„Tula (Tulai terület)” változatai közötti eltérés

	Tula (Тула)
	A tulai kreml
; Tula címere	; Tula zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Tulai terület
Rang	székhely
Alapítás éve	1146
Polgármester	Alekszandr Jevgenyjevics Prokopuk
Irányítószám	300000–300999
Körzethívószám	4872
Testvérvárosok	Lista Albany; Kutaiszi; Kaluga; Besztercebánya; Mahiljov;
	Népesség
Teljes népesség	466 609 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Tula Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 54° 12′, k. h. 37° 37′Koordináták: é. sz. 54° 12′, k. h. 37° 37′
	Tula Pozíció a Tulai terület térképén
	Tula weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tula témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. február 1., 00:31-kori változata

Tula (oroszul: Тула) város Oroszország európai részének központjában; a Tulai terület székhelye, gazdasági és kulturális központja.

Lakossága: 501 169 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvés, éghajlat

A Közép-orosz-hátság északi részén, az Upa (az Oka jobb oldali mellékfolyója) két partján fekszik, Moszkvától alig 200 km-re délre. A fő folyóba a város területén három kisebb folyó torkollik: a Tulica, a Voronka és a Bezsa. Az Upa bal oldali, déli partján, a Tulica torkolatával szemközt van a kreml. A központi városrész is a bal parton, a folyó teraszain és azokat szegélyező dombokon fekszik. A jobb parton három ipari negyed alakult ki, közülük az északnyugati a régi időktől kezdve fegyvergyártók negyede volt.

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -6,8 °C (a januári abszolút minimum -34,3 °C – 2006-ban), a júliusi 19,4 °C (az abszolút maximum 39,2 °C – 2010. augusztus). A csapadék évi mennyisége 614 mm, a legcsapadékosabb hónap a június és a július.^[3]

Történeti áttekintés

A 16. században összeállított ún. Nyikon-féle évkönyv szerint a település 1146-ban már létezett. Egy 1382-ben készült szerződésből tudjuk, hogy a 14. század első felében a települést az Arany Horda Dzsanibég nevű kánjának felesége, Tajdulla birtokolta. Később Tula a rjazanyi fejedelemé lett és 1503-ban került a moszkvai államhoz. Ez után kőből építették fel erődjét, a kremlt (1507–1520), mely az állam déli határán kialakított védővonal egyik megerősített pontja volt. 1552-ben sikeresen kiállta I. Devlet Giráj krími kán seregének ostromát.

Tulai kézművesek helyben bányászott vasércből a 16. század végétől készítettek fegyvereket a kincstár számára. Az első vasgyártó manufaktúrát Tula mellett, a Tulica folyó partján egy holland kereskedő létesítette 1632-ben. Később több hasonló épült, ahol szintén készítettek fegyvereket. I. Péter orosz cár rendeletére 1712-ben megalapították Tulában az első állami fegyvergyártó üzemet. A 18. században a város már híres vasgyártó központ volt, ahol fegyvereken kívül sokféle vasárut, használati eszközt, mérőműszereket is készítettek. 1778-ban kezdődött a később híressé vált tulai szamovárok gyártása, az 1830-as években készítették el az első itteni tangóharmonikákat.

1796-ban a város a Tulai kormányzóság székhelye lett. Fejlődését elősegítette a Tulán át vezetett első, Moszkva–Kurszk vasútvonal megépülése (1868). A 19. század végén 117 kisebb-nagyobb üzem, gyár működött; továbbra is vezető helyet foglalt el a vadász- és katonai fegyverek és lőszerek gyártása. Erőteljesen fellendült a fegyvergyártás és új ipari vállalatok is létesültek az 1904–1905-ös orosz–japán háború, illetve az első világháború éveiben, ezalatt a város lélekszáma is gyorsan növekedett.

Miután a kormányzóságokat megszűntették, 1929-től 1937-ig Tula a Moszkvai területhez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított Tulai terület központja lett. A második világháború idején, 1941. októbertől decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a védőknek sikerült visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése.

Gazdaság, közlekedés

Tula a Központi Gazdasági Körzet egyik nagy nehézipari központja. Hagyományosan legfontosabb ágazatai a kohászat és a gépipar

Kohászat

A városban két nagy vaskohászati vállalat működik.

A Koszogorszki Kohászati Üzem elődjét a helyi vasérc felhasználásra alapították 1897-ben. Bár a helyi vasérctartalékok azóta lényegében kimerültek, napjainkban is nyersvasat és vasötvözetet gyártanak.
A Tulacsermet, régi nevén Novotulai Vaskohászati Üzem építését 1931-ben kezdték meg, és 1935-ben kezdte meg a termelést.

Hadiipar

Itt működik a fegyveres erők egyik kiemelten fontos vállalata, a Műszeripari Tervezőiroda (KBP). A vállalat nagypontosságú lőfegyverek, irányítható tüzérségi- és légvédelmi rakétarendszerek, könnyű páncélozott járművek és harckocsik fegyverzetének kifejlesztésével, korszerűsítésével foglalkozik. Saját gyártóbázissal is rendelkezik.

A hadiipar jelentős helyi vállalatai közé tartozik a Tulai Gépgyár (Tulamaszavod), a Tulai Tölténygyár, a Tulatocsmas (többek között kiképzéshez használt eszközöket gyárt) és a nagy múltú Tulai Fegyvergyár is, ahol főként vadász-, sport- és hadi kézi lőfegyvereket készítenek.

2005-ben kezdték meg a korábbi kombájngyár területén kialakított új vállalatnál (Scseglovszkij Val) a BMD típusú deszantharcjármű-család negyedik generációjának, a BMD–4-nek az összeszerelést, melynek fegyverzetét szintén a helyi konstruktőri irodánál fejlesztették ki.^[4]

Egyéb gép- és műszeripar

További nagyvállalatok között említhetők például:

Az egyik legnagyobb régi gépipari vállalat a Tulazseldormas. 2009-ben kezdték meg komplett munkavonatok: vasúti pályák tisztítására, javítására szolgáló önjáró munkagépek, hómarók, valamint portáldaruk előállítását.
Egy másik nagy múltú gépgyárban (Gazsztrojgyetal, régi nevén: Tulamasgaz) a szénhidrogén-ipar csővezetékeihez gyártanak különféle elemeket, gázelosztó állomásokat és azok berendezéseit.
Az Oktava nevű vállalatnál akusztikai berendezéseket, stúdiómikrofonokat és az összeköttetést biztosító hasonló katonai célú eszközöket készítenek.
A (Tula)avtomatika főként elektrotechikai készülékek gyártásával, komplett elosztó- és transzformátor-alállomások építésével foglalkozik.

Közlekedés

A városon keresztül, illetve elkerülő útján halad az országos jelentőségű M2-es autópálya, amely Moszkvából Kurszkon és Belgorodon át az ukrajnai határig és onnan tovább a Fekete-tengerig vezet; valamint a Kaluga–Rjazany közötti főút.

Tula fontos vasúti csomópont, pályaudvaráról rendszeresen indulnak vonatok többek között Moszkva, Orjol, Szmolenszk, Kaluga felé. Itt vezet át a vasúti fővonal, mely Moszkvát Voronyezzsel és a déli vidékekkel köti össze.

A város északi peremén található repülőtér kizárólag katonai célokat szolgál. Tula mellett állomásozik a 106. Légideszant Gárda Hadosztály.

Kultúra, felsőoktatás

A legnagyobb felsőoktatási intézmények:

A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Tulai Állami Egyetem; 1992 előtt főiskola, 1992–1995 között műszaki egyetem, 1995 óta klasszikus egyetem. A 2010-es évek elején 7 karán 73 tanszék működik és összesen (nappali és levelező tagozaton) körülbelül húszezer hallgatója van.
A Lev Tolsztoj nevét viselő Tulai Állami Pedagógiai Egyetem; 1995 előtt főiskola, 1938 óta áll fenn.
Tulai Tüzérségi Műszaki Főiskola
Tulai Közgazdasági és Informatikai Főiskola; 2000-ben alapították, nem állami intézmény.

Ezeken kívül más egyetemek, intézmények kihelyezett tagozatai, illetve tudományos- és kutatóintézetek is működnek a városban.

Tulának több színháza és több múzeuma van. A helyi fegyvergyártás történetét és eredményeit a város híres, nagy múltú fegyvermúzeuma mutatja be. Kiállításai 1989-től 2012-ig a tulai kreml egyik templomépületében voltak megtekinthetők, időközben elkészült az intézmény számára tervezett új múzeumépület. 1990 óta a helyi ipar másik nevezetességének, a szamovároknak is külön múzeuma van.

A Tulai Szépművészeti Múzeumhoz – törzsanyagán, a képzőművészeti gyűjteményeken kívül – több fiók-intézmény tartozik. 2006-ban a város fő látnivalóját, a kremlt is a múzeumi egyesülés szervezetéhez csatolták.

A városon kívül, de attól csupán 14 km-re fekszik Jasznaja Poljana, Lev Tolsztoj egykori udvarháza, a mai emlékmúzeum.

Önkormányzat

A város polgármestere (mer) 2012. december 19. óta Alekszandr Jevgenyjevics Prokopuk.^[5] Korábbi polgármesterek:

Jevgenyij Vasziljevics Avilov: 2011. március 10. – 2012. december 19.
Alisza Jevgenyjevna Tolkacseva: 2010. március 31. – 2011. március 2.
Vlagyimir Szergejevics Mogilnyikov: 2005. november 12. – 2010. március 3.

Források

Nagy szovjet enciklopédia, 3 (orosz nyelven) (1969–1978)
szerk.: G. M. Lappo: Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
A város hivatalos honlapja (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 10.)
Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 196., 491. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)
A Tulai Állami Egyetem (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 15.)
A Tulai Szépművészeti Múzeum (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 15.)
A tulai kreml (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 15.)
A Tulai Állami Fegyvermúzeum (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 15.)

↑ Nagy szovjet enciklopédia
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
↑ A város éghajlata (orosz nyelven). Pogoda i klimat. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
↑ Valerij Vozbrannij: Scseglovszkij Val (orosz nyelven). Tulszkije Izvesztyija, 2006. május 19. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
↑ (2012. december 19.) Izbran novij mer Tuli. Kommerszant. (Hozzáférés: 2013. március 10.)

[1] Nagy szovjet enciklopédia

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

[3] A város éghajlata (orosz nyelven). Pogoda i klimat. (Hozzáférés: 2012. július 20.)

[4] Valerij Vozbrannij: Scseglovszkij Val (orosz nyelven). Tulszkije Izvesztyija, 2006. május 19. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

[5] (2012. december 19.) Izbran novij mer Tuli. Kommerszant. (Hozzáférés: 2013. március 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 Lakossága: {{szám|501169}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai |author = | format =pdf|date=|accessdate =| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref>
-== Fekvés, éghajlat==
+== Fekvés, éghajlat ==
-A Közép-orosz-hátság északi részén, az Upa (az [[Oka]] jobb oldali mellékfolyója) két partján  fekszik, [[Moszkva|Moszkvától]] alig 200 km-re délre. A fő folyóba a város területén három kisebb folyó torkollik: a Tulica, a Voronka és a Bezsa. Az Upa bal oldali, déli partján, a Tulica torkolatával szemközt van a kreml. A központi városrész is a bal parton, a folyó teraszain és azokat szegélyező dombokon fekszik. A jobb parton három ipari negyed alakult ki, közülük az északnyugati a régi időktől kezdve fegyvergyártók negyede volt.
+A Közép-orosz-hátság északi részén, az Upa (az [[Oka]] jobb oldali mellékfolyója) két partján fekszik, [[Moszkva|Moszkvától]] alig 200 km-re délre. A fő folyóba a város területén három kisebb folyó torkollik: a Tulica, a Voronka és a Bezsa. Az Upa bal oldali, déli partján, a Tulica torkolatával szemközt van a kreml. A központi városrész is a bal parton, a folyó teraszain és azokat szegélyező dombokon fekszik. A jobb parton három ipari negyed alakult ki, közülük az északnyugati a régi időktől kezdve fegyvergyártók negyede volt.
-Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -6,8 °C (a januári abszolút minimum -34,3 °C – 2006-ban), a júliusi 19,4 °C (az abszolút maximum 39,2 °C – 2010. augusztus). A csapadék évi mennyisége 614 mm, a legcsapadékosabb hónap a június és a július.<ref>{{cite web| url = http://www.pogoda.ru.net/climate/27719.htm |title = A város éghajlata |author = |accessdate =2012-07-20 |publisher =Pogoda i klimat| language =orosz }}</ref>
+Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -6,8&nbsp;°C (a januári abszolút minimum -34,3&nbsp;°C – 2006-ban), a júliusi 19,4&nbsp;°C (az abszolút maximum 39,2&nbsp;°C – 2010. augusztus). A csapadék évi mennyisége 614 mm, a legcsapadékosabb hónap a június és a július.<ref>{{cite web| url = http://www.pogoda.ru.net/climate/27719.htm |title = A város éghajlata |author = |accessdate =2012-07-20 |publisher =Pogoda i klimat| language =orosz }}</ref>
 == Történeti áttekintés ==
@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 Tulai kézművesek helyben bányászott vasércből a 16. század végétől készítettek fegyvereket a kincstár számára. Az első vasgyártó manufaktúrát Tula mellett, a Tulica folyó partján egy holland kereskedő létesítette 1632-ben. Később több hasonló épült, ahol szintén készítettek fegyvereket. [[I. Péter orosz cár]] rendeletére 1712-ben megalapították Tulában az első állami fegyvergyártó üzemet. A 18. században a város már híres vasgyártó központ volt, ahol fegyvereken kívül sokféle vasárut, használati eszközt, mérőműszereket is készítettek. 1778-ban kezdődött a később híressé vált tulai [[szamovár]]ok gyártása, az 1830-as években készítették el az első itteni tangóharmonikákat.
 -ban a város a Tulai kormányzóság székhelye lett. Fejlődését elősegítette a Tulán át vezetett első, Moszkva–Kurszk vasútvonal megépülése (1868). A 19. század végén 117 kisebb-nagyobb üzem, gyár működött; továbbra is vezető helyet foglalt el a vadász- és katonai fegyverek és lőszerek gyártása. Erőteljesen fellendült a fegyvergyártás és új ipari vállalatok is létesültek az 1904–1905-ös orosz–japán háború, illetve az [[első világháború]] éveiben, ezalatt a város lélekszáma is gyorsan növekedett.
-Miután a kormányzóságokat megszűntették, 1929-től 1937-ig Tula a [[Moszkvai terület]]hez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított ''Tulai terület'' központja lett. A [[második világháború]] idején, 1941. októbertől decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a  védőknek sikerült visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése.
+Miután a kormányzóságokat megszűntették, 1929-től 1937-ig Tula a [[Moszkvai terület]]hez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított ''Tulai terület'' központja lett. A [[második világháború]] idején, 1941. októbertől decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a védőknek sikerült visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése.
 == Gazdaság, közlekedés ==
@@ 61. sor: / 61. sor: @@
 === Kohászat ===
 A városban két nagy vaskohászati vállalat működik.
-*A Koszogorszki Kohászati Üzem elődjét a helyi vasérc felhasználásra alapították 1897-ben. Bár a helyi vasérctartalékok azóta lényegében kimerültek, napjainkban is nyersvasat és vasötvözetet gyártanak.
+* A Koszogorszki Kohászati Üzem elődjét a helyi vasérc felhasználásra alapították 1897-ben. Bár a helyi vasérctartalékok azóta lényegében kimerültek, napjainkban is nyersvasat és vasötvözetet gyártanak.
-*A ''Tulacsermet,'' régi nevén Novotulai Vaskohászati Üzem építését 1931-ben kezdték meg, és 1935-ben kezdte meg a termelést.
+* A ''Tulacsermet,'' régi nevén Novotulai Vaskohászati Üzem építését 1931-ben kezdték meg, és 1935-ben kezdte meg a termelést.
 === Hadiipar ===
@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 A hadiipar jelentős helyi vállalatai közé tartozik a Tulai Gépgyár (Tulamaszavod), a Tulai Tölténygyár, a ''Tulatocsmas'' (többek között kiképzéshez használt eszközöket gyárt) és a nagy múltú Tulai Fegyvergyár is, ahol főként vadász-, sport- és hadi kézi lőfegyvereket készítenek.
--ben kezdték meg a korábbi kombájngyár területén kialakított új vállalatnál  ''(Scseglovszkij Val)'' a BMD típusú deszantharcjármű-család negyedik generációjának, a BMD–4-nek az összeszerelést, melynek fegyverzetét szintén a helyi konstruktőri irodánál fejlesztették ki.<ref>{{cite web|url = http://www.pryaniki.org/view/article/3763/ |title = Scseglovszkij Val |author =Valerij Vozbrannij |date=2006-05-19|accessdate =2013-03-15 |publisher =Tulszkije Izvesztyija |language =orosz }}</ref>
+-ben kezdték meg a korábbi kombájngyár területén kialakított új vállalatnál ''(Scseglovszkij Val)'' a BMD típusú deszantharcjármű-család negyedik generációjának, a BMD–4-nek az összeszerelést, melynek fegyverzetét szintén a helyi konstruktőri irodánál fejlesztették ki.<ref>{{cite web|url = http://www.pryaniki.org/view/article/3763/ |title = Scseglovszkij Val |author =Valerij Vozbrannij |date=2006-05-19|accessdate =2013-03-15 |publisher =Tulszkije Izvesztyija |language =orosz }}</ref>
 === Egyéb gép- és műszeripar ===
 További nagyvállalatok között említhetők például:
-*Az egyik legnagyobb régi gépipari vállalat a ''Tulazseldormas.'' 2009-ben kezdték meg komplett munkavonatok: vasúti pályák tisztítására, javítására szolgáló önjáró munkagépek, hómarók, valamint portáldaruk előállítását.
+* Az egyik legnagyobb régi gépipari vállalat a ''Tulazseldormas.'' 2009-ben kezdték meg komplett munkavonatok: vasúti pályák tisztítására, javítására szolgáló önjáró munkagépek, hómarók, valamint portáldaruk előállítását.
-*Egy másik nagy múltú gépgyárban ''(Gazsztrojgyetal,'' régi nevén: ''Tulamasgaz)'' a szénhidrogén-ipar [[Csővezetékes szállítás|csővezetékeihez]] gyártanak különféle elemeket, gázelosztó állomásokat és azok berendezéseit.
+* Egy másik nagy múltú gépgyárban ''(Gazsztrojgyetal,'' régi nevén: ''Tulamasgaz)'' a szénhidrogén-ipar [[Csővezetékes szállítás|csővezetékeihez]] gyártanak különféle elemeket, gázelosztó állomásokat és azok berendezéseit.
-*Az ''Oktava'' nevű vállalatnál akusztikai berendezéseket, stúdiómikrofonokat és az összeköttetést biztosító hasonló katonai célú eszközöket készítenek.
+* Az ''Oktava'' nevű vállalatnál akusztikai berendezéseket, stúdiómikrofonokat és az összeköttetést biztosító hasonló katonai célú eszközöket készítenek.
-*A ''(Tula)avtomatika'' főként elektrotechikai készülékek gyártásával, komplett elosztó- és transzformátor-alállomások építésével foglalkozik.
+* A ''(Tula)avtomatika'' főként elektrotechikai készülékek gyártásával, komplett elosztó- és transzformátor-alállomások építésével foglalkozik.
 === Közlekedés ===
-A városon keresztül, illetve elkerülő útján halad az országos jelentőségű M2-es autópálya, amely [[Moszkva|Moszkvából]] [[Kurszk (település)|Kurszk]]on és [[Belgorod]]on át az ukrajnai határig és onnan tovább a [[Fekete-tenger]]ig vezet; valamint a [[Kaluga]]–[[Rjazany]] közötti főút.
+A városon keresztül, illetve elkerülő útján halad az országos jelentőségű M2-es autópálya, amely [[Moszkva|Moszkvából]] [[Kurszk (település)|Kurszkon]] és [[Belgorod]]on át az ukrajnai határig és onnan tovább a [[Fekete-tenger]]ig vezet; valamint a [[Kaluga]]–[[Rjazany]] közötti főút.
-Tula fontos vasúti csomópont, pályaudvaráról rendszeresen indulnak vonatok többek között Moszkva, [[Orjol]], [[Szmolenszk]], [[Kaluga]] felé. Itt vezet át a vasúti fővonal, mely Moszkvát [[Voronyezs| Voronyezzsel]] és a déli vidékekkel köti össze.
+Tula fontos vasúti csomópont, pályaudvaráról rendszeresen indulnak vonatok többek között Moszkva, [[Orjol]], [[Szmolenszk]], [[Kaluga]] felé. Itt vezet át a vasúti fővonal, mely Moszkvát [[Voronyezs|Voronyezzsel]] és a déli vidékekkel köti össze.
 A város északi peremén található repülőtér kizárólag katonai célokat szolgál. Tula mellett állomásozik a 106. Légideszant Gárda Hadosztály.
@@ 87. sor: / 87. sor: @@
 == Kultúra, felsőoktatás ==
 A legnagyobb felsőoktatási intézmények:
-*A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Tulai Állami Egyetem; 1992 előtt főiskola, 1992–1995 között műszaki egyetem, 1995 óta klasszikus egyetem. A 2010-es évek elején 7 karán  73 tanszék működik és összesen (nappali és levelező tagozaton) körülbelül húszezer hallgatója van.
+* A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Tulai Állami Egyetem; 1992 előtt főiskola, 1992–1995 között műszaki egyetem, 1995 óta klasszikus egyetem. A 2010-es évek elején 7 karán 73 tanszék működik és összesen (nappali és levelező tagozaton) körülbelül húszezer hallgatója van.
-*A Lev Tolsztoj nevét viselő Tulai Állami Pedagógiai Egyetem; 1995 előtt főiskola, 1938 óta áll fenn.
+* A Lev Tolsztoj nevét viselő Tulai Állami Pedagógiai Egyetem; 1995 előtt főiskola, 1938 óta áll fenn.
-*Tulai Tüzérségi Műszaki Főiskola
+* Tulai Tüzérségi Műszaki Főiskola
-*Tulai Közgazdasági és Informatikai Főiskola; 2000-ben alapították, nem állami intézmény.
+* Tulai Közgazdasági és Informatikai Főiskola; 2000-ben alapították, nem állami intézmény.
 Ezeken kívül más egyetemek, intézmények kihelyezett tagozatai, illetve tudományos- és kutatóintézetek is működnek a városban.
@@ 101. sor: / 101. sor: @@
 == Önkormányzat ==
 A város polgármestere ''(mer)'' 2012. december 19. óta Alekszandr Jevgenyjevics Prokopuk.<ref>{{cite journal| quotes = no| date =2012-12-19|title = Izbran novij mer Tuli|journal = Kommerszant |url = http://www.kommersant.ru/news/2093972| accessdate = 2013-03-10}}</ref> Korábbi polgármesterek:
-*Jevgenyij Vasziljevics Avilov: 2011. március 10. – 2012. december 19.
+* Jevgenyij Vasziljevics Avilov: 2011. március 10. – 2012. december 19.
-*Alisza Jevgenyjevna Tolkacseva: 2010. március 31. – 2011. március 2.
+* Alisza Jevgenyjevna Tolkacseva: 2010. március 31. – 2011. március 2.
-*Vlagyimir Szergejevics Mogilnyikov: 2005. november 12. – 2010. március 3.
+* Vlagyimir Szergejevics Mogilnyikov: 2005. november 12. – 2010. március 3.
 == Források ==
-*{{cite book |author=|others= |title=Nagy szovjet enciklopédia| url = http://bse.sci-lib.com/article112713.html | accessdate = |publisher= |location =Moszkva | language =orosz |year=1969–1978 |edition=3 }}
+* {{cite book |author=|others= |title=Nagy szovjet enciklopédia| url = http://bse.sci-lib.com/article112713.html | accessdate = |publisher= |location =Moszkva | language =orosz |year=1969–1978 |edition=3 }}
-*{{cite book |editor = G. M. Lappo |title=Goroda Rossii |url = http://dic.academic.ru/dic.nsf/city_of_russia/1111/|publisher= Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija |location = Moszkva| language =orosz |year= 1994 |id= ISBN 5 85270 026 6| pages =}}
+* {{cite book |editor = G. M. Lappo |title=Goroda Rossii |url = http://dic.academic.ru/dic.nsf/city_of_russia/1111/|publisher= Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija |location = Moszkva| language =orosz |year= 1994 |id= ISBN 5 85270 026 6| pages =}}
-*{{cite web| url = http://www.tula.ru/|title=A város hivatalos honlapja |author = |accessdate =2013-03-10|year =| language =orosz}}
+* {{cite web| url = http://www.tula.ru/|title=A város hivatalos honlapja |author = |accessdate =2013-03-10|year =| language =orosz}}
-*{{cite book |author=Antal Zoltán|title=Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz) |publisher=Gondolat Kiadó|year= 1980 |location= Budapest|edition= |id=ISBN 963-280-304-3 II. kötet|pages=196., 491}}
+* {{cite book |author=Antal Zoltán|title=Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz) |publisher=Gondolat Kiadó|year= 1980 |location= Budapest|edition= |id=ISBN 963-280-304-3 II. kötet|pages=196., 491}}
-*{{cite web| url = http://tsu.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Egyetem |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz}}
+* {{cite web| url = http://tsu.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Egyetem |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz}}
-*{{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/ |title =A Tulai Szépművészeti Múzeum|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
+* {{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/ |title =A Tulai Szépművészeti Múzeum|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
-*{{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/02-kreml-filial-tula-museum/1-kreml-filial-tula-museum.html |title =A tulai kreml|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
+* {{cite web| url = http://www.tmii-tula.ru/02-kreml-filial-tula-museum/1-kreml-filial-tula-museum.html |title =A tulai kreml|author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
-*{{cite web| url = http://www.arms-museum.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Fegyvermúzeum |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
+* {{cite web| url = http://www.arms-museum.tula.ru/ |title =A Tulai Állami Fegyvermúzeum |author = |accessdate =2013-03-15 |publisher = |language =orosz }}
 {{források}}
 [[Kategória:A Tulai terület települései]]
+{{Link GA|de}}