Simon Newcomb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Simon Newcomb
1890-ben
1890-ben
Életrajzi adatok
Született1835. március 12.
Wallace (Kanada, Új-Skócia)
Elhunyt1909. július 11. (74 évesen)
Washington Amerikai Egyesült Államok
Sírhely Arlingtoni Nemzeti Temető
Ismeretes mint
Nemzetiség kanadai kanadai
Állampolgárság amerikai amerikai
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Harvard Egyetem (BSc, 1858)
Pályafutása
Szakterület Csillagászat, Matematika
Kutatási terület Asztrofizika
Munkahelyek
USA Tengerészeti Akadémia, Haditengerészeti Csillagvizsgáló professzor (matematika, csillagászat — 1861–1879); Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodájának igazgatója (1879–1899)
John Hopkins Egyetem matematika és asztronómia professzora
Szakmai kitüntetések

Hatással volt
  • Albert A. Michelson
  • Henry Ludwell Moore
  • Hatással voltak rá
  • Benjamin Peirce
  • Albert A. Michelson
  • Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Newcomb témájú médiaállományokat.
    1877-ben
    1905 után

    Simon Newcomb (Wallace, 1835. március 12.Washington, 1909. július 11.) kanadai-amerikai asztrofizikus.

    Élete[szerkesztés]

    Eközben (1857-tő) már a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv irodájában alkalmazták számolónak. 1861-ben, amikor a déliekkel szimpatizáló tengerésztisztek egymás után mondták fel állásukat, és költöztek át a Konföderáció államaiba, az ifjú Newcombot kinevezték a washingtoni Haditengerészeti Csillagvizsgáló (United States Naval Observatory) matematika professzorává és a csillagászává.

    1875-ben felkínálták neki a Harvard Egyetemi Csillagda (Harvard College Observatory) vezetését, de ő elhárította az ajánlatot, mert jobban érdekelte a matematika (ide értve az égitestek pályaszámításait), mint a közvetlen megfigyelések.

    Húsz éven át (1877–1897) volt a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodájának (American Ephemeris and Nautical Almanac Office) igazgatója — máig ezt tartják a legfontosabb, az égitestek helyzetét és mozgását táblázatos formában megadó csillagászati évkönyvnek. Eközben 1884–1893 között a John Hopkins Egyetemen is a csillagászat és a matematika professzora volt.

    Munkássága[szerkesztés]

    Az égi mechanika, az asztronometria és a csillagászati navigáció foglalkoztatta — főleg az égitestek, azon belül is leginkább a belső bolygók és a Hold mozgásának leírása. A Hold mozgását vizsgálva kimutatta, hogy a Föld forgásának szögsebessége nem állandó. Az égi vonatkoztatási rendszer megalkotását egy másfél ezer csillag pontos koordinátáit tartalmazó katalógussal segítette.

    Több alapvető állandó:

    hivatalos értékének az általa meghatározott mennyiségeket fogadták el. Az 1960-as évekig, a mesterséges holdak rendszerbe állításáig az általa összeállított bolygótáblázatokat használták.

    A fény sebessége[szerkesztés]

    Előzetes mérések[szerkesztés]

    1879-ben a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodájának igazgatójaként megpróbálta megmérni a fény sebességét, amire 299 860 ± 30 km/s-ot kapott. Miután megismerte az ugyanezzel a témával foglalkozó Albert A. Michelson eredményeit, a két fizikus barátságot kötött, és hosszú szakmai együttműködésbe kezdett. Michelson fokozatosan finomította a módszerét, és 1883-ban kiadott új eredménye: 299 853 ± 60 km/s már közelebb volt a valós értékhez, mint Newcombé.

    A fizika vége[szerkesztés]

    A 19. század végén az akkor uralkodott általános szemléletnek megfelelően úgy vélte, hogy a fizika többé-kevésbé befejezett tudomány: szinte minden problémát megoldottak, minden szabályt megismertek, már csak egy-két apró finomítás van hátra.


    Főbb művei[szerkesztés]

    Az égitestek pályáiról nyert eredményeinek összefoglalása a Csillagvizsgáló Évkönyv nyolc kötetében (1882–1889) jelent meg. Tudományos munkássága mellett a tudomány és eredményeinek népszerűsítőjeként is jelentős hírnevet szerzett. Önéletrajzát 903-ban jelentette meg (New Yorkban és Londonban) Reminiscens of an astronomer címen.

    Szakmai tanulmányok[szerkesztés]

    • Researches on the motion of the moon (Csillagvizsgáló Évkönyv, 1872)
    • The elements of the four inner planets and the fundamental constants of astronomy (Csillagvizsgáló Évkönyv, 1895)

    Ismeretterjesztő könyvek[szerkesztés]

    • Popular astronomy (több kiadás angolul és német fordításban is)
    • Elements of astronomy (1900)
    • The stars (1902)
    • Astronomy for everybody (1903)

    Fordítás[szerkesztés]

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Newcomb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    Források[szerkesztés]