„Gerhard Schmidhuber” változatai közötti eltérés

	Gerhard Schmidhuber
Született	1894. április 9.; Drezda
Meghalt	1945. február 11. (50 évesen); Budapest
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Szolgálati ideje	1914–1920, 1933–1945
Rendfokozata	vezérezredes
Egysége	13. páncéloshadoszály
Csatái	első világháború ; második világháború; Budapest ostroma;
Kitüntetései	Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt; Német Arany Kereszt;
Halál oka	csatában esett el
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Schmidhuber témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2024. május 13., 23:05-kori változata

Gerhard Schmidhuber (Drezda, 1894. április 9. – Budapest, 1945. február 11.) német vezérőrnagy, a Magyarországot 1944-ben megszálló német csapatok egyik parancsnoka. Egyes források szerint 1945. január 16-án – a szovjet csapatok megérkezése előtt néhány nappal – megakadályozta, hogy a nyilasok lemészárolják a budapesti gettóban összezsúfolt körülbelül 70 000 zsidót úgy, hogy lebombázzák vagy aláaknázzák és felrobbantják a gettót, vagy úgy, hogy lelövik a gettóban lévőket. A pontos terv nem ismert és nem is rekonstruálható^[1], amitől állítólag Schmidhuber megmentette a gettót. Az 1945-ös budai kitörési kísérlet során elesett.

Szerepe a budapesti gettó felszámolásának megakadályozásában

1945 januárjában Szalai Pál a nyilasok rendőrségi összekötője tudomást szerzett arról, hogy a Royal szállóban jelentős számú német SS-katona és magyar nyilas gyülekezik azzal a céllal, hogy a közeledő szovjet csapatok megérkezése előtt egy éjszakai rajtaütés keretében tömegmészárlást hajtsanak végre a budapesti gettóban.

Szalai, aki kiábrándult nyilas volt, Schmidhubertől kért segítséget, mivel tudta a német tisztről, hogy távol áll a náci eszméktől. Visszaemlékezése szerint Szalai egyebek mellett azzal is érvelt Schmidhubernek, hogy amennyiben nem akadályozza meg a vérengzést, a háború után őt is felelősségre fogják vonni mint tömeggyilkost.

Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vállalókat és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS-tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül 70 000 lakóját szabadította fel.^[2]

Négy történész (Bartha Ákos,^[3] Lévai Jenő,^[4] Szekeres József^[5] és Ungváry Krisztián)^[6] hitelesnek tartja Szalai vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Nyolc egymástól részben teljesen függetlenül nyilatkozó tanú: Domonkos Miksa, Kubissy Béla rendőrtiszt, a nyilas Lucska Vilmos és Nidosi Imre, Per Anger svéd diplomata, Perjési Ferenc rendőrtiszt, Szabó Károly és Veres Tamás, Wallenberg fényképésze is elismerte, hogy a gettó ellen volt nyilas terv és Szalai Pálon keresztül ezt végső soron Schmidhuber akadályozta meg.

Végeredményben ezt a verziót fogadta el az izraeli Yad Vasem intézet is, amely Szalai Pálnak a „világ igaza” elismerést adományozta. Ennek ellenére vannak történészek (Sipos Péter, Karsai László) akik megkérdőjelezik az egész történetet. Érveik szerint nem is Schmidhuber döntött, mert véleményük szerint a német hadsereg szigorú hierarchiája miatt neki erről jelentést kellett volna tennie feletteseinek – így Karl Pfeffer-Wildenbruchnak és rajta keresztül Heinrich Himmlernek –, akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.^[7] Hipotéziseiket azonban mindmáig semmilyen konkrét, az ügyre vonatkozó bizonyítékkal nem támasztották alá. Karsai László szerint az is igazolhatatlan, hogy a nyilasok meg akarták volna semmisíteni a pesti nagygettót. Szerinte akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. (Lásd Karsai László: Szalai Pál – Politikai életrajz című 2022-es kötetét.)^[8]

Jegyzetek

↑ Ungváry, 2017.
↑ Ungváry, 2006.
↑ Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945; Jaffa, Budapest, 2021 (Modern magyar történelem)
↑ Lévai Jenő: A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Budapest 1946 Officina 133.
↑ Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.
↑ Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.
↑ Sipos, 2006.
↑ A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.

Források

↑ Ungváry, 2006.: Krisztián, Ungváry (2006). „A pesti gettó megmenekülése, 1945”. História 2006 (3), –. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN -. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Sipos, 2006.: Péter, Sipos (2006). „Egy régi legenda „újrafelfedezése””. História 2006 (3), –. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN -. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Ungváry, 2017.: Krisztián, Ungváry (2017). „Az ostromlott Budapest két titka. – Kossuth, Budapest, 2017,”, 32-33.. o. ISSN -.
Tanúk igazolják Pest 1944-45-ös német parancsnokát. Múlt-kor történelmi portál, 2006. március 1. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
Schmidhuber tábornok, a gettómentő?. NOL, 2014. február 15. (Hozzáférés: 2014. június 25.)

További információk

A budapesti gettó megmentője. Hadtörténeti Könyvtár (blog), 2012. január 16. [2014. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Hingyi, 2018.: László, Hingyi (2018). „Budapest ostroma. – Etalon, Budapest, 2018,”, 32-33.. o. ISSN -.
Karsai László: A pesti gettó megmentői. Zsidó kulturális és politikai folyóirat, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
Karsai László: A pesti gettó megmentői. NOL, 2015. február 2. (Hozzáférés: 2015. május 20.)

Kapcsolódó szócikkek

[Ungváry,_2017._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Ungváry, 2017.

[Ungváry,_2006._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Ungváry, 2006.

[3] Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945; Jaffa, Budapest, 2021 (Modern magyar történelem)

[4] Lévai Jenő: A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Budapest 1946 Officina 133.

[5] Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.

[6] Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.

[Sipos,_2006._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Sipos, 2006.

[8] A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vállalókat és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS-tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}
-Négy történész (Bartha Ákos,<ref>Bartha Ákos: ''Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945''; Jaffa, Budapest, 2021 (''Modern magyar történelem'')</ref> [[Lévai Jenő]],<ref>Lévai Jenő: ''A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története''; Budapest 1946 Officina 133.</ref> Szekeres József<ref>Szekeres József: ''A pesti gettók 1945 januári megmentése''; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.</ref> és [[Ungváry Krisztián]])<ref>Ungváry Krisztián: ''Hősök? A budapesti csata német katonai elitje''; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.</ref> hitelesnek tartja Szalai vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Nyolc egymástól részben teljesen függetlenül nyilatkozó tanú: Domokos Miksa, Kubissy Béla rendőrtiszt, a nyilas Lucska Vilmos és Nidosi Imre, Per Anger svéd diplomata, Perjési Ferenc rendőrtiszt, Szabó Károly és Veres Tamás, Wallenberg fényképésze is elismerte, hogy a gettó ellen volt nyilas terv és Szalai Pálon keresztül ezt végső soron Schmidhuber akadályozta meg.
+Négy történész (Bartha Ákos,<ref>Bartha Ákos: ''Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945''; Jaffa, Budapest, 2021 (''Modern magyar történelem'')</ref> [[Lévai Jenő]],<ref>Lévai Jenő: ''A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története''; Budapest 1946 Officina 133.</ref> Szekeres József<ref>Szekeres József: ''A pesti gettók 1945 januári megmentése''; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.</ref> és [[Ungváry Krisztián]])<ref>Ungváry Krisztián: ''Hősök? A budapesti csata német katonai elitje''; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.</ref> hitelesnek tartja Szalai vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Nyolc egymástól részben teljesen függetlenül nyilatkozó tanú: [[Domonkos Miksa]], Kubissy Béla rendőrtiszt, a nyilas Lucska Vilmos és Nidosi Imre, Per Anger svéd diplomata, Perjési Ferenc rendőrtiszt, Szabó Károly és Veres Tamás, Wallenberg fényképésze is elismerte, hogy a gettó ellen volt nyilas terv és Szalai Pálon keresztül ezt végső soron Schmidhuber akadályozta meg.
 Végeredményben ezt a verziót fogadta el az izraeli Yad Vasem intézet is, amely Szalai Pálnak a „világ igaza” elismerést adományozta. Ennek ellenére vannak történészek (Sipos Péter, Karsai László) akik megkérdőjelezik az egész történetet. Érveik szerint nem is Schmidhuber döntött, mert véleményük szerint a német hadsereg szigorú hierarchiája miatt neki erről jelentést kellett volna tennie feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch|Karl Pfeffer-Wildenbruchnak]] és rajta keresztül [[Heinrich Himmler|Heinrich Himmlernek]] –, akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}} Hipotéziseiket azonban mindmáig semmilyen konkrét, az ügyre vonatkozó bizonyítékkal nem támasztották alá. Karsai László szerint az is igazolhatatlan, hogy a nyilasok meg akarták volna semmisíteni a pesti nagygettót. Szerinte akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. (Lásd Karsai László: ''Szalai Pál – Politikai életrajz'' című 2022-es kötetét.)<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>

Gerhard Schmidhuber

Született	1894. április 9. Drezda
Meghalt	1945. február 11. (50 évesen) Budapest
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Szolgálati ideje	1914–1920, 1933–1945
Rendfokozata	vezérezredes
Egysége	13. páncéloshadoszály
Csatái	első világháború második világháború Budapest ostroma
Kitüntetései	Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt Német Arany Kereszt
Halál oka	csatában esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Schmidhuber témájú médiaállományokat.