Scheiber Hugó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Scheiber Hugó
Önarckép
Önarckép
Született 1873. szeptember 29.[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Elhunyt 1950. március 7. (76 évesen)[1][2][3][4][5]
Budapest[7]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Scheiber Hugó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Nagyvárosi kereszteződés

Scheiber Hugó (Budapest, 1873. szeptember 29.Budapest, 1950. március 7.)[8] magyar festő. A 20. századi magyar avantgárd sajátos képviselője.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Scheiber Hugó emléktáblája a Budapest VII. kerület, Kertész utca 22. ház falán

Scheiber Sándor és Dittersdorf Borbála fia. A festészeti alapokat édesapja, a bécsi Práter díszletfestője mellett sajátította el, majd 1890-ben ő is díszletfestőként kezdett dolgozni Budapesten. 1898 és 1900 között az Iparművészeti Főiskolán képezte magát, amelyet azonban nem végzett el. Autodidakta, ösztönös tehetség volt.

1914-ig az impresszionizmus és a plein air hatásáról árulkodó táj- és életképeket, valamint portrékat festett. Az 1910-es években stílusát a német expresszionizmus befolyásolta, így alakította ki új stilizált szín- és formavilágát. Barátságot kötött Herwarth Waldennel, akinek berlini galériája, a Der Sturm éveken át kiemelt helyet biztosított Scheiber műveinek. 1921-ben első – Kádár Bélával közös – kiállítását is a berlini galériában rendezte. Az 1920-as években a világ számos helyén szerepelt képeivel. 1924-et követően az évtized végéig minden évben legalább egyszer gyűjteményes tárlattal is jelentkezhetett, az első évben például Moholy-Nagy Lászlóval, 1928-ban pedig Kurt Schwittersszel közösen. Walden a galériával azonos nevű, s legalább akkora jelentőségű művészeti folyóiratában is gyakran közölte Scheiber műveinek reprodukcióit. A német sikerek mellett ebben az időben Angliában és Amerikában is felfigyeltek rajzaira és festményeire: Londonban és New Yorkban is kiállításai nyíltak, utóbbi városban 1926-ban részt vett a Brooklyn Museum Modern Art című tárlatán, melynek jelentős szerepe volt az európai izmusok amerikai bemutatásában. 1930-ban Bécsben rendezett tárlatot. 1933-ban Filippo Tommaso Marinetti meghívására a futuristák római kiállításán is részt vett. Az 1930-as években már az art déco stílusa hatott művészetére, munkáival a modern, nagyvárosi élet esszenciáját ragadta meg.

Az állandó egzisztenciális gondokkal küszködő Scheiber termékeny művész volt, a leginkább temperával, akvarellel, papírra és kartonra festett műveinek számát a szakértők tízezer körülire becsülik, amelyek közül ma mintegy ezerötszázat ismernek. Rengeteg alkotása viszont máig lappang.

Halálát dülmirigy-túltengés, húgyvérűség okozta.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Hugó Scheiber (holland nyelven)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Grove Art Online (angol nyelven)
  5. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 319/1950. folyószáma alatt.
  9. Fine arts in Hungary

További információk[szerkesztés]

  • A Kieselbach Galéria honlapján
  • Irodalmi Rádió
  • "Nekem szülőhazám..." Magyar zsidó festők kiállítása a Budapest Galériában. Zsidó Nyári Fesztivál, 2000. augusztus 27–szeptember 3. Kádár Béla, Scheiber Hugó, Schönberger Armand; BZSH Idegenforgalmi és Kulturális Központ, Bp., 2000
  • Molnos Péter: Scheiber Hugó. Festészet a jazz ritmusában; Kieselbach, Bp., 2014