Sonnevend Júlia
| Sonnevend Júlia | |
| Született |
Sonnevend Júlia 1979 Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |
magyar  |
| Gyermekei | Schudson Noé Péter (2017) |
| Szülei | dr Sonnevend Péter (1944-), Belohorszky Márta Mária (1944-2005) |
| Foglalkozása | esztéta, médiakutató, egyetemi oktató |
| Iskolái |
Columbia Egyetem, kommunikáció szak (PhD, 2013) Yale Egyetem, jogi kar (LL.M. 2007) Eötvös Loránd Tudományegyetem, német és esztétika szak (MA, 2006) Eötvös Loránd Tudományegyetem, jogtudomány (2004) |
| Kitüntetései | Balassa Péter-díj (2004)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sonnevend Júlia (Budapest, 1979–) esztéta, kommunikáció-kutató, jogász, közíró, egyetemi oktató. Jelenleg egyetemi docens a New York-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén.
Családja, magánélete[szerkesztés]
Budapesten nőtt fel, könyvtáros szülők gyermekeként. Édesapja dr. Sonnevend Péter (1944-), édesanyja Belohorszky Márta Mária (1944-2005).
Férje Michael Schudson, amerikai szociológus és médiatörténész, a Columbia Egyetem professzora. 2017-ben született gyermekük, Schudson Noé Péter.
Unokatestvére, Sonnevend Pál, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja.
Tanulmányai, munkássága[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban, majd az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban végezte.
2004-ben jogászként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 2006-ban szintén az ELTE-n végzett német és esztétika szakon. 2007-ben szerzett diplomát a Yale Law Schoolon, 2013-ban pedig a Columbia Egyetem média szakán doktorált. Doktori disszertációjának címe "Global Iconic Events: How News Stories Travel Through Time, Space and Media". 2014 első felében Izraelben, a jeruzsálemi Héber Egyetem kommunikáció szakán és a nemzetközi béke elősegítését maga elé tűző Truman Research Institute-ban volt ösztöndíjas kutató. 2013 és 2017 között a Michigani Egyetem kommunikációtudomány szakán oktatott, 2017-től pedig a New School for Social Research Szociológia Tanszékének egyetemi docense.
Kutatási területe a kultúra szociológiája; tudományos munkáit az interdiszciplináris megközelítés jellemzi: egyszerre merít olyan tudományterületekből, mint a szociológia, a médiatudomány, a politikatudomány, a nemzetközi kapcsolatok, a színháztudomány és az esztétika. Egy 2019-es, az Élet és Irodalomban megjelent interjúban így fogalmaz: “Ha meg kell magamat határoznom, akkor médiakutatót vagy kulturális szociológust szoktam mondani, de leginkább szabadon gondolkodó értelmiségi szeretek lenni, aki különböző tudományterületekből és kontextusokból kapcsol össze gondolatokat.”[2] Kutatásai középpontjában a társadalmunkban jelenlévő váratlan és "varázslatos" elemek állnak. Műveiben amellett érvel, hogy a politikai, társadalmi és kommunikációs folyamatok elemzéséhez elengedhetetlen az emberi élet olyan nem-racionális elemeire fókuszálni, mint a magukkal ragadó mítoszok, a globális ikonok, a karizma vagy a személyes vonzerő.
Első könyvében[3] azt a kérdést teszi fel, miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká: hogyan lehet úgy elmesélni egy történetet, hogy az generációkon át és nemzetközi szinten is megmaradjon az emberek emlékezetében és alakítsa képzelőerejüket? Sonnevend bevezeti a “globális ikonikus esemény” fogalmát, amelyet olyan híreseményként határoz meg, amelyről a nemzetközi média sokszor és hosszú időn át ír, és a folyamat során, számos részletet elhagyva, megalkot egy koherens, sűrített és letisztult narratívát és a hozzá társított ikonikus képvilágot. A mű egyik fő állítása, hogy, bár e leegyszerűsítési folyamat nem veszélytelen, szükségünk van globális mítoszokra, amelyek referenciapontként szolgálnak világértelmezésünkhöz, a társadalmi és politikai vitáinkhoz.
A könyv fő esettanulmányként a berlini fal ledöntésének mítoszát vizsgálja: miként alakul át bürokratikus ballépések sora a leomló fal heroikus narratívájává, és hogyan alakítják az ehhez társított képek a mai napig a határokról és migrációról szóló diskurzust. Egy 2019-es 24.hu-n megjelent interjúban így fogalmaz: "Ahhoz, hogy aznap este ledőljön a fal, a bürokratikus hibán túl kellett négy és fél óra intenzív médianarráció is. A legjelentősebb tévé és rádióhíradók hangoztatták, hogy a berlini fal leomlott, érdemes tesztelni a határokat. A történtekre mégis úgy emlékszünk, mintha a tömegek maguktól rohamozták volna meg a falat. A bürokratikus hibák és a média szerepe nem vált részévé a narratívának. Miért? Mert a mítosz mindig egyszerűsít, és a sűrített mítosz volt az egyetlen út ahhoz, hogy a berlini fal mai napig ikonikus eseményként maradjon meg az emlékezetünkben."[4]
Jelenleg készülő könyvében (Charm: How Magnetic Personalities Capture Our Hearts, Minds and Politics) az emberi kapcsolatokban meglévő "varázslatos" elemmel, a személyes vonzerővel foglalkozik. Sonnevend célja, hogy -- a szociológia, a performance-elmélet, a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok szakirodalmát összekapcsolva -- megvizsgálja a vonzerő, a karizma és a sárm szerepét a mindennapit életben és a nemzetközi politikában. Politikai vezetők "vonzerejét" elemezve, esettanulmányok sorozatán mutatja be, hogyan lehet a személyes vonzerőt politikai tőkévé kovácsolni: Észak-Koreától kezdve Iránon át Magyarországig.[5]
Könyvei[szerkesztés]
- Charm: How Magnetic Personalities Capture Our Hearts, Minds and Politics. Princeton University Press, várható megjelenés: 2023.
- Határok nélkül. A berlini fal ledöntésének története a globális médiában; angolból ford. Lázár Júlia; Corvina, Bp., 2018
- Stories Without Borders: The Berlin Wall and the Making of a Global Iconic Event. New York: Oxford University Press, 2016.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM659848, Sonnevend Júlia, 2022. július 25.
- ↑ „Kár tagadni – a mai napig varázslatra vágyunk” (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2022. március 24.)
- ↑ Julia Sonnevend: Stories Without Borders: The Berlin Wall and the Making of a Global Iconic Event. 2016. ISBN 978-0-19-060430-1 Hozzáférés: 2022. márc. 24.
- ↑ Megingott a liberális világrend, újra büszkén lehet falat építeni (magyar nyelven). 24.hu, 2019. február 21. (Hozzáférés: 2022. március 24.)
- ↑ Mekkora Orbán vonzereje, és miért ilyen fontos, hogy van neki? (magyar nyelven). 24.hu, 2019. augusztus 13. (Hozzáférés: 2022. március 24.)
Források[szerkesztés]
- A NOL cikke Sonnevend Júliáról
- „Kár tagadni – a mai napig varázslatra vágyunk” Beszélgetés Sonnevend Júliával, ÉS, LXIII. évfolyam, 49. szám, 2019. december 6.
- Alinda: Sonnevend Júlia, 2016. november 17.
- "Mekkora Orbán vonzereje, és miért ilyen fontos, hogy van neki?" 24.hu, 2019. augusztus 13.
- Megingott a liberális világrend, újra büszkén lehet falat építeni (magyar nyelven). 24.hu, 2019. február 21. (Hozzáférés: 2022. március 24.)
- A berlini fal egyáltalán nem úgy omlott le, ahogy most emlékszünk rá, Index.hu, Munk Veronika, 2016.12.07.