„Hadsereggel nem rendelkező országok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
39. sor: 39. sor:
!scope=row| {{flagcountry|Marshall-szigetek}}
!scope=row| {{flagcountry|Marshall-szigetek}}
|Védelméért az [[Amerikai Egyesült Államok]] felelős, amelynek a Mikronéziai Szövetségi Államokkal és Palauval együtt [[társult állam]]a (''[[Compact of Free Association]]''). Az [[Az Amerikai Egyesült Államok hadereje|amerikai hadsereg]] egységei szabadon működhetnek a felségterületén, de bázisok létesítése külön megegyezéshez kötött. A Marshall-szigetek kormánya önálló külpolitikát folytathat, de döntései előtt figyelembe kell vennie az egyezményt. A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (''Sea Patrol''), amelynek egyetlen egysége az ''RMIS Lomor'' nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik.
|Védelméért az [[Amerikai Egyesült Államok]] felelős, amelynek a Mikronéziai Szövetségi Államokkal és Palauval együtt [[társult állam]]a (''[[Compact of Free Association]]''). Az [[Az Amerikai Egyesült Államok hadereje|amerikai hadsereg]] egységei szabadon működhetnek a felségterületén, de bázisok létesítése külön megegyezéshez kötött. A Marshall-szigetek kormánya önálló külpolitikát folytathat, de döntései előtt figyelembe kell vennie az egyezményt. A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (''Sea Patrol''), amelynek egyetlen egysége az ''RMIS Lomor'' nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik.
|align=center|<ref name="cofa">{{citweb |url=http://www.fsmlaw.org/compact/ |szerző= |cím=Compact of Free Association |weblap=fsmlaw.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/26551.htm |szerző= |cím=Marshall Islands |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, US Department of State |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA365 |oldal=364. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#6 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.marshallislandsjournal.com/Archive%207-13-12-page.html |szerző= |cím=Birthday party for the Lomor |weblap=The Marshall Islands Journal |dátum=2012-07-13 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref>
|align=center|<ref name="cofa">{{citweb |url=http://www.fsmlaw.org/compact/ |szerző= |cím=Compact of Free Association |weblap=fsmlaw.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/26551.htm |szerző= |cím=Marshall Islands |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, US Department of State |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |url=http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA365 |oldal=364. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#6 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.marshallislandsjournal.com/Archive%207-13-12-page.html |szerző= |cím=Birthday party for the Lomor |weblap=The Marshall Islands Journal |dátum=2012-07-13 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref>
|}
|}


A lap 2013. október 25., 18:20-kori változata

 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.
  Hadsereg nélküli országok
  Állandó hadsereggel nem rendelkező, de korlátozott katonai erőt fenntartó országok

A Föld huszonegy független állama nem rendelkezik állandó hadsereggel, közülük hat tart fenn tevékenységében korlátozott (fél)katonai erőt, tizenötnek pedig semmilyen katonai szervezete nincs.

A listán szereplő egyes országok demilitarizáltak, de minden ország nem-militarizált.[1][2]

Japán helyzete különleges: az állam alkotmányában lemondott a hadviselés jogáról, de fenntart egy „háborús potenciállal nem bíró” szárazföldi, tengeri és légi csapatokat is magában foglaló, jelentős létszámú és jól felszerelt Önvédelmi Erőt, ezért a listán nem szerepel (bővebben lásd itt).[3]

Hadsereg nélküli országok

Semmiféle katonai erővel nem rendelkező országok
Ország Megjegyzések Hivatkozás(ok)
Andorra Andorra területi védelméért Franciaország és Spanyolország felelős. Az ország rendelkezik egy kis létszámú önkéntes katonai egységgel, de ez kizárólag ceremoniális feladatokat lát el. A költésgvetésben a honvédelemre nem különítenek el pénzt. A rendőrség szervezetén belül működik egy terrorelhárító egység, a Grup d'Intervenció Policia d'Andorra (GIPA). [4][5]
Costa Rica Az 1949-ben elfogadott alkotmány I. cikkelyének 12. paragrafusa törvényen kívül helyezte az állandó hadsereg intézményét, ugyanakkor lehetővé tette civil ellenőrzés alatt álló katonaság felállítását, amennyiben egy kontinentális egyezmény vagy az állam védelme szükségessé tenné. Az ország fővárosában, San Joséban található az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága, Ciudad Colónban pedig az ENSZ Békeegyeteme (UPEACE) működik. [6][7]
Grenada Az országnak az 1983-as amerikai invázió óta nincs hadserege. Területi védelméért a hidegháború alatt amerikai ösztönzésre létrehozott egyezmény, a Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) felelős, amelynek tagjai kelet-karib-tengeri államok. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal. [8][9][10][11]
Kiribati Kiribati Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött védelmi szerződést. A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (Police Maritime Unit), amelynek egyetlen egysége az RKS Teanoai nevű, Pacific Forum osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. A legénységet az Ausztrál Királyi Haditengerészet képzi ki, amelynek két tagja a Tarawa-atollon állomásozik. [12][13][14]
Liechtenstein Miután Liechtenstein a Német Szövetség felbomlását (1866) követően teljesen önálló állammá vált, 1868-ban kinyilvánította semlegességét és feloszlatta nyolcvan fős katonaságát. Pierre Raton szerint II. János herceg felesleges kiadásnak tartotta, David Beattie szerint a törvényhozás nem akart rá pénzt költeni. Újraszervezése jogilag lehetséges háború idején, de ez még a világháborúk idején sem történt meg, amikor a közvélemény jó részében felerősödött az Ausztria iránti szimpátia. A rendőrségnek van egy speciális egysége (SWAT) és egy tömegoszlató egysége. [15][16][17]
Marshall-szigetek Védelméért az Amerikai Egyesült Államok felelős, amelynek a Mikronéziai Szövetségi Államokkal és Palauval együtt társult állama (Compact of Free Association). Az amerikai hadsereg egységei szabadon működhetnek a felségterületén, de bázisok létesítése külön megegyezéshez kötött. A Marshall-szigetek kormánya önálló külpolitikát folytathat, de döntései előtt figyelembe kell vennie az egyezményt. A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (Sea Patrol), amelynek egyetlen egysége az RMIS Lomor nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. [18][19][20][21][22]

A Japán Önvédelmi Erő

A második világháború után, 1947-ben elfogadott alkotmány 9. cikkelyében a Japán állam örökre lemondott a hadviselés jogáról és a „háborús potenciállal bíró” szárazföldi, tengeri és légi erők fenntartásáról. A hidegháború kezdetével azonban a szocialista blokk államainak közelében lévő ország lehetőséget kapott egy Önvédelmi Erő fenntartására, amely a szövetséges megszállás vége után két évvel, 1954-ben alakult meg. Az egyébként kiválóan felszerelt és kiképzett hadseregnek nincsenek interkontinentális rakétái, bombázói és más, kizárólag támadó hadműveletekben használatos eszközei. Japán az egyik olyan ország, amely nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket, bár a technológiai lehetőségei adottak hozzá.[3]

Miután az 1991-es öbölháború során az országot kritikák érték az ENSZ katonai műveleteitől való távolmaradása miatt (csupán anyagi segítséget nyújtottak a harcolóknak), viták kezdődtek az Önvédelmi Erők határokon túli bevetésével kapcsolatban. Lehetővé vált japán katonák külföldi bevetése, de kizárólag az ENSZ hadműveleteiben és jelentős korlátozásokkal: kizárólag kézi lőfegyvereket hordozhatnak és csak életveszélyes helyzetekben használhatják őket, vagyis támadást nem kezdeményezhetnek.[3]

Az Önvédelmi Erők otthoni tevékenysége is korlátozott: jóval tüzetesebb polgári ellenőrzés alatt kell működniük, mint más fegyveres erőknek.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Non-militarization. web.archive.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  2. ↑ Christophe Barbey: Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind. demilitarisation.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.) (PDF)
  3. ↑ a b c d Q&A: Japan's Self Defence Force. news.bbc.co.uk. (angolul) BBC (2001. szeptember 28.) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  4. ↑ Aplicación Provisional del Tratado de Buena Vecindad, Amistad y Cooperación entre el Reino de España, la República Francesa y el Principado de Andorra, hecho en Madrid y París el 1 de junio de 1993 y en Andorra la Vieja el 3 de junio de 1993. boe.es (spanyolul) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  5. ↑ World Data: Andorra. In Britannica Book of the Year 2011. (hely nélkül): Encyclopaedia Britannica, Inc. 2011. 510. o. ISBN 9781615355006  
  6. ↑ Constitution of the Republic of Costa Rica. servat.unibe.ch (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  7. ↑ Robert H. Holden: Armies without Nations: Public Violence and State Formation in Central America, 1821-1960. Oxford: Oxford University Press. 2004. 219. o. ISBN 9780198036517  
  8. ↑ Treaty Establishing the Regional Security System (1996). state.gov (angolul) (1996. március 5.) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  9. ↑ Humberto García Muñiz: Boots, Boots, Boots: Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986. Río Piedras: Caribbean Project for Justice and Peace. 1986.  
  10. ↑ Caribbean Islands - Controversial Security Issues. coutry-data.com (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  11. ↑ Allocation of Responsibilities. rgpf.gd (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  12. ↑ Kiribati. freedomhouse.org. (angolul) Freedom House (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  13. ↑ Kiribati country brief. dfat.gov.au. (angolul) Department of Foreign Affairs and Trade (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  14. ↑ Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  15. ↑ Liechtenstein: Country Study Guide. Washington, DC: International Business Publications, USA. 2013. 44. o. ISBN 9781438774862  
  16. ↑ Andrew Young: Freedom and Prosperity in Liechtenstein: A Hoppean Analysis. Journal of Libertarian Studies, 22. sz. (2010) 273–293. o.
  17. ↑ At your service. For your safety. Your National Police. landespolizei.li. (angolul) Landespolizei (Hozzáférés: 2013. október 24.) (PDF)
  18. ↑ Compact of Free Association. fsmlaw.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  19. ↑ Marshall Islands. state.gov. (angolul) Bureau of Public Affairs, US Department of State (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  20. ↑ Francis X. Hezel: Strangers in Their Own Land: A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands. Honolulu: University of Hawai'i Press. 1995. 364. o. = Pacific Islands Monograph Series, No. 13, ISBN 9780824828042  
  21. ↑ Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  22. ↑ Birthday party for the Lomor. The Marshall Islands Journal (angolul) (2012. július 13.) (Hozzáférés: 2013. október 25.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of countries without armed forces című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hadsereggel_nem_rendelkező_országok&oldid=14057644”