny. h. 121° 45′ 36″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cascade-hegység témájú médiaállományokat.

A Cascade-hegység (Cascade Range) Észak-Amerika egyik legnagyobb hegylánca, mely Brit Columbiától (Kanada) Washington államon és Oregon államon keresztül egészen Észak-Kaliforniáig terjed. Más megnevezése: Kaszkádok (Cascades).

A hegyláncban számos tűzhányó és nem vulkanikus eredetű hegy található. A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.

A Kaszkádok a Tűzgyűrű része, mely a Csendes-óceán partjai mentén végigfutó sávszerű földrajzi régió, amely mentén sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el. Az elmúlt 200 évben az Amerikai Egyesült Államok összefüggő területein előforduló összes vulkáni kitörés ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a Lassen Peak (1914 és 1921) és a Mount Saint Helens (1980 és 2005) csúcsokon volt.[1]

Földrajz

A Kaszkádok térképe

A hegylánc hossza 1100 km, a szélessége 130 km. A Kaszkádok északon a Nicola és a Thompson folyók találkozásánál kezdődnek, illetve a Fraser folyó választja el a Észak-amerikai Parti-hegységtől, Észak-Kaliforniában pedig a Shasta-Kaszkádban található Lassen Peak nevű tűzhányóig terjednek.[2]

A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.[3] A hegylánc legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).

Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas Lytton-hegyig. Összességében, az Északi és a Kanadai-Kaszkádok rendívül szaggatottak, a kisebb csúcsok is meredekek, gleccsertevékenységgel, a völgyek mélyek, így jelentős különbségek vannak a domborzatban[4] A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a Skagit-hegység geológiailag és topográfiailag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevésbé borítottak gleccserrel és több fennsík jellemezi őket, úgy mint a Thompson-fennsík.[2]

A Csendes-óceán közelsége miatt a nyugati szelek az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas hómennyiséget is elérheti.[5] Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.[6] A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az Amerikai duglászfenyő, a váltótűs hemlokfenyő és a Vörös éger, míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az Amerikai sárgafenyő található, a magasabban fekvő részeken pedig a nyugati vörösfenyő, a szirti hemlokfenyő, a Sziklás-hegységi jegenyefenyő, valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres Columbia-fennsíkot.

A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű Columbia River Gorge okozza, ami a Columbia folyó egyik kanyonja.[7] Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a Pliocén korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.

Irodalom

  • Fred W. Beckey: Range of glaciers:

the exploration and survey of the Northern Cascade range. 2003.  

Kapcsolódó szócikkek

További Információk

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cascade Range című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cascade-hegység&oldid=16362908”