„II. Montuhotep” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
51. sor: | 51. sor: | ||
{{Fáraónév |
{{Fáraónév |
||
|HóruszHiero=<hiero>-R8-S2-</hiero> |
|HóruszHiero=<hiero>-R8-S2-</hiero> |
||
|Hórusz=''nṯr hḏt'' (Netjerhedzset) <br /> |
|Hórusz=''nṯr hḏt'' (Netjerhedzset) <br />Az isteni [[ókori egyiptomi címek|fehér korona]] |
||
|NebtiHiero=<hiero> R8-S2 </hiero> |
|NebtiHiero=<hiero> R8-S2 </hiero> |
||
|Nebti=''nṯr hḏt'' |
|Nebti=''nṯr hḏt'' |
A lap 2012. február 23., 17:56-kori változata
II. Montuhotep | |||||||
Mentuhotep, Monthhotep, Monthhetep | |||||||
Uralkodása | i. e. 2050 körül | ||||||
Nomen | Montuhotep | ||||||
Apja | III. Antef | ||||||
Anyja | I. Iah | ||||||
Főfelesége | Noferu | ||||||
Mellékfeleségek | Tem, Henhenet, Asait, Kauit, Kemszit, Szadhe, Amunet, Asz, Ment, Tennet | ||||||
Gyermekei | Montuhotep, II. Iah | ||||||
Sírja | Ahszut-Nebhepetré | ||||||
Fontosabb építkezései | abdzsui Ozirisz-sír felújítása, karnaki Montu-templom | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Montuhotep témájú médiaállományokat. |
II. Montuhotep az egyiptomi XI. dinasztia ötödik uralkodója. Egyesítette az addig széttagolt Nílus-völgyet, ezért sokszor vele kezdik a Középbirodalmat. A XI. dinasztia közepére tett korszakváltás miatt sokszor I. Montuhotep néven említik, mivel Manethón történeti munkájában is ő a dinasztia első királya. Ma már azonban legtöbbször I. Montuhotepként a dédapját nevezik meg.
Élete
III. Antef és I. Iah gyermekeként született. Testvére II. Noferu, akit később feleségül vett. Hosszú ideig uralkodott, a turini papirusz szerint 51 évig.
Amikor a hatalom rá szállt, az uaszeti (Théba) királyok befolyási övezete már a Nílus első zuhatagától Hahninszu (Hérakleopolisz Magna) határáig terjedt. Mégis hosszú időbe tellt, amíg a X. dinasztiát végleg legyőzte, majd birodalmához csatolta a Deltavidék addig önálló, apró városkirályságait is. Csak uralkodásának tizennegyedik évében tört ki egy lázadás Abdzsuban, amely miatt hadba vonult, és ha már összeszedte a hadsereget, tovább is ment.
Az északi sikerek lehetővé tettek már núbiai kalandokat is. Dejr el-Bahariban egy olyan sírt tártak fel, amelyben hatvan elesett katonát temettek el. Ezek a harcosok Núbiában haltak meg, de testüket hazaszállították, hogy egyiptomi földben nyugodjanak. Ez a déli hadjárat ugyanabban az évben, a tizennegyedik uralkodási évben volt, mint az abdzsui lázadás. Azt nem tudni, van-e összefüggés a két esemény között. Elképzelhető, hogy a lázadók a hadsereg távollétét akarták kihasználni. Talán erről az eseményről beszél III. Heti, amikor a Merikarének szóló intelmekben Abdzsu visszafoglalását említi, de ez nagyon bizonytalan. Annyi biztos, hogy Abdzsu sokáig ütközőzóna volt a X. és XI. dinasztia között.
A végső győzelem kivívásáról érdekes módon nincsenek információink. A X. dinasztia államának beolvasztása és a Deltavidék annektálása nagy jelentőségű események voltak, mégsem szerepelnek II. Montuhotep egyetlen feliratában sem.
Hosszú idő után ő az első olyan uralkodó, aki vezírt nevezett ki, a fél évszázad alatt legalább négy vezírt ismerünk: Bebi, Dagi, Ipi, Neheri. Az utóbbi egyben Unu kerület és Hmunu (Hermopolisz) város nomarkhésze is volt. A nomarkhészek újbóli megjelenése már nem hordozta magában a szétesés veszélyét, mert mindegyiküknél a személyes lojalitás elsődleges volt, ezen kívül a hivatalnoki királyhű hivatalnoki kar szorosan felügyelte a kormányzókat. A királyi udvar szerkezete egyre jobban hasonlított az óbirodalmihoz, ismét megjelent a királyi testőrség, amelynek parancsnoka Dzsar volt. Kincstárnoka Meketré, akinek sírjából szép hajómodell került elő.
Építkezései
II. Montuhotep sok helyen építkezett. Felújíttatta a Tefib által feldúlt abdzsui temetőben Dzser sírját, amely már nem az ezer évvel korábban meghalt király tiszteletét szolgálta, hanem inkább az Ozirisz-kultuszét. Dzser nyughelye zarándokhellyé lett másfél ezer éven át. Abu (Elephantiné) szigetén felújíttatta Szatet templomát. El-Todban templomot emeltek Montunak, Dejr el-Bahariban hatalmas halotti templomot építettek, ami mintául szolgált később Hatsepszut halotti templomához.
Titulatúra
II. Montuhotep három különböző titulatúrával szerepel a forrásokban. Valószínűleg az uralkodóneveit a Nílus-völgy egyesítésének folyamatában többször megváltoztatta.
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
s ˁnḫ ỉb tȝ.wj (Saanhibtaui) Aki a két ország szívét élteti |
||||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) Montu elégedett |
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
nṯr hḏt (Netjerhedzset) Az isteni fehér korona |
|||||||||||||||||
Nebti-név |
|
nṯr hḏt | |||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
bjk nbw qȝ šwtj (Biknebu-Kasuti) | |||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
nb ḥpt rˁ (Nebhepetré) |
|||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) |
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
smȝ tȝ.wj (Szemataui) A Két Ország egyesítője |
|||||||||||||||||
Nebti-név |
|
smȝ tȝ.wj (Szemataui) | |||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
ḳȝ šwti (Kasuti) | |||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
nb ḥȝpt rˁ (Nebhapetré) | |||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) |
Jegyzetek
Források
- Clayton, Peter A. Fáraók krónikája – A fáraók története uralkodásuk szerint – az ókori Egyiptom dinasztiái. Budapest: Móra (2007). ISBN 978-9-631183-16-0
- Dodson, A., Hilton, D., The Complete Royal Families of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2004.
- Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855
- Seidlmayer, Stephan. Az első átmeneti kor, in: Shaw, Ian (szerk). Az ókori Egyiptom története (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiadó, 134–163. o.. Fordította: Kmilcsik Ágnes [2004]. ISBN 963-425-022-X
- Mentuhotep II
- Winlock, H.E., The Eleventh Egyptian Dynasty, JNES, 1943.
Előző uralkodó: III. Antef |
|
Következő uralkodó: III. Montuhotep |