Sissel-Jo Gazan
Sissel-Jo Gazan | |
Született | 1973. december 20. (50 éves) Aarhus, Dánia |
Állampolgársága | dán[1] |
Nemzetisége | dán |
Szülei | Janne Hejgaard Paul Gazan |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Prix de littérature francophone (2013) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sissel-Jo Gazan témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sissel-Jo Reid Gazan (Aarhus, 1973. december 20. –) dán biológus és író.
Pályája
[szerkesztés]Sissel-Jo Gazan az aarhusi Marselisborg Gimnázium diákja 1992-ben érettségizett.[2] 1995-ben debütált a Når man kysser i august-tal, majd 1997-ben az Et barn for sig című könyvével. Ugyanebben az évben kezdett biológiát tanulni a Koppenhágai Egyetemen, ahol 2004-ben szerzett tudományos diplomát a madarak evolúciójára szakosodott biológiából.[3]
2008-ban jelent meg a Dinosaurens Fjer című tudományos-fantasztikus könyve, amellyel Dániában elérte az írói áttörést. A regényt 16 országban jelent meg, köztük Franciaországban, Spanyolországban, Angliában és az Egyesült Államokban, ahol Maureen Corrigan[4] (NPR) és Tom Nolan[5], a The Wall Street Journal munkatársa[5] 2013-ban az év egyik legjobb krimijeként jellemezte, míg a Financial Times "felháborítóan szórakoztatónak" nevezte a regényt[6]. 2013-ban jelent meg a Svalens Graf, amely a Dinosaurens fjer önálló folytatása.[7] A Vi elsker Berlin 2015-ben jelent meg; egy nagyon személyes útikalauz dánok számára Berlinről. 2017-ben jelent meg a Blækhat című regény, amely a nagykorúságról, a családi titkokról és az utcai művészetről szól az 1980-as években, Aarhusban. Ugyanebben az évben kiadták Gazan első gyermekkönyvét, az Anton, Hugo og guldhesten címen.
Magánélete
[szerkesztés]Paul Gazan újságíró és Janne Hejgaard író és előadó lánya.[8]
2005-ben Németországba költözött, és Berlinben telepedett le, ahol ma is él három gyermekével. Két házassága volt, mindkét férjétől elvált.[9]
Könyvei
[szerkesztés]- Når man kysser i august (Klim, 1995)
- Et barn for sig (Klim, 1997)
- Sig Ja! Hvad præster ved om kærlighed (Pretty Ink, 2005)
- Dinosaurens fjer (Gyldendal, 2008) Sci-fi többek között a madarak evolúciójáról.
- A dinoszaurusz tolla (Søren Marhauge 1.) – Jaffa, Budapest, 2019 · ISBN 9789634751441 · Fordította: Sulyok Viktória
- Vigtigt at vide om Ludmilla (Gyldendal, 2009)
- Svalens Graf (Gyldendal, 2013) Sci-fi a WHO oltási programjairól.
- A fecske röpte (Søren Marhauge 2.) – Jaffa, Budapest, 2024 · ISBN 9789634758808 · Fordította: Sulyok Viktória
- Vi elsker Berlin (Lindhardt og Ringhof, 2015) Személyes útmutató a német fővárosba.
- Blækhat (Lindhardt og Ringhof, 2017)
- Tintagomba – Jaffa, Budapest, 2020 · ISBN 9789634752363 · Fordította: Sulyok Viktória
- Anton, Hugo og guldhesten (Gyldendal, 2019) Gyermekkönyv a veszteségről, Peter Bay Alexandersen illusztrálásával.
- Vi elsker stadig Berlin (Politikens Forlag, 2019) Lola Gazannal együtt.
- Hvide blomster (Politikens Forlag, 2020)
- Fehér virágok – Jaffa, Budapest, 2021 · ISBN 9789634755111 · Fordította: Sulyok Viktória
- Uglens øje (Politikens Forlag, 2022)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FILSA 2015 (spanyol nyelven). Chilean Book Chamber, 2011. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Sissel-Jo Gazan in forfatterviden.dk. [2023. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
- ↑ Årets profil
- ↑ ‘The Dinosaur Feather,’ by S.J. Gazan, is a weird and ingenious new mystery, 2013 Washington Post
- ↑ a b The 10 Best Mysteries of 2013
- ↑ The Dinosaur Feather
- ↑ Sissel-Jo Gazan in litteratursiden.dk
- ↑ Baggrund
- ↑ Sissel-Jo Gazan: "Jeg er typen, der bliver stærk, når the shit hits the fan"
Egyéb információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sissel-Jo Gazan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sissel-Jo Gazan című dán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.