„Nagyné Bede Rozália” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
infobox
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Nagyné Bede Rozália
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név = Bede Rozália
| születés helye = [[Barót]]
| születés dátuma = [[1940]]. [[február 2.]] {{Életkor-élő|1940|02|02}}
| halál helye =
| halál dátuma =
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = [[pedagógus]], <br />pedagógiai szakíró, <br />helytörténész
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Nagyné Bede Rozália''' ([[Barót]], [[1940]]. [[február 2.]] –) erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész. Leánya [[Nagy Zsuzsanna (orvos)|Nagy Zsuzsanna]] kutatóorvos.
'''Nagyné Bede Rozália''' ([[Barót]], [[1940]]. [[február 2.]] –) erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész. Leánya [[Nagy Zsuzsanna (orvos)|Nagy Zsuzsanna]] kutatóorvos.



A lap 2014. február 27., 20:31-kori változata

Nagyné Bede Rozália
SzületettBede Rozália
1940. február 2. (84 éves)
Barót
Állampolgárságaromán
GyermekeiNagy Zsuzsanna
Foglalkozásapedagógus,
pedagógiai szakíró,
helytörténész
SablonWikidataSegítség

Nagyné Bede Rozália (Barót, 1940. február 2. –) erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész. Leánya Nagy Zsuzsanna kutatóorvos.

Életútja

A középiskolát szülővárosában végezte (1956), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett (1960). Egykori iskolájában lett líceumi tanár, s mind az iskola, mind a vidék szellemi arculatának alakításában szerepet vállalt versműsorok, irodalmi esték rendezésével. Az erdővidéki magyartanárok módszertani szakirányítója. Férjével, Nagy Sándorral közösen alkalmazta színpadra Gárdonyi Géza A lámpás c. kisregényét, jeleneteket írt tanuló-színjátszóinak az iskolai élet mindennapjairól. Szerkesztője a Busolă – Iránytű c. iskolai folyóiratnak (1970-71). A képszerű látás, a képi gondolkodás fejlesztése az irodalmi műelemzés gyakorlatában c. dolgozatával megszerezte az I. tanári fokozatot (1980).

Mint iskolájának igazgatója 1990-ben mozgalmat indított, hogy a líceum felvehesse Baróti Szabó Dávid nevét. Erdővidék szellemi örökségének közkinccsé tételére a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány segítségével emlékszoba berendezését kezdeményezte és szervezte. Iskolai évkönyveket állított össze és társszerkesztője a Tulipán Füzetek c. ismeretterjesztő kiadványnak (1990-92). Cikkei az oktatás, főként a magyar nyelvtanítás hazai megújításának lehetőségeiről a megyei és országos napilapokban jelennek meg. A Collegium Transsilvanicum Alapítvány pályázatán elfogadott Tanulási-tanítási Kézikönyv elkészítésén dolgozott (1994).

Szerkesztésében jelent meg a Közelebb Baróti Szabó Dávidhoz c. válogatás a költő műveiből és a rá vonatkozó szakirodalomból (1995).

Források