„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
egyért2 |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
|megjegyzés= |
|megjegyzés= |
||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a költőről| |
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító. |
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]]) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító. |
||
A lap 2011. szeptember 13., 19:46-kori változata
Sárközi György | |
1937-ben | |
Élete | |
Született | 1899. január 22. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1945. március 8. (46 évesen) Balf, Magyarország |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | 1936–1945: Molnár Márta |
Gyermekei | Sárközi Mátyás (* 1937) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, vers, dráma, elbeszélés |
Első műve | Angyalok harca (1926) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat. |
Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító.
Élete
Iskoláit Vácon és Budapesten végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 21 éves korában (1920) lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a "Magyarország felfedezése" című irodalmi szociográfus sorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt. 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.
Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC televízió munkatársa.
Művei
- Angyalok harca (1926)
- Váltott lélekkel (1927)
- Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
- Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
- Viola (regény, Budapest, 1935)
- Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
- Higgy a csodában (1942)
- Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
- Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
- Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
- Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
- Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 1959)
Források
- Sárközi György
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.