„Randolph L. Braham” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, [[Dés]]re. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták [[munkaszolgálat]]ra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte. |
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, [[Dés]]re. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták [[munkaszolgálat]]ra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte. |
||
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy [[marosvásárhely]]i ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a [[münchen]]i Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között [[Politikatudomány|politológiával]] foglalkozott. |
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy [[marosvásárhely]]i ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a [[münchen]]i Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között [[Politikatudomány|politológiával]] foglalkozott. |
||
1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott. 1949-ben doktorált a City University of New York (CUNY) City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a CUNY-n összehasonlító politikatudományt tanított. A |
1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott. 1949-ben doktorált a City University of New York (CUNY) City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a CUNY-n összehasonlító politikatudományt tanított. A New York-i Rosenthal Intézet igazgatója.<ref>[http://web.gc.cuny.edu/dept/cjstu/pages/holocaust.html The Rosenthal Institute for Holocaust Studies]</ref> |
||
=== Családja, rokonsága === |
=== Családja, rokonsága === |
||
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott. |
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott. |
||
1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett. |
1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett. |
||
== A holokauszt kutatója == |
== A holokauszt kutatója == |
||
Tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi [[Jad Vasem|Jad Vasem Intézet]] ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át. |
Tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi [[Jad Vasem|Jad Vasem Intézet]] ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át. |
||
Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes ''The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary'' című könyve ([[New York]], 1981), ezt nálunk ''A magyar Holocaust'' címen |
Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes ''The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary'' című könyve ([[New York]], 1981), ezt nálunk ''A magyar Holocaust'' címen 1988-ban adták ki. A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: ''A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.'' „…A magyar zsidóság a háború alatt egyharmaddal több embert vesztett, mint az Egyesült Államok hadereje a második világháború minden hadszínterén együttvéve. A kétkötetes elbeszélésben ez a statisztika változik példátlan rémtörténetté.”<ref>{{cite journal| quotes = no| author = [[Heller Ágnes]] | date =| title = ''A holocauszt Tinódija'' (Randolph L. Braham: ''A népirtás politikája)''| journal = Múlt és Jövő| url = http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/887/ | accessdate = 2013-10-13}}</ref> |
||
Munkásságát itthon többek között a [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1995) és a [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/kulfold/randolph_l__braham_holokausztkutato_a_kozepkeresztjet_is_visszakuldi?ref=sso|title=Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi|work=nol.hu|date=2014-01-26|accessdate=2014-01-26}}</ref> |
Munkásságát itthon többek között a [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1995) és a [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/kulfold/randolph_l__braham_holokausztkutato_a_kozepkeresztjet_is_visszakuldi?ref=sso|title=Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi|work=nol.hu|date=2014-01-26|accessdate=2014-01-26}}</ref> |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
*2006: (Brewster S. Chamberlin-nel) ''The Holocaust in Hungary: Sixty Years Later'' (New York, distributed by Columbia University Press). |
*2006: (Brewster S. Chamberlin-nel) ''The Holocaust in Hungary: Sixty Years Later'' (New York, distributed by Columbia University Press). |
||
*2007: ''A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája'' (Budapest, Park Könyvkiadó, három kötet). |
*2007: ''A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája'' (Budapest, Park Könyvkiadó, három kötet). |
||
*2008: |
*2008: ''Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája'' (Budapest, Park Könyvkiadó; Cluj-Napoca: Koinónia, három kötet). |
||
== Források == |
== Források == |
||
*{{cite journal| quotes = no| author = Karsai László| year =2002 | title = Életinterjú levélben a 80 éves Randolph L. Braham professzorral | journal = Múlt és Jövő| volume =| issue = | pages =93–101.|url = http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/560/| accessdate = 2013-10-12}} |
*{{cite journal| quotes = no| author = Karsai László| year =2002 | title = Életinterjú levélben a 80 éves Randolph L. Braham professzorral | journal = Múlt és Jövő| volume =| issue = | pages =93–101.|url = http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/560/| accessdate = 2013-10-12}} |
||
*{{cite web|url= http://www.hdke.hu/sajtoszoba/sajtokozlemeny/90-eve-szuletett-magyar-holokausztkutatas-doyenje-randolph-louis-braham |title =90 éve született a magyar holokausztkutatás doyenje, Randolph Louis Braham |date =2012-12-12 |accessdate =2013-10-14 |publisher = Holokauszt Emlékközpont}} |
*{{cite web|url= http://www.hdke.hu/sajtoszoba/sajtokozlemeny/90-eve-szuletett-magyar-holokausztkutatas-doyenje-randolph-louis-braham |title =90 éve született a magyar holokausztkutatás doyenje, Randolph Louis Braham |date =2012-12-12 |accessdate =2013-10-14 |publisher = Holokauszt Emlékközpont}} |
||
*{{cite web|url= http://www.mazsike.hu/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=693 |title = Díj a holokausztkutatás egyik legnagyobb tudósának |date =2011-10-12 |accessdate =2013-10-12 |publisher = Magyar Zsidó Kulturális Egyesület |
*{{cite web|url= http://www.mazsike.hu/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=693 |title = Díj a holokausztkutatás egyik legnagyobb tudósának |date =2011-10-12 |accessdate =2013-10-12 |publisher = Magyar Zsidó Kulturális Egyesület}} |
||
*{{cite web|url= http://bhiweb.wordpress.com/2011/11/06/braham/ |title = Randolph L. Braham rövid életrajza |date =2011-11-06 |accessdate =2013-10-14 |publisher = }} (angol és német nyelven is.) |
*{{cite web|url= http://bhiweb.wordpress.com/2011/11/06/braham/ |title = Randolph L. Braham rövid életrajza |date =2011-11-06 |accessdate =2013-10-14 |publisher = }} (angol és német nyelven is.) |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
* [http://mek.oszk.hu/11500/11506/index.phtml# Randolph L. Braham: ''A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon''] 2., bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Belvárosi Kvk., 1997. Fordította Zala Tamás és mások. Magyar Elektronikus Könyvtár (2013. augusztus 5. óta.) |
* [http://mek.oszk.hu/11500/11506/index.phtml# Randolph L. Braham: ''A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon''] 2., bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Belvárosi Kvk., 1997. Fordította Zala Tamás és mások. Magyar Elektronikus Könyvtár (2013. augusztus 5. óta.) |
||
*{{cite journal| quotes = no| author = Rényi Pál Dániel interjúja | date =2011-11-10 | title = „Egy dicső nemzetkép érdekében” | journal = Magyar Narancs| url = http://magyarnarancs.hu/belpol/egy-dicso-nemzetkep-erdekeben-77380| accessdate = 2013-10-13}} |
*{{cite journal| quotes = no| author = Rényi Pál Dániel interjúja | date =2011-11-10 | title = „Egy dicső nemzetkép érdekében” | journal = Magyar Narancs| url = http://magyarnarancs.hu/belpol/egy-dicso-nemzetkep-erdekeben-77380| accessdate = 2013-10-13}} |
||
* [http://www.hdke.hu/braham-teka/braham-muvei Braham művei] Randolph L. Braham által írt, illetve szerkesztett kötetek listája a Holokauszt |
* [http://www.hdke.hu/braham-teka/braham-muvei Braham művei] Randolph L. Braham által írt, illetve szerkesztett kötetek listája a Holokauszt Emlékközpont honlapján. |
||
* [http://www.wesley.hu/cikk/randolph-l-braham-90-eves Randolph L Braham 90 éves] Magyar nyelven megjelent legfontosabb munkáinak, online hozzáférhető tanulmányainak és interjúinak listája a Wesley János Lelkészképző Főiskola honlapján (2012. december 21.) |
* [http://www.wesley.hu/cikk/randolph-l-braham-90-eves Randolph L Braham 90 éves] Magyar nyelven megjelent legfontosabb munkáinak, online hozzáférhető tanulmányainak és interjúinak listája a Wesley János Lelkészképző Főiskola honlapján (2012. december 21.) |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{DEFAULTSORT:Braham Randolph}} |
{{DEFAULTSORT:Braham Randolph}} |
||
[[Kategória:Holokauszt]] |
[[Kategória:Holokauszt]] |
||
A lap 2014. december 22., 00:45-kori változata
Randolph Louis Braham, eredetileg Ábrahám Adolf (Bukarest, 1922. december 20.) holokausztkutató, politológus, történész, a New York City University professor emeritusa. Hatvannál több könyvet írt, illetve szerkesztett; legismertebb munkája a témában alapműnek számító A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.
Élete
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, Désre. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták munkaszolgálatra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte.
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy marosvásárhelyi ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a müncheni Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között politológiával foglalkozott.
1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott. 1949-ben doktorált a City University of New York (CUNY) City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a CUNY-n összehasonlító politikatudományt tanított. A New York-i Rosenthal Intézet igazgatója.[1]
Családja, rokonsága
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott.
1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett.
A holokauszt kutatója
Tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át.
Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary című könyve (New York, 1981), ezt nálunk A magyar Holocaust címen 1988-ban adták ki. A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon. „…A magyar zsidóság a háború alatt egyharmaddal több embert vesztett, mint az Egyesült Államok hadereje a második világháború minden hadszínterén együttvéve. A kétkötetes elbeszélésben ez a statisztika változik példátlan rémtörténetté.”[2]
Munkásságát itthon többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.[3]
A Dunatáj Alapítvány alkotói műhelyben dokumentumfilm készült életéről (Rémálmok nyomában, rendezte Fischer István, operatőr Mohi Sándor), melyet a Duna Televízió mutatott be.[4]
Válogatás műveiből
- 1977: The Hungarian Labor Service System, 1939-1945 (New York, distributed by Columbia University Press).
- 1981: The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary (New York, Columbia University Press, két kötet; 2. kiadás: 1994).
- 1997: A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon [The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary] (Budapest, Belvárosi Könyvkiadó).
- 1997: (Pók Attilával) The Holocaust in Hungary: Fifty Years Later (New York, Distributed by Columbia University Press).
- 2006: (Brewster S. Chamberlin-nel) The Holocaust in Hungary: Sixty Years Later (New York, distributed by Columbia University Press).
- 2007: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája (Budapest, Park Könyvkiadó, három kötet).
- 2008: Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája (Budapest, Park Könyvkiadó; Cluj-Napoca: Koinónia, három kötet).
Források
- Karsai László (2002). Életinterjú levélben a 80 éves Randolph L. Braham professzorral. Múlt és Jövő, 93–101.. o. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- 90 éve született a magyar holokausztkutatás doyenje, Randolph Louis Braham. Holokauszt Emlékközpont, 2012. december 12. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- Díj a holokausztkutatás egyik legnagyobb tudósának. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, 2011. október 12. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- Randolph L. Braham rövid életrajza, 2011. november 6. (Hozzáférés: 2013. október 14.) (angol és német nyelven is.)
- ↑ The Rosenthal Institute for Holocaust Studies
- ↑ Heller Ágnes. A holocauszt Tinódija (Randolph L. Braham: A népirtás politikája). Múlt és Jövő. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- ↑ Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi. nol.hu, 2014. január 26. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ Dunatáj Alapítvány A Kamera Hungária televíziós műsorfesztiválon 2005-ben a dokumentumfilm kategória díját nyerte.
További információk
- Randolph L. Braham: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon 2., bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Belvárosi Kvk., 1997. Fordította Zala Tamás és mások. Magyar Elektronikus Könyvtár (2013. augusztus 5. óta.)
- Rényi Pál Dániel interjúja (2011. november 10.). „Egy dicső nemzetkép érdekében”. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- Braham művei Randolph L. Braham által írt, illetve szerkesztett kötetek listája a Holokauszt Emlékközpont honlapján.
- Randolph L Braham 90 éves Magyar nyelven megjelent legfontosabb munkáinak, online hozzáférhető tanulmányainak és interjúinak listája a Wesley János Lelkészképző Főiskola honlapján (2012. december 21.)