Sonic hedgehog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sonic hedgehog
Azonosítók
JelSHH, HHG1, HLP3, HPE3, MCOPCB5, SMMCI, TPT, TPTPS
Entrez6469
OMIM600725
RefSeqNM_000193
UniProtQ15465
PDB3HO5
Egyéb adatok
Lokusz7. krom. q36.3

A sonic hedgehog (SHH) fehérjét az SHH gén kódolja.[1] A fehérjét Sonicról, a sünről nevezte el Robert Riddle egy Sonic the Hedgehog-reklám alapján.

E jelzőmolekula fontos az állatok embrionális morfogenezisében. Az SHH irányítja az organogenezist és a központi idegrendszer, a végtagok, az ujjak és számos más testrész szerveződését. A fehérje morfogén, mely a fejlődést franciazászló-modellel jellemezhető koncentrációgradienssel irányítja.[2] Ez azt jelenti, hogy az SHH molekulák eloszlása nem egyenletes, mely a sejtek eltérő sorsát irányítja koncentrációtól függően. A mutációk holoprozenkefáliát okozhatnak, mely az agyféltekék sikertelen elválása,[3] ahogy SHH knockout egerekben kimutatták, ahol nem fejlődött ki az előagyi középvonal, helyette egy egyesült telenkefalikus vezikulum maradt.[4]

A sonic hedgehog a felnőtt szövetek differenciálódásában, proliferációjában és fenntartásában is szerepet játszik. Az SHH jelek nem megfelelő aktivációját mutatták ki számos daganatban, például mell-, bőr-, agy-, máj-, epehólyagrákban stb.[5]

A humán SHH gén 3 exont tartalmaz, melyek összesen 462 aminosavat tartalmazó fehérjét kódolnak.[6][7][8]

Felfedezése és elnevezése[szerkesztés]

A süngént (hh) először a Drosophila melanogasterben fedezték fel Christiane Nüsslein-Volhard és Eric Wieschaus 1980-ban.[9] E vizsgálatok – melyekért 1995-ben orvostudományi Nobel-díjat kaptak a kutatók Edward B. Lewis genetikussal együtt – a Drosophila-embriók anatómiai mintáit meghatározó géneket találtak. A hh funkcióvesztéses mutáns fenotípus sünök tüskéihez hasonló denticulusokkal borított embrió volt. Egy gerinces hh-ekvivalenst kerestek Philip Ingham, Andrew P. McMahon és Clifford Tabin, akik 3 homológ gént találtak.[10][11][12][13]

Két ilyen gént, a desert hedgehogot és az indian hedgehogot valódi sünfajról nevezték el, míg a sonic hedgehog Sonicról, a sünről kapta a nevét.[14][15] A gént Robert Riddle, a Tabin Lab posztdoktori dolgozója nevezte el, miután felesége, Betsy Wilder egy Sonic the Hedgehog-reklámot tartalmazó újsággal tért haza.[16][17][18] A zebradánióban ezekből kettő többször van jelen: az SHH a[19] és az SHH b[20] (korábban tiggywinkle hedgehog, melynek névadója Beatrix Potter gyermekkönyveinek szereplője) és ihha és ihhb[21] (korábban echidna hedgehog, melynek névadója a hangyászsün (angolul: echidna)).

Funkció[szerkesztés]

A hh-homológok közül az SHH-ról derült ki, hogy a fejlődésben a legfontosabb, számos rendszer – például az adenohipofízis,[22] a neokortex,[23] a gerincvelő,[24] a tüdők,[25] a fogak[26] és a talamusz zona limitans intrathalamica körüli részének[27][28] – mintázatának kialakításában morfogénként működik. A gerincesekben a végtagok és az ujjak fejlődése a végtagcsíra polarizáló zóna általi sonic hedgehog-szekréciótól függ.[12] Az SHH gén mutációi 3-as (HPE3) típusú holoprozenkefáliát okoznak a ventrális középvonal elvesztésének eredményeként. A sonic hedgehog transzkripciós útvonalát ezenkívül bizonyos tumorok – például az embrionális kisagytumor[29] és a medulloblasztóma[30] – létrejöttéhez, továbbá a prosztatarák előrehaladásához is kapcsolták.[31] Az SHH expressziójához a fibroblaszt-növekedésifaktorok apikális ektodermális kiemelkedés általi kiválasztása szükséges.[32]

A sonic hedgehogról ezenkívül kimutatták, hogy axonirányító részecske. Felfedezték, hogy a kommisszurális axonokat a fejlődő gerincvelő ventrális középvonalához vonzza.[33] Az SHH ezenkívül vonzza a retinális ganglionsejtek (RGC) axonjait kis koncentrációban, magasabbakban taszítja.[34] Az SHH expressziójának hiányáról kimutatták, hogy a cetek hátsó végtagjainak is a növekedését irányítja.[35]

Az SHH gén a süngéncsalád tagja, 5 DNS-sorozatbeli vagy splicingváltozattal.[36] A 7. kromoszómán van, és a sonic hedgehog fehérje termelését indítja.[36] E fehérje rövid- és hosszútávú jeleket küld a szöveteknek a fejlődés szabályzásához.[37] Mutációja vagy hiánya esetén a fehérje nem tudja megfelelően ellátni tevékenységét. A sonic hedgehog a sejtnövekedést, -differenciálódást és a test alakját, szerkezetét és felépítését határozza meg.[38] Létfontosságú morfogén jeladó molekulaként, és az embriók számos különböző struktúrájának kialakításában fontos.[38] Számos fontos szervrendszer, például az idegrendszer, a szív–ér rendszer, a légzőrendszer és a vázrendszer felépítésében fontos.[36][37] Mutációi e rendszerek számos elváltozását okozhatja, a fejlődő embrióban jelentkező problémákat okozva. Az agyat és a szemet például jelentősen érintheti mutáció, és mikroftalmiát és holoprozenkefáliát okozhat.[38] A mikroftalmia egy vagy két szem szöveteinek kis méretét és alulfejlettségét okozó betegség.[38] Ez különböző gondokat jelenthet, például kolobómát, egy kis szem jelenlétét vagy a szemek hiányát.[37] A holoprozenkefáliát általában az SHH gén mutációja okozza, és a bal és jobb agyféltekék nem megfelelő elválását vagy felcserélődését[39] és arcdiszmorfiát okoz.[37][38] Sok rendszer és szerkezet függ az SHH gén megfelelő expressziójától és az így létrejövő fehérje megfelelőségétől, azt létfontosságú génné téve a fejlődéshez.

A központi idegrendszer kialakítása[szerkesztés]

Az SHH jelzőmolekulának számos szerepe van a központi idegrendszer kialakításában a gerincesek fejlődése során. Egy leginkább jellemző funkciója a floor plate és számos ventrális sejttípus indukciója a velőcsőbe.[40] Az axiális mezodermából származtatott notochorda SHH-t termel, mely a sejten kívül a velőcsőbe kerül, és a floor plate létrehozására utasítja a sejteket.[41] A floor plate-indukció másik nézete szerint egyes notochordális prekurzorsejtek bekerülnek az ideglemezbe annak létrejötte előtt, később a floor plate-et adva.[42]

A velőcső maga a gerincesek központi idegrendszerének elődje, a floor plate egy speciális szerkezet annak ventrális középpontján. Jelzőközpontkénti szerepének bizonyítékai azok a tanulmányok, ahol egy második notochorda kerül be egy velőcső mellé in vivo, ektopikus floor plate-et létrehozva a velőcsőben.[43]

A sonic hedgehog ezenkívül a velőcső és az alsó lemezének fejlődésében is fontos.[44] Az SHH in vitro[45] és in vivo ektopikus expressziója[46] a lemez indukciójához és a mozgatóidegsejtek és az interneuronok differenciációjához vezet. Ezzel szemben a mutáns egerekben nincsenek ilyen ventrális gerincvelői jellemzők.[47] Az SHH jelzés in vitro blokkolása antitestekkel szintén ilyen fenotípusokat ad.[46] Az SHH koncentrációfüggően fejti ki hatásait,[48] így egy nagy SHH-koncentráció a sejtproliferáció helyi inhibícióját okozza.[49] Ez a lemezt elvékonyítja a velőcső laterális részeihez képest. Az alacsonyabb SHH-koncentráció sejtproliferációt és egyes ventrális idegsejttípusok indukcióját.[46] Ha a floor plate létrejött, az itteni sejtek expresszálják az SHH-t,[49] koncentrációgradienst okozva a velőcsőben.

Bár nincs közvetlen bizonyíték az SHH-gradiensre, van közvetett bizonyíték az SHH-receptor ligandumkötő doménjét kódoló patched (Ptc) gén expressziójának vizualizációjával[50] a ventrális velőcsövön át.[51] In vitro tanulmányok szerint a két- és a háromszoros SHH-koncentráció-változások mozgatóneuronok és különböző interneuron-altípusok létrejöttét okozzák, melyek a ventrális gerincvelőben is megtalálhatók.[52] Ezen in vitro növekedések megfelelnek a domének jelzőszövettől (notochorda és floor plate) való távolságának növekedésének, melyek később különböző neuronaltípusokká differenciálódnak, ahogy in vitro történik..[53] Az SHH-szignált feltehetően a Gli fehérjecsalád közvetíti, mely a Drosophila cinkujjat tartalmazó Cubitus interruptus (Ci) transzkripciós faktorának gerinceshomológja. A Ci a Hh-szignál fontos közvetítője.[54] A gerincesekben 3 különböző Gli-fehérje (Gli1, Gli2, Gli3) található, melyeket a velőcső fejez ki.[55] A Gli1-mutációt tartalmazó egerek normális gerincvelő-fejlődést mutatnak, ami azt jelenti, hogy feltehetően nélkülözhető az SHH-aktivitás közvetítéséhez.[56] Azonban a Gli2-mutánsok a hasi gerincvelőben eltéréseket mutatnak, floor plate-hiányosságokkal és a V3 interneuronok hiányosságaival.[57] A Gli3 dózisfüggő SHH-antagonista, mely a dorzális neuronaltípusokat segíti. Az SHH-mutáns fenotípusok menthetők SHH/Gli3 kettős mutánsként.[58] A Gli fehérjéknek C-terminális aktivációs és N-terminális represszív doménjük van.[55][59]

Az SHH feltehetően a Gli2 aktivációs funkcióját is segíti, és gátolja a Gli3 represszív aktivitását. Ezenkívül a Gli3 aktivációs funkcióját is segítheti, de ez nem elég erős.[58] Az SHH fokozatos koncentrációváltozása fokozatos Gli2- és Gli3-aktivitás-változást okoz, melyek a hasi és a háti neuronaltípusokat segíti a hasi gerincvelőben. A Gli3- és az SHH/Gli3-mutánsok alapján az SHH főképp az elődsejtdomének térbeli korlátozását szabályozza induktivitás helyett, ugyanis az SHH/Gli3-mutánsok kevert sejttípusokat mutatnak.[58][60]

Az SHH ezenkívül más fehérjéket is undukál, melyekre hat, és ezek befolyásolhatják egy sejt SHH-szenzitivitását. A sünnel kölcsönható fehérjét (HHIP) az SHH indukálja, ami annak jelzőaktivitását csökkenti.[61] A vitronektin szintén az SHH által indukált fehérje, egy obligát kofaktor a velőcsövi SHH-szignálhoz.[62]

5 különböző előddomén van a hasi velőcsőben: V3 interneuronok, mozgatóneuronok (MN), V2, V1 és V0 interneuronok (ventrális–dorzális sorrendben).[52] E domének különböző homeobox transzkripciós faktorok közti „kommunikációval” jönnek létre (vö. háromosztatú ideg). Ezek a transzkripciós faktorok az SHH-gradiensre válaszolnak. Az SHH-interakciójuk természetétől függően két csoportba sorolják – I. és II. osztály –, és a Pax, Nkx, Dbx és Irx családok tagjait tartalmazzák.[49] Az I. osztályú fehérjék különböző SHH-küszöböknél represszálódnak, az előddomének hasi határait jelölve, a II. osztályúak aktiválódnak bizonyos SHH-küszöböknél, a dorzális határt kijelölve. Bizonyos keresztrepresszív interakciók az I. és II. osztályú fehérjék közt 5 fő hasi neuronaltípust adnak.[63]

Fontos, hogy az SHH nem az egyetlen jelzőmolekula, mely a fejlődő velőcsőre hat. Számos más molekula, genetikai út és mechanizmus is aktív (például retinoinsav, FGF, BMP), és az SHH és más molekulák komplex kölcsönhatásai is lehetségesek. A BMP-k feltehetően fontosak a neuron SHH-jelzésre való érzékenységének meghatározására. Ezt BMP-gátlókat használó tanulmányokban igazolták, melyek az ideglemezsejtet ventralizálják bizonyos SHH-koncentrációhoz.[64] Azonban a BMP-antagonisták (például a noggin) mutációja a leghasibb gerincvelői részen okoz hiányosságokat a hasi velőcső ektopikus expressziója miatt.[65] Az SHH FGF-fel és RA-val való kölcsönhatásait még nem tanulmányozták molekuláris részletességgel.

Morfogenetikai aktivitás[szerkesztés]

Az SHH idő- és koncentrációfüggő, sejtsorsot meghatározó aktivitása a hasi velőcsőben fontos morfogénné teszi. A gerincesekben az SHH-szignál a velőcső hasi részén a floor plate-sejtek és a mozgatóneuronok indukciójáért felel.[66] Az SHH kikerül a notochordából és a hasi floor plate-ből, dorzoventrális koncentrációs gradienst létrehozva, egy fordított Wnt gradienssel párban, mely a háti gerincvelőt határozza meg.[67][68] Nagyobb SHH-ligandum-koncentrációk vannak a velőcső és a notochorda leghasibb részeiben, alacsonyabbak vannak a hátibb részeken.[67] Az SHH-gradienst SHH::GFP fúziós fehérjét kifejező egerek velőcsövében jelenítették meg ennek bemutatására a velőcsőmintázatok kialakulása alatt.[69]

Feltehetően e gradiens több sejtsorsot tesz lehetővé koncentráció- és időfüggő mechanizmussal számos transzkripciós faktorral a hasi elődsejtekben.[67][69] Minden hasi előddomén transzkripciós faktorok – Nkx2.2, Olig2, Nkx6.1, Nkx6.2, Dbx1, Dbx2, Irx3, Pax6 és Pax7 – erősen egyedi kombinációjával rendelkezik, melyeket az SHH-gradiens szabályoz. Ezek egymás után indukálódnak a gradiens mentén a ligandum mennyiségének és a neki való kitettség tartamának függvényében.[67] Ahogy minden sejtpopuláció eltérő mennyiségű SHH-t kap, egyedi kombinációt fejeznek ki, idegsejt-differenciálódást okozva. Ez a folyamat a különböző domének közt éles határokat hoz létre, a hasi velőcső mintázatainak létrehozását okozva.[67]

A progresszív génindukció és a sejtsorsok térbeli és időbeli szempontjait a hasi velőcsőben a két legjobban leírt transzkripciós faktor, az Olig2 és az Nkx2.2 transzkripciós doménjei írják le.[67] A fejlődés korai szakaszában a sejtek csak rövid ideig voltak kitéve kevés SHH-nak, és az Olig2 transzkripciós faktort fejezik ki.[67] Az Olig2-expresszió gyorsan elterjed dorzális irányba az SHH-gradiens dorzális irányú kiterjedésével.[67] Azonban ahogy az SHH-ligandum morfogenetikus elülső része elmozdul, és egyre több SHH jön létre, a több ligandumnak kitett sejtek az Olig2 helyett az Nkx2.2-t kezdik el kifejezni,[67] éles határt létrehozva az Nkx2.2-t kifejező hasi és az Olig2-t kifejező háti sejtek közt. Ez úgy történik, hogy a hat elődsejt-populáció doménjei egymást követően jelennek meg a velőcsőben az SHH-gradiens révén.[67] A szomszédos doménekben kifejezett transzkripciósfaktor-párok mutuális gátlása is az éles határok kialakulását okozza, azonban egyes esetekben a gátlás távolabbi domének transzkripciós faktorai esetén is előfordulhat. A V3 domén NKX2-2-je például gátolja a V2-ben kifejezett IRX3-at, de ezeket egy MN domén választja el.[70]

A frontonazális ektodermális zóna, a felső állkapocs fejlődéséért felelős jelzőközpont SHH-expressziója szabályozza az arcfejlődést a miR-199 családon keresztül. Az SHH-dependens agyi jelek szabályozzák a miR-199 családot: a miR-199 gének gátlása növeli az SHH-expressziót, szélesebb arcot adva, erősítésük csökkenti az SHH-expressziót keskenyebb arcot adva.[71]

Fogfejlődés[szerkesztés]

Az SHH fontos az organogenezisben, és legfőképp az arcfejlődésben. Mivel az SHH jelzőrészecske, főképp koncentrációgradiensen át való haladással működik, a sejteket különbözőképp érintve. A fogfejlődés korai szakaszában az elsődleges zománccsomó bocsát ki SHH-t laterális és planáris jelzőmintához a fognövekedés és a fogfejlődés helyzetének megismeréséhez.[72] Legfőképp az epitél fognyaki körökhöz fontos, ahol a belső és a külső epitéliumok csatlakoznak, és fogőssejttárat adnak. Miután az elsődleges zománccsomók megszűnnek, a másodlagosak létrejönnek, melyek az SHH-t és más jelzőmolekulákat a szájektoderma vastagításához és a fogkorona alakjainak mineralizáció és differenciáció alatti kialakításához választják el.[73] Egy knockout-modellben az SHH-hiány a holoprozenkefáliát jelzi. Azonban az SHH aktiválja a Gli2 és a Gli3 molekuláit. A mutáns Gli2-es és Gli3-as embriókban nem megfelelően fejlődnek a metszőfogak, és kicsik az őrlőfogak.[74]

Tüdőfejlődés[szerkesztés]

Bár az SHH-t gyakran az agy- és az ujjfejlődéssel azonosítják, fontos még a tüdőfejlődésben is.[25][75][76][77] Knockout- és qPCR-kísérletek kimutatták, hogy az SHH az embriók tüdőfejlődésében részt vesz. Az emlőstüdő elágazása a fejlődő bronchusok és a tüdő epitéliumában történik.[78][79] Az előbél-entoderma egésze kifejezett SHH-t a disztális epitéliumon át, ahol az embriótüdő fejlődik.[76][79] Ez azt jelenti, hogy az SHH részben az elágazó tüdőért is felel. Az SHH tüdőelágazásban mutatott szerepét a qPCR is igazolta. Az SHH-expresszió a 11. nap körül jelenik meg a tüdőben, és a tüdőcsírákban erősen expresszálódik, a fejlődő bronchusokban kevésbé.[76][79] SHH-hiányos egerekben létrejöhet tracheoözofageális sipoly (a nyelő- és a légcső közti kapcsolat).[80][76] Továbbá egy dupla (SHH–/–) knockout modell gyenge tüdőfejlődést mutatott, a lebenyek és az elágazások megjelenés nélkül, szemben a vad típus nagymértékű elágazásaival.[76]

Szemfejlődés[szerkesztés]

Zebradánió-modellben sonic hedgehog hiányakor a p53 elindítja a retinasejtek apoptózisát.[81]

Lehetséges regeneratív funkció[szerkesztés]

A sonic hedgehog szerepet játszhat az emlősök szőrsejtjeinek regenerációjában. A retinoblasztóma-fehérje aktivitásának modulációjával a patkánycochleában a sonic hedgehog lehetővé teszi proliferatív állapotba kerülni másképp képtelen szőrsejtek osztódását és differenciálódását. A retinoblasztóma-fehérjék a sejtnövekedést a sejtek sejtciklusba való visszatérésének akadályozásával csökkenti, megakadályozva a proliferációt. Az Rb-aktivitás csökkentése lehetővé teheti a sejtosztódást, így a sonic hedgehog – mely fontos Rb-regulátor – fontos lehet szőrsejtek újbóli létrehozásához károsodás után.[82]

Az SHH fontos a bőr-adipogenezis szőrhagymatranzit-erősítő sejtek (HF-TAC) általi szabályozásához. Bőr-angiogenezist indukál közvetlenül az adipocita-prekurzorokra hatva és proliferációjukat erősítve a peroxiszómaproliferátor-aktivált receptor γ (Pparg) génjükön keresztül.[83]

Feldolgozás[szerkesztés]

Az SHH elválasztása előtt számos feldolgozási lépésen megy keresztül. Az újonnan szintetizált SHH tömege 45 kDa, és ez a preproprotein. Elválasztott fehérjeként rövid jelzőszakasza van az N-terminusán, melyet az endoplazmatikus retikulumba kerülésekor, a szekréció első lépésekor egy jelfelismerő részecske felismer. Ezután a jelzősoroztatot a szignálpeptidáz eltávolítja az ER-ben. Itt az SHH különválik 20 kDa-os jelző N- (SHH-N) és 25 kDa-os,ismert jelzőfunkció nélküli C-terminális doménné.[84] E szétválást a C-terminális doménben egy proteáz katalizálja. Ekkor egy koleszterin kerül az SHH-N C-terminusához.[85][86] Így a C-terminus intein és koleszterintranszferáz. Egy másik hidrofób molekularészlet, a palmitát kerül az N-terminális cisztein α-aminjára. Ezt a HHAT fehérje–cisztein N-palmitoil-transzferáz katalizálja.[87]

Robotnikinin[szerkesztés]

A jelzőút egy lehetséges inhibitorát megtalálása után robotnikininnek nevezték Sonic ellenfeléről, Dr. Ivo „Eggman” Robotnikról.[88]

Korábbi viták a nevével kapcsolatban[szerkesztés]

A gén összefügg a holoprozenkefáliával, mely súlyos agyi, koponya- és archibákat okoz, ezért egyes tudósok és orvosok kritizálták a nevet, mivel nem mutat rá céljára. Szerintük az, hogy a sonic hedgehog gén mutációja okoz betegséget, nem tűnik jónak a beteggel vagy a családjával való beszélgetéseknél.[16][89][90] Ez azonban nagyrészt megszűnt, és a nevet gyakran a gyors, olcsó teljes genomszekvenálás és a szabványos elnevezések előtti idő vicces eredményeként tekintik.[91] A Mothers against decapentaplegichez, a Lunatic fringe-hez vagy a Sonic hedgehoghoz hasonló nevek problémáját gyakran a szabványos rövidítések használatával kerülik el a betegekkel vagy családjukkal való beszélgetéskor.[92]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marigo V, Roberts DJ, Lee SM, Tsukurov O, Levi T, Gastier JM, Epstein DJ, Gilbert DJ, Copeland NG, Seidman CE (1995. július). „Cloning, expression, and chromosomal location of SHH and IHH: two human homologues of the Drosophila segment polarity gene hedgehog”. Genomics 28 (1), 44–51. o. DOI:10.1006/geno.1995.1104. PMID 7590746.  
  2. Jaeger J, Martinez-Arias A (2009. március). „Getting the measure of positional information”. PLOS Biology 7 (3), e81. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1000081. PMID 19338391.  
  3. Nanni L, Ming JE, Bocian M, Steinhaus K, Bianchi DW, Die-Smulders C, Giannotti A, Imaizumi K, Jones KL, Campo MD, Martin RA, Meinecke P, Pierpont ME, Robin NH, Young ID, Roessler E, Muenke M (1999. december). „The mutational spectrum of the sonic hedgehog gene in holoprosencephaly: SHH mutations cause a significant proportion of autosomal dominant holoprosencephaly”. Human Molecular Genetics 8 (13), 2479–2488. o. DOI:10.1093/hmg/8.13.2479. PMID 10556296.  
  4. Blaess S, Szabó N, Haddad-Tóvolli R, Zhou X, Álvarez-Bolado G (2015. január 6.). „Sonic hedgehog signaling in the development of the mouse hypothalamus”. Frontiers in Neuroanatomy 8, 156. o. DOI:10.3389/fnana.2014.00156. PMID 25610374.  
  5. Jeng KS, Chang CF, Lin SS (2020. január 1.). „Sonic Hedgehog Signaling in Organogenesis, Tumors, and Tumor Microenvironments”. International Journal of Molecular Sciences 21 (3), 758. o. DOI:10.3390/ijms21030758. PMID 31979397.  
  6. S. Odent, T. Attié-Bitach, M. Blayau et al. (1999). „Expression of the Sonic hedgehog (SHH) Gene during Early Human Development and Phenotypic Expression of New Mutations Causing Holoprosencephaly” (angol nyelven). Human Molecular Genetics 8 (9), 1683–1689. o. DOI:10.1093/hmg/8.9.1683. PMID 10441331.  
  7. Somiten. Lexikon der Biologie. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  8. Juhee Jeong, Andrew P. McMahon (2002). „{{{title}}}” (angol nyelven). Journal of Clinical Investigation 110 (5), 591–596. o. DOI:10.1172/JCI16506. PMID 12208857.  
  9. Nüsslein-Volhard C, Wieschaus E (1980. október). „Mutations affecting segment number and polarity in Drosophila”. Nature 287 (5785), 795–801. o. DOI:10.1038/287795a0. PMID 6776413.  
  10. Krauss S, Concordet JP, Ingham PW (1993. december). „A functionally conserved homolog of the Drosophila segment polarity gene hh is expressed in tissues with polarizing activity in zebrafish embryos”. Cell 75 (7), 1431–1444. o. DOI:10.1016/0092-8674(93)90628-4. PMID 8269519.  
  11. Echelard Y, Epstein DJ, St-Jacques B, Shen L, Mohler J, McMahon JA, McMahon AP (1993. december). „Sonic hedgehog, a member of a family of putative signaling molecules, is implicated in the regulation of CNS polarity”. Cell 75 (7), 1417–1430. o. DOI:10.1016/0092-8674(93)90627-3. PMID 7916661.  
  12. a b Riddle RD, Johnson RL, Laufer E, Tabin C (1993. december). „Sonic hedgehog mediates the polarizing activity of the ZPA”. Cell 75 (7), 1401–1416. o. DOI:10.1016/0092-8674(93)90626-2. PMID 8269518.  
  13. N. Angier: Biologists Find Key Genes That Shape Patterning of Embryos. The New York Times, 1994. január 11. [2017. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
  14. Anwood R. Emus Can't Walk Backwards. Ebury Press, 113–114. o. (2007. szeptember 6.). ISBN 978-0-09-192151-4 
  15. Simonite T (2005. december 15.). „Pokémon blocks gene name”. Nature 438 (897), 897. o. DOI:10.1038/438897a. PMID 16355177. (Hozzáférés: 2013. május 23.)  
  16. a b A Gene Named Sonic”, 1994. január 11.. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  17. Keen A, Tabin C: Cliff Tabin: Super Sonic An Interview. The Weekly Murmur, 2004. április 12. [2005. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  18.  Ingenious: The Cyclops Gene. BBC Radio.
  19. Zebrafish SHHa. University of Oregon. [2009. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. Zebrafish SHHb. University of Oregon. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  21. Currie PD, Ingham PW (1996. augusztus). „Induction of a specific muscle cell type by a hedgehog-like protein in zebrafish”. Nature 382 (6590), 452–455. o. DOI:10.1038/382452a0. PMID 8684485.  
  22. Herzog W, Zeng X, Lele Z, Sonntag C, Ting JW, Chang CY, Hammerschmidt M (2003. február). „Adenohypophysis formation in the zebrafish and its dependence on sonic hedgehog”. Developmental Biology 254 (1), 36–49. o. DOI:10.1016/S0012-1606(02)00124-0. PMID 12606280.  
  23. Rash BG, Grove EA (2007. október). „Patterning the dorsal telencephalon: a role for sonic hedgehog?”. The Journal of Neuroscience 27 (43), 11595–11603. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.3204-07.2007. PMID 17959802.  
  24. Lewis KE, Eisen JS (2001. szeptember). „Hedgehog signaling is required for primary motoneuron induction in zebrafish”. Development 128 (18), 3485–3495. o. DOI:10.1242/dev.128.18.3485. PMID 11566854.  
  25. a b Wolpert L. Principles of Development, 5., Oxford University Press, 500. o. (2015) 
  26. Dassule HR, Lewis P, Bei M, Maas R, McMahon AP (2000. november). „Sonic hedgehog regulates growth and morphogenesis of the tooth”. Development 127 (22), 4775–4785. o. DOI:10.1242/dev.127.22.4775. PMID 11044393.  
  27. Scholpp S, Wolf O, Brand M, Lumsden A (2006. március). „Hedgehog signalling from the zona limitans intrathalamica orchestrates patterning of the zebrafish diencephalon”. Development 133 (5), 855–864. o. DOI:10.1242/dev.02248. PMID 16452095.  
  28. Rash BG, Grove EA (2011. november). „Shh and Gli3 regulate formation of the telencephalic-diencephalic junction and suppress an isthmus-like signaling source in the forebrain”. Developmental Biology 359 (2), 242–250. o. DOI:10.1016/j.ydbio.2011.08.026. PMID 21925158.  
  29. Taylor MD, Northcott PA, Korshunov A, Remke M, Cho YJ, Clifford SC, Eberhart CG, Parsons DW, Rutkowski S, Gajjar A, Ellison DW, Lichter P, Gilbertson RJ, Pomeroy SL, Kool M, Pfister SM (2012. április). „Molecular subgroups of medulloblastoma: the current consensus”. Acta Neuropathologica 123 (4), 465–472. o. DOI:10.1007/s00401-011-0922-z. PMID 22134537.  
  30. DeSouza RM, Jones BR, Lowis SP, Kurian KM (2014. július 22.). „Pediatric medulloblastoma - update on molecular classification driving targeted therapies”. Frontiers in Oncology 4, 176. o. DOI:10.3389/fonc.2014.00176. PMID 25101241.  
  31. Lubik AA, Nouri M, Truong S, Ghaffari M, Adomat HH, Corey E, Cox ME, Li N, Guns ES, Yenki P, Pham S, Buttyan R (2017. január). „Paracrine sonic hedgehog signaling contributes significantly to acquired steroidogenesis in the prostate tumor microenvironment”. International Journal of Cancer 140 (2), 358–369. o. DOI:10.1002/ijc.30450. PMID 27672740.  
  32. Riddle RD, Tabin C (1999. február). „How limbs develop”. Scientific American 280 (2), 74–79. o. DOI:10.1038/scientificamerican0299-74. PMID 9924814.  
  33. Charron F, Stein E, Jeong J, McMahon AP, Tessier-Lavigne M (2003. április). „The morphogen sonic hedgehog is an axonal chemoattractant that collaborates with netrin-1 in midline axon guidance”. Cell 113 (1), 11–23. o. DOI:10.1016/S0092-8674(03)00199-5. PMID 12679031.  
  34. Kolpak A, Zhang J, Bao ZZ (2005. március). „Sonic hedgehog has a dual effect on the growth of retinal ganglion axons depending on its concentration”. The Journal of Neuroscience 25 (13), 3432–3441. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.4938-04.2005. PMID 15800198.  
  35. Thewissen JG, Cohn MJ, Stevens LS, Bajpai S, Heyning J, Horton WE (2006. május). „Developmental basis for hind-limb loss in dolphins and origin of the cetacean bodyplan”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (22), 8414–8418. o. DOI:10.1073/pnas.0602920103. PMID 16717186.  
  36. a b c ENSG00000164690. GRCh38 . Ensembl release 99. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  37. a b c d UniprotKB - Q15465 (SHH_HUMAN). UniProt . UniProt Consortium. [2020. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  38. a b c d e SHH gene. Genetics Home Reference . U.S. National Library of Medicine. [2020. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  39. (2012) „An ancestral axial twist explains the contralateral forebain and the optic chiasm in vertebrates”. Animal Biology 62 (2), 193–216. o. DOI:10.1163/157075611X617102.  
  40. Litingtung Y, Chiang C (2000. október 1.). „Control of Shh activity and signaling in the neural tube”. Developmental Dynamics 219 (2), 143–154. o. DOI:<::AID-DVDY1050>3.0.CO;2-Q 10.1002/1097-0177(2000)9999:9999<::AID-DVDY1050>3.0.CO;2-Q. PMID 11002335.  
  41. Placzek M (1995. augusztus 1.). „The role of the notochord and floor plate in inductive interactions”. Current Opinion in Genetics & Development 5 (4), 499–506. o. DOI:10.1016/0959-437X(95)90055-L. PMID 7580143.  
  42. Teillet MA, Lapointe F, Le Douarin NM (1998. szeptember 1.). „The relationships between notochord and floor plate in vertebrate development revisited”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 95 (20), 11733–11738. o. DOI:10.1073/pnas.95.20.11733. PMID 9751734.  
  43. van Straaten HW, Hekking JW, Thors F, Wiertz-Hoessels EL, Drukker J (1985. október 1.). „Induction of an additional floor plate in the neural tube”. Acta Morphologica Neerlando-Scandinavica 23 (2), 91–97. o. PMID 3834777.  
  44. Patten I, Placzek M (2000. november 1.). „The role of Sonic hedgehog in neural tube patterning”. Cellular and Molecular Life Sciences 57 (12), 1695–1708. o. DOI:10.1007/PL00000652. PMID 11130176.  
  45. Martí E, Bumcrot DA, Takada R, McMahon AP (1995. május 1.). „Requirement of 19K form of Sonic hedgehog for induction of distinct ventral cell types in CNS explants”. Nature 375 (6529), 322–325. o. DOI:10.1038/375322a0. PMID 7753196.  
  46. a b c Ericson J, Morton S, Kawakami A, Roelink H, Jessell TM (1996. november 1.). „Two critical periods of Sonic Hedgehog signaling required for the specification of motor neuron identity”. Cell 87 (4), 661–673. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)81386-0. PMID 8929535.  
  47. Chiang C, Litingtung Y, Lee E, Young KE, Corden JL, Westphal H, Beachy PA (1996. október 1.). „Cyclopia and defective axial patterning in mice lacking Sonic hedgehog gene function”. Nature 383 (6599), 407–413. o. DOI:10.1038/383407a0. PMID 8837770.  
  48. Placzek M, Tessier-Lavigne M, Yamada T, Jessell T, Dodd J (1990. november 1.). „Mesodermal control of neural cell identity: floor plate induction by the notochord”. Science 250 (4983), 985–988. o. DOI:10.1126/science.2237443. PMID 2237443.  
  49. a b c Wilson L, Maden M (2005. június 1.). „The mechanisms of dorsoventral patterning in the vertebrate neural tube”. Developmental Biology 282 (1), 1–13. o. DOI:10.1016/j.ydbio.2005.02.027. PMID 15936325.  
  50. Stone DM, Hynes M, Armanini M, Swanson TA, Gu Q, Johnson RL, Scott MP, Pennica D, Goddard A, Phillips H, Noll M, Hooper JE, de Sauvage F, Rosenthal A (1996. november 1.). „The tumour-suppressor gene patched encodes a candidate receptor for Sonic hedgehog”. Nature 384 (6605), 129–134. o. DOI:10.1038/384129a0. PMID 8906787.  
  51. Marigo V, Tabin CJ (1996. szeptember 1.). „Regulation of patched by sonic hedgehog in the developing neural tube”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 93 (18), 9346–9351. o. DOI:10.1073/pnas.93.18.9346. PMID 8790332.  
  52. a b Ericson J, Briscoe J, Rashbass P, van Heyningen V, Jessell TM (1997). „Graded sonic hedgehog signaling and the specification of cell fate in the ventral neural tube”. Cold Spring Harbor Symposia on Quantitative Biology 62, 451–466. o. DOI:10.1101/SQB.1997.062.01.053. PMID 9598380.  
  53. Ericson J, Rashbass P, Schedl A, Brenner-Morton S, Kawakami A, van Heyningen V, Jessell TM, Briscoe J (1997. július 1.). „Pax6 controls progenitor cell identity and neuronal fate in response to graded Shh signaling”. Cell 90 (1), 169–180. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)80323-2. PMID 9230312.  
  54. Lum L, Beachy PA (2004. június 1.). „The Hedgehog response network: sensors, switches, and routers”. Science 304 (5678), 1755–1759. o. DOI:10.1126/science.1098020. PMID 15205520.  
  55. a b Ruiz i Altaba A (1998. június 1.). „Combinatorial Gli gene function in floor plate and neuronal inductions by Sonic hedgehog”. Development 125 (12), 2203–2212. o. DOI:10.1242/dev.125.12.2203. PMID 9584120.  
  56. Park HL, Bai C, Platt KA, Matise MP, Beeghly A, Hui CC, Nakashima M, Joyner AL (2000. április 1.). „Mouse Gli1 mutants are viable but have defects in SHH signaling in combination with a Gli2 mutation”. Development 127 (8), 1593–1605. o. DOI:10.1242/dev.127.8.1593. PMID 10725236.  
  57. Matise MP, Epstein DJ, Park HL, Platt KA, Joyner AL (1998. augusztus 1.). „Gli2 is required for induction of floor plate and adjacent cells, but not most ventral neurons in the mouse central nervous system”. Development 125 (15), 2759–2770. o. DOI:10.1242/dev.125.15.2759. PMID 9655799.  
  58. a b c Litingtung Y, Chiang C (2000. október 1.). „Specification of ventral neuron types is mediated by an antagonistic interaction between Shh and Gli3”. Nature Neuroscience 3 (10), 979–985. o. DOI:10.1038/79916. PMID 11017169.  
  59. Sasaki H, Nishizaki Y, Hui C, Nakafuku M, Kondoh H (1999. szeptember 1.). „Regulation of Gli2 and Gli3 activities by an amino-terminal repression domain: implication of Gli2 and Gli3 as primary mediators of Shh signaling”. Development 126 (17), 3915–3924. o. DOI:10.1242/dev.126.17.3915. PMID 10433919.  
  60. Persson M, Stamataki D, te Welscher P, Andersson E, Böse J, Rüther U, Ericson J, Briscoe J (2002. november 1.). „Dorsal-ventral patterning of the spinal cord requires Gli3 transcriptional repressor activity”. Genes & Development 16 (22), 2865–2878. o. DOI:10.1101/gad.243402. PMID 12435629.  
  61. Chuang PT, McMahon AP (1999. február 1.). „Vertebrate Hedgehog signalling modulated by induction of a Hedgehog-binding protein”. Nature 397 (6720), 617–621. o. DOI:10.1038/17611. PMID 10050855.  
  62. Pons S, Martí E (2000. január 1.). „Sonic hedgehog synergizes with the extracellular matrix protein vitronectin to induce spinal motor neuron differentiation”. Development 127 (2), 333–342. o. DOI:10.1242/dev.127.2.333. PMID 10603350.  
  63. Briscoe J, Pierani A, Jessell TM, Ericson J (2000. május 1.). „A homeodomain protein code specifies progenitor cell identity and neuronal fate in the ventral neural tube”. Cell 101 (4), 435–445. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)80853-3. PMID 10830170.  
  64. Liem KF, Jessell TM, Briscoe J (2000. november 1.). „Regulation of the neural patterning activity of sonic hedgehog by secreted BMP inhibitors expressed by notochord and somites”. Development 127 (22), 4855–4866. o. DOI:10.1242/dev.127.22.4855. PMID 11044400.  
  65. McMahon JA, Takada S, Zimmerman LB, Fan CM, Harland RM, McMahon AP (1998. május 1.). „Noggin-mediated antagonism of BMP signaling is required for growth and patterning of the neural tube and somite”. Genes & Development 12 (10), 1438–1452. o. DOI:10.1101/gad.12.10.1438. PMID 9585504.  
  66. a b c d e f g h i j Ribes V, Briscoe J (2009. augusztus 1.). „Establishing and interpreting graded Sonic Hedgehog signaling during vertebrate neural tube patterning: the role of negative feedback”. Cold Spring Harbor Perspectives in Biology 1 (2), a002014. o. DOI:10.1101/cshperspect.a002014. PMID 20066087.  
  67. Muroyama Y, Fujihara M, Ikeya M, Kondoh H, Takada S (2002. március 1.). „Wnt signaling plays an essential role in neuronal specification of the dorsal spinal cord”. Genes & Development 16 (5), 548–553. o. DOI:10.1101/gad.937102. PMID 11877374.  
  68. a b Chamberlain CE, Jeong J, Guo C, Allen BL, McMahon AP (2008. március 1.). „Notochord-derived Shh concentrates in close association with the apically positioned basal body in neural target cells and forms a dynamic gradient during neural patterning”. Development 135 (6), 1097–1106. o. DOI:10.1242/dev.013086. PMID 18272593.  
  69. Lovrics A, Gao Y, Juhász B, Bock I, Byrne HM, Dinnyés A, Kovács KA (2014. november 1.). „Boolean modelling reveals new regulatory connections between transcription factors orchestrating the development of the ventral spinal cord”. PLOS ONE 9 (11), e111430. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111430. PMID 25398016.  
  70. Richbourg HA, Hu DP, Xu Y, Barczak AJ, Marcucio RS (2020. szeptember 1.). „miR-199 family contributes to regulation of sonic hedgehog expression during craniofacial development”. Developmental Dynamics 249 (9), 1062–1076. o. DOI:10.1002/dvdy.191. PMID 32391617.  
  71. Nanci A. Ten Cate's Oral Histology: Development, Structure, and Function, 8th, St. Louis, Mo.: Elsevier (2012). ISBN 978-0-323-07846-7 
  72. Thesleff I (2003. május 1.). „Epithelial-mesenchymal signalling regulating tooth morphogenesis”. Journal of Cell Science 116 (Pt 9), 1647–1648. o. DOI:10.1242/jcs.00410. PMID 12665545.  
  73. Hardcastle Z, Mo R, Hui CC, Sharpe PT (1998. augusztus 1.). „The Shh signalling pathway in tooth development: defects in Gli2 and Gli3 mutants”. Development 125 (15), 2803–2811. o. DOI:10.1242/dev.125.15.2803. PMID 9655803.  
  74. Bellusci S, Furuta Y, Rush MG, Henderson R, Winnier G, Hogan BL (1997. január 1.). „Involvement of Sonic hedgehog (Shh) in mouse embryonic lung growth and morphogenesis”. Development 124 (1), 53–63. o. DOI:10.1242/dev.124.1.53. PMID 9006067.  
  75. a b c d e Pepicelli CV, Lewis PM, McMahon AP (1998. szeptember 1.). „Sonic hedgehog regulates branching morphogenesis in the mammalian lung”. Current Biology 8 (19), 1083–1086. o. DOI:10.1016/S0960-9822(98)70446-4. PMID 9768363.  
  76. White AC, Xu J, Yin Y, Smith C, Schmid G, Ornitz DM (2006. április 1.). „FGF9 and SHH signaling coordinate lung growth and development through regulation of distinct mesenchymal domains”. Development 133 (8), 1507–1517. o. DOI:10.1242/dev.02313. PMID 16540513.  
  77. Miura T. Modeling lung branching morphogenesis., 291–310. o.. DOI: 10.1016/S0070-2153(07)81010-6 (2008. április 25.). ISBN 9780123742537 
  78. a b c Kugler MC, Joyner AL, Loomis CA, Munger JS (2015. január 1.). „Sonic hedgehog signaling in the lung. From development to disease”. American Journal of Respiratory Cell and Molecular Biology 52 (1), 1–13. o. DOI:10.1165/rcmb.2014-0132TR. PMID 25068457.  
  79. Cardoso WV, Lü J (2006. május 1.). „Regulation of early lung morphogenesis: questions, facts and controversies”. Development 133 (9), 1611–1624. o. DOI:10.1242/dev.02310. PMID 16613830.  
  80. Prykozhij SV (2010. október 21.). „In the Absence of Sonic Hedgehog, p53 Induces Apoptosis and Inhibits Retinal Cell Proliferation, Cell-Cycle Exit and Differentiation in Zebrafish”. PLoS ONE 5 (10), e13549. o. DOI:10.1371/journal.pone.0013549. PMID 21042410.  
  81. Lu N, Chen Y, Wang Z, Chen G, Lin Q, Chen ZY, Li H (2013. január 1.). „Sonic hedgehog initiates cochlear hair cell regeneration through downregulation of retinoblastoma protein”. Biochemical and Biophysical Research Communications 430 (2), 700–705. o. DOI:10.1016/j.bbrc.2012.11.088. PMID 23211596.  
  82. Zhang B, Tsai PC, Gonzalez-Celeiro M, Chung O, Boumard B, Perdigoto CN, Ezhkova E, Hsu YC (2016. október 1.). „Hair follicles' transit-amplifying cells govern concurrent dermal adipocyte production through Sonic Hedgehog”. Genes & Development 30 (20), 2325–2338. o. DOI:10.1101/gad.285429.116. PMID 27807033.  
  83. Bumcrot DA, Takada R, McMahon AP (1995. április 1.). „Proteolytic processing yields two secreted forms of sonic hedgehog”. Molecular and Cellular Biology 15 (4), 2294–2303. o. DOI:10.1128/MCB.15.4.2294. PMID 7891723.  
  84. Ingham PW, Nakano Y, Seger C (2011. június 1.). „Mechanisms and functions of Hedgehog signalling across the metazoa”. Nature Reviews. Genetics 12 (6), 393–406. o. DOI:10.1038/nrg2984. PMID 21502959.  
  85. Porter JA, Young KE, Beachy PA (1996. október 1.). „Cholesterol modification of hedgehog signaling proteins in animal development”. Science 274 (5285), 255–259. o. DOI:10.1126/science.274.5285.255. PMID 8824192.  
  86. Pepinsky RB, Zeng C, Wen D, Rayhorn P, Baker DP, Williams KP, Bixler SA, Ambrose CM, Garber EA, Miatkowski K, Taylor FR, Wang EA, Galdes A (1998. május 1.). „Identification of a palmitic acid-modified form of human Sonic hedgehog”. The Journal of Biological Chemistry 273 (22), 14037–14045. o. DOI:10.1074/jbc.273.22.14037. PMID 9593755.  
  87. Stanton BZ, Peng LF, Maloof N, Nakai K, Wang X, Duffner JL, Taveras KM, Hyman JM, Lee SW, Koehler AN, Chen JK, Fox JL, Mandinova A, Schreiber SL (2009. március 1.). „A small molecule that binds Hedgehog and blocks its signaling in human cells”. Nature Chemical Biology 5 (3), 154–156. o. DOI:10.1038/nchembio.142. PMID 19151731.  
  88. K. Maclean (2006. január 1.). „Humour of gene names lost in translation to patients”. Nature 439 (7074), 266. o. DOI:10.1038/439266d. PMID 16421543.  
  89. M. M. Cohen (2006. július 1.). „Problems in the naming of genes”. American Journal of Medical Genetics. Part A 140 (13), 1483–1484. o. DOI:10.1002/ajmg.a.31264. PMID 16718675.  
  90. M. White: Sonic Hedgehog, DICER, and the Problem With Naming Genes. psmag.com . Pacific Standard, 2014. szeptember 26. [2020. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
  91. M. Hopkin (2006. november 6.). „Troublesome gene names get the boot”. Nature, news061106–2. o. [2020. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/news061106-2. (Hozzáférés: 2020. december 24.)  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sonic hedgehog protein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sonic hedgehog
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonic hedgehog témájú médiaállományokat.