„Esztergályhorváti” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
zöld link kékre |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
Esztergály első említése egy [[1019]]-es [[I. István magyar király|szent istváni]] oklevélen történik, ''Vzturgar'' néven.<ref>Más források szerint [[1273]]-ban említik először.</ref> Horváti említése is a [[13. század]]ból származik. A törökök [[1531]]-től pusztítottak a területen. [[1568]]-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt. |
Esztergály első említése egy [[1019]]-es [[I. István magyar király|szent istváni]] oklevélen történik, ''Vzturgar'' néven.<ref>Más források szerint [[1273]]-ban említik először.</ref> Horváti említése is a [[13. század]]ból származik. A törökök [[1531]]-től pusztítottak a területen. [[1568]]-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt. |
||
[[1750]]-ben [[Mária Terézia]] németekkel telepítette újra Esztergályt, a [[zalavár]]i apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak. |
[[1750]]-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] németekkel telepítette újra Esztergályt, a [[zalavár]]i apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak. |
||
A két település komolyabb fejlődése csak az [[1900-as évek]]ben indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak. |
A két település komolyabb fejlődése csak az [[1900-as évek]]ben indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak. |
A lap 2011. augusztus 22., 14:22-kori változata
Esztergályhorváti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Kistérség | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8742 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 414 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 26,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,70 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″ | |||
Esztergályhorváti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.
Fekvése
Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.
Története
A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[2] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.
Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.
2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
Nevezetességei
- Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Más források szerint 1273-ban említik először.