„Bors Jenő” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
→‎Élete: bővítés
35. sor: 35. sor:
1965-ben az addigi, iskolázatlan lemezgyári vezetővel elégedetlen Művelődésügyi Minisztérium új igazgatót keresett a vállalat élére, így esett a választás a korábbi munkáját megunt, zenekedvelő Bors Jenőre, aki február 15-én lépett be. Mivel a „szocialista kultúra” terén egyedül a lemezkiadás nem részesült állami támogatásban, hamar megértette, hogy az eladási számokra kell koncentrálni, ami korábban mellékes szempont volt. A hivatalos elvárás, különösen [[Aczél György]] részéről a komolyzene minél nagyobb aránya volt, ennek biztosítása sok sérelemmel járt, ami már két év múlva majdnem Bors eltávolításához vezetett, de a jó statisztikák megmentették a helyét.
1965-ben az addigi, iskolázatlan lemezgyári vezetővel elégedetlen Művelődésügyi Minisztérium új igazgatót keresett a vállalat élére, így esett a választás a korábbi munkáját megunt, zenekedvelő Bors Jenőre, aki február 15-én lépett be. Mivel a „szocialista kultúra” terén egyedül a lemezkiadás nem részesült állami támogatásban, hamar megértette, hogy az eladási számokra kell koncentrálni, ami korábban mellékes szempont volt. A hivatalos elvárás, különösen [[Aczél György]] részéről a komolyzene minél nagyobb aránya volt, ennek biztosítása sok sérelemmel járt, ami már két év múlva majdnem Bors eltávolításához vezetett, de a jó statisztikák megmentették a helyét.


A könnyűzenei kiadáspolitika végig őrlődés volt a pártvezetés és az előadók között. Leghangosabb ellenségeit itt szerezte Bors. [[Szörényi Levente]] ''[[Utazás (album)|Utazás]]'' c. lemezének, illetve [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa]] ''Ha én rózsa volnék''-dalának „betiltása” után óvatossá vált, ami oda vezetett, hogy poplemezeknél személyesen láttamozta, olykor átfogalmaztatta a szövegeket.
A könnyűzenei kiadáspolitika végig őrlődés volt a pártvezetés és az előadók között. Leghangosabb ellenségeit itt szerezte. [[Szörényi Levente]] ''[[Utazás (album)|Utazás]]'' c. lemezének, illetve [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa]] ''Ha én rózsa volnék''-dalának „betiltása” után óvatossá vált, ami oda vezetett, hogy poplemezeknél személyesen láttamozta, olykor átfogalmaztatta a szövegeket.

Az 1970-es évek elején indult rendkívül tehetséges muzsikusnemzedékből (pl. [[Kincses Veronika]], [[Kocsis Zoltán]], [[Perényi Miklós]], [[Ránki Dezső]], [[Sass Sylvia]], [[Takács Klára]], az ekkorra beérő [[Liszt Ferenc Kamarazenekar]]) kiválasztott 15–20 nevet, akiket a következő két évtizedben a Hungaroton menedzselt a lemezpiacon. Jól mérte fel, hogy kik az „exportképes” művészek. Az ő felvételeik tartották el a céget. Létfontosságú volt a devizabevétel a nyugat-német alapanyag folyamatos beszerzéséért, a műszaki fejlesztésért.

1976-ra tudta kilobbiznia a saját gyártóüzemet [[Dorog]]on. Ezzel sikerült a minőséget világszínvonalúra, a termelést évi 10 millió hanghordozóra növelni. A nyolcvanas években Bors és a vállalat nemzetközi megbecsülése a csúcsára jutott.


==Források==
==Források==

A lap 2014. augusztus 17., 18:11-kori változata

Bors Jenő
SzületettBiermann Jenő
1931. január 24.
Moszkva szovjet
Elhunyt1999. március 26. (68 évesen)
Budapest magyar
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavállalatvezető, közgazdász
Tisztsége
  • igazgatóhelyettes (1957–1959, Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda)
  • osztályvezető (1959–1965, Külkereskedelmi Minisztérium)
  • vezérigazgató (1965–1990, Magyar Hanglemezgyártó Vállalat)
  • alapító (1989–1997, Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége)
  • igazgató (1990–1997, EMI-Quint)
  • örökös tiszteletbeli elnök (1997–, Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége)
IskoláiMagyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1948–1952, oklevél, közgazdaság-tudomány)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Bors Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bors Jenő (eredeti nevén Biermann Jenő) (Moszkva, 1931. január 24. – Budapest, 1999. március 26.) a magyar lemezkiadás meghatározó alakja, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója (1965–90), a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke volt. Landler Jenő politikus unokája.

Élete

Illegális kommunista szülei Szovjetunióbeli emigrációja idején született. Édesanyja Landler Jenő leánya volt. Édesapját 1938-ban kivégezték. 1946-ban telepedett Magyarországra.

1948 és 1952 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1950 és 1956 között igazi lelkes kommunistaként dolgozott az ifjúsági mozgalom apparátusában (DISZ, DIVSZ).

1957-ben az Express Ifjúsági Utazási Iroda igazgatóhelyettese lett. 1959-ben főelőadóként a Külkereskedelmi Minisztériumba került. Itt később az „elvi-távlati tervek” osztályát vezette.

1965-ben az addigi, iskolázatlan lemezgyári vezetővel elégedetlen Művelődésügyi Minisztérium új igazgatót keresett a vállalat élére, így esett a választás a korábbi munkáját megunt, zenekedvelő Bors Jenőre, aki február 15-én lépett be. Mivel a „szocialista kultúra” terén egyedül a lemezkiadás nem részesült állami támogatásban, hamar megértette, hogy az eladási számokra kell koncentrálni, ami korábban mellékes szempont volt. A hivatalos elvárás, különösen Aczél György részéről a komolyzene minél nagyobb aránya volt, ennek biztosítása sok sérelemmel járt, ami már két év múlva majdnem Bors eltávolításához vezetett, de a jó statisztikák megmentették a helyét.

A könnyűzenei kiadáspolitika végig őrlődés volt a pártvezetés és az előadók között. Leghangosabb ellenségeit itt szerezte. Szörényi Levente Utazás c. lemezének, illetve Koncz Zsuzsa Ha én rózsa volnék-dalának „betiltása” után óvatossá vált, ami oda vezetett, hogy poplemezeknél személyesen láttamozta, olykor átfogalmaztatta a szövegeket.

Az 1970-es évek elején indult rendkívül tehetséges muzsikusnemzedékből (pl. Kincses Veronika, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Sass Sylvia, Takács Klára, az ekkorra beérő Liszt Ferenc Kamarazenekar) kiválasztott 15–20 nevet, akiket a következő két évtizedben a Hungaroton menedzselt a lemezpiacon. Jól mérte fel, hogy kik az „exportképes” művészek. Az ő felvételeik tartották el a céget. Létfontosságú volt a devizabevétel a nyugat-német alapanyag folyamatos beszerzéséért, a műszaki fejlesztésért.

1976-ra tudta kilobbiznia a saját gyártóüzemet Dorogon. Ezzel sikerült a minőséget világszínvonalúra, a termelést évi 10 millió hanghordozóra növelni. A nyolcvanas években Bors és a vállalat nemzetközi megbecsülése a csúcsára jutott.

Források

  • Ki kicsoda 2000. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 1999. Greger-Biográf K. ISSN 1215-7066
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
  • [1] gyászhíre az origo.hun
  • [2] Nádori Péter nekrológja
  • [3] interjú végleges visszavonulása alkalmából
  • [4] interjú a könnyűzenei kiadáspolitikáról
  • [5] a Hungaroton éléről való menesztéséről
Ez a kultúra témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  1. ↑ Révai új lexikona, 387, 3
  2. ↑ Kozák Péter: Névpont. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bors_Jenő&oldid=15016422”