„Fehér vármegye” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
XXXX-as évek típusú link javítása AWB
a (Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q740587 adatába)
a (XXXX-as évek típusú link javítása AWB)
'''Fehér vármegyé'''t [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is,<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref> azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] [[vízgyűjtő terület]]ére.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
 
A király [[1003]]-ban verte le az utolsó erdélyi [[gyula (méltóság)|gyulát]], ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg [[Keán]] erdélyi [[bolgár]] uralmának megdöntése után hozták volna létre az [[1010]]-es évekbenévek]]ben. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a [[10. század]]ban, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.<ref name="Korai magyar"/>
 
A megye ispánjait a 11-12. században ''dux'', ''tribunus'', ''princeps'', ''voivoda'' néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló [[erdélyi vajda]]i, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a [[várszervezet]]et és a [[várjobbágy]]okat is. A [[12. század]] elején a székelyek feltűnnek a későbbi [[Szászföld]] területén, majd a [[13. század]]ban nyomulnak a mai [[Székelyföld]] területére. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] hívására a [[12. század]]ban megjelennek a [[erdélyi szászok|szászok]] a [[Vöröstoronyi-szoros]] előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól [[Szászföld]] területére. [[III. Béla magyar király|III. Béla]] idejétől a [[Szebeni-havasok|Szebeni-]] és [[Fogarasi-havasok]] aljára [[vlachok]]at is telepítettek. Mindezen telepítések területei – [[Székelyföld]], [[Szászföld]], [[Fogarasföld]], [[Brassóvidéke]] – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyét]] alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad]] vármegye, de bekebelezte közben a [[marosújvár]]i sóbánya körüli [[Újvár vármegye|Újvár vármegyét]].<ref name="Korai magyar"/>
315 839

szerkesztés

Navigációs menü