„Sztevanovity Dusán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
12. sor: | 12. sor: | ||
== A szövegíró == |
== A szövegíró == |
||
„Öt-hat éves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az [[LGT]]-nek, [[Presser Gábor]]nak, [[Kovács Kati (előadóművész)|Kovács Katinak]], [[Katona Klári]]nak, [[Karácsony János (zenész)|Karácsony Jánosnak]], [[Somló Tamás (zenész)|Somló Tamásnak]], [[Gerendás Péter]]nek, [[Kern András]]nak, [[Korda György]]nek, [[Szűcs |
„Öt-hat éves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az [[LGT]]-nek, [[Presser Gábor]]nak, [[Kovács Kati (előadóművész)|Kovács Katinak]], [[Katona Klári]]nak, [[Karácsony János (zenész)|Karácsony Jánosnak]], [[Somló Tamás (zenész)|Somló Tamásnak]], [[Gerendás Péter]]nek, [[Kern András]]nak, [[Korda György]]nek, [[Szűcs Judith]]nak és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt ''[[A padlás]]'' címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be [[1988]]-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi. |
||
Dalszövegeiből [[2007]] tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg ''Csak szöveg'' címmel. |
Dalszövegeiből [[2007]] tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg ''Csak szöveg'' címmel. |
A lap 2013. június 28., 21:28-kori változata
Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.
Élete
1945-ben született Belgrádban, Sztevanovity Milutin és Zemanovity Mária újságíró gyermekeként.[1] Három évesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai okokból nem tudott visszatérni Jugoszláviába. Középiskola után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezte be. 1964-ben belépett bátyja, Zorán együttesébe, a Metróba, ahol az akkordgitárosi posztot foglalta el. Már ekkor megmutatkozott szövegírói tehetsége, a legismertebb Metro-dalok szövegét ő írta.
1971-ben elhagyta a Metrót, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban a Magyar Televízióhoz került, dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott. A tévétől 1983-ban vált meg sokadik műsorának letiltása után.
Két gyermeke van. Fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya, Natali, Király Viktor első önálló albumának szövegírója.
A szövegíró
„Öt-hat éves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Korda Györgynek, Szűcs Judithnak és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi.
Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.
Kitüntetései
- eMeRTon-díj – az Év szövegírója (1988)
- eMeRTon-díj – az Év dala (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
- Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója (1995)
- Maecenas-díj (1998)
- Huszka Jenő Életmű-díj (1999)
- Fonogram Életműdíj (2006)
- Fényes Szabolcs-díj (2006)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) - kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért
Jegyzetek
- ↑ Ilyenek ezek Kiskegyed, 1993. december 7. kedd