Sima lepényhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sima lepényhal
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lepényhalalakúak (Pleuronectiformes)
Alrend: Pleuronectoidei
Család: Lepényhalfélék (Pleuronectidae)
Alcsalád: Pleuronectinae
Nemzetség: Pleuronectini
Nem: Pleuronectes
Linnaeus, 1758
Faj: P. platessa
Tudományos név
Pleuronectes platessa
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Platessa latus Cuvier, 1829
  • Platessa platessa (Linnaeus, 1758)
  • Platessa vulgaris Cloquet, 1826
  • Pleuronectes borealis Faber, 1828
  • Pleuronectes latus (Cuvier, 1829)
  • Pleuronectes platessa baltica Nilsson, 1855
  • Pleuronectes platessus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sima lepényhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sima lepényhal témájú médiaállományokat és Sima lepényhal témájú kategóriát.

A sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a lepényhalfélék (Pleuronectidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A sima lepényhal előfordulási területe az Atlanti-óceán északkeleti része, főleg az Északi-tenger. A Földközi-tengerben talált halak, valójában érdes lepényhalaknak (Platichthys flesus) bizonyultak. Bár meglehet, hogy a jégkorszakok idején be-betelepült a Földközi-tengerbe is.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj elérheti a 100 centiméteres hosszúságot és a 7 kilogrammos testtömeget. Bár általában, csak 40 centiméteres; 24-30 centiméteresen már felnőttnek számít. A hátúszóján és a farok alatti úszóján nincsenek tüskéi, azonban az előbbin 65-79 sugár, míg az utóbbin 48-59 sugár látható. A bőre sima apró pikkelyekkel. A szemei mögött csontos kiemelkedés van. Felül barna vagy zöldesbarna, rendszertelenül elhelyezkedő élénk vörös vagy narancssárga pontokkal; alul fehér. Az oldalvonala egyenes, kissé elhajlik a mellúszók közelében. A hátúszó a szem szintjéig ér. Több mint 30 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Mérsékelt övi hal, amely egyaránt megél a sós- és a brakkvízben is. 0-200 méteres mélységek között él, de általában 10-50 méteres mélységben tartózkodik. A 2-15 Celsius-fokos hőmérsékletű kedveli. Az idősebb példányok mélyebben, míg a fiatalok a sekélyebb vizekben tartózkodnak. Általában az iszapba és homokba rejtőzve található. Főleg éjszaka tevékeny, a nappalt pihenéssel tölti. Tápláléka kis kagylók és csigákból, valamint soksertéjűekből áll.

Akár 50 évig is él.

Szaporodása[szerkesztés]

A sima lepényhal egyik legfontosabb ívóhelye manapság, a Watt-tenger. A jeladókkal ellátott példányok, azt mutatták, hogy a tökéletes ívóhely eléréséhez, hosszú távokat is képesek megtenni. A halak akkor kezdenek ívni, amikor a tengervíz eléri a 6 Celsius-fokot.

Felhasználása[szerkesztés]

Európának az egyik legfontosabb lepényhala, emiatt ipari mértékben halásszák. Egyes helyeken tenyésztik is. A sporthorgászok is kedvelik. Frissen vagy fagyasztva árusítják. Sütve, főve ehető. A városi akváriumokban is láthatóak.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pleuronectes platessa Linnaeus, 1758 FishBase
  • Cooper, J.A. and F. Chapleau, 1998. Monophyly and intrarelationships of the family Pleuronectidae (Pleuronectiformes), with a revised classification. Fish. Bull. 96(4):686-726.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 269.