Soproni országgyűlés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A soproni országgyűlés az 1681-es évben I. Lipót magyar király által Sopronban összehívott országgyűlés volt.

Előzmények[szerkesztés]

A kurucok Thököly Imre vezetésével hadjáratot indítottak a Habsburgok ellen. Bécs közeléig eljutottak a könnyűlovas harcmodornak köszönhetően, mert így gyorsan tudtak nagy távolságokat megtenni. I. Lipót olyan helyen akarta összehívni az országgyűlést, ami közel van Bécshez. Ezért ellőszőr Pozsonyt választotta, de itt pestisjárvány volt, ezért lett Sopron a végleges helyszín 1681-ben I. Lipót eközben ismét háborúba került XIV. Lajossal, és nyugalmat akart Magyarországon.

Események[szerkesztés]

  • Az alsó és a felsőház külön épületben ülésezett. Az alsóház a Cézár-házban míg a felsőház a Kecske-templomban és a városházán.
  • Az országgyűlés ideje alatt koronázzák magyar királynővé I. Lipót feleségét a Kecske-templomban.

Következmények[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Száray Miklós: Történelem 10. Nemzedékek tudása, 2012 ISBN 978-963-19-7736-3