Savaria Nagyszálló

Savaria Nagyszálló
Kovács Nagyszálloda, Szovjetház, Szombathelyi Nagyszálloda, Sabaria Nagyszálló, Hotel Savaria, Savaria Szálló
A Savaria Szálló a Széll Kálmán utca felől
Cím	9700 Szombathely, Mártírok tere 5-11., Magyarország
Építési adatok
Építés éve	1914-1915
Megnyitás	1915. szeptember 11.
Rekonstrukciók évei	1985
Építési stílus	szecesszió
Tervező	Vida Artúr
Vállalkozó(k)	Kovács Jakab Kovács Jakabné Schönfeld Nándor
Kivitelező	Pozsonyi Építő Rt.
Hasznosítása
Tulajdonos	Krosnow Property Kft. (2020-)
Elhelyezkedése
Savaria Nagyszálló Pozíció Szombathely térképén
é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 16° 37′ 22″47.233555555556, 16.622888888889
Sablon • Wikidata • Segítség

A Savaria Nagyszálló vagy Savaria Szálló (eredetileg Kovács Nagyszálloda, korábban Szovjetház, Szombathelyi Nagyszálloda, Sabaria Nagyszálló, Hotel Savaria) egy Szombathely belvárosában található szecessziós műemlék státuszú épület a Mártírok tere 5-11. szám alatt, amely eredetileg szállodaként és kávéházként működött. A későbbiekben üzemelt az épületen belül postahivatal, fodrászat, kölcsönkönyvtár, könyvesbolt, kamaraszínház és cukrászda is, 2005 óta üresen áll.

A Nagyszálló a Széll Kálmán utca végében épült fel, a neobarokk és szecessziós palotasor egyik legjelentősebb részeként.

Története

A Kovács család vállalkozásaként

Az XIX. század második felében Szombathely a magyarországi vasútfejlesztéseknek köszönhetően fontos nyugat-dunántúli közlekedési csomóponttá vált, népessége rohamos növekedésnek indult. Éhen Gyula polgármestersége alatt komoly útépítések, csatornázási munkálatok és polgárosodás kezdődött meg a városban, az 1890-es években a vasútállomást a belvárossal villamosvonallal is összekötötték a Széll Kálmán utcán keresztül, amely a budapesti Andrássy út mintájára épült ki.

A központi fontosságúvá váló Széll Kálmán utca egyre forgalmasabbá vált, elkezdődött a neobarokk és szecessziós stílusú városnegyed felépítése az út mentén. Az 1900-as években három helyi szállodás, Kovács Jakab, neje, Kovács Jakabné és Schönfeld Nándor megkísérelték megvásárolni a Széll Kálmán utca belváros felőli végén lévő telket a Mártírok terén (akkor Március 15. tér), a villamosvonal MÁV Igazgatóság megállójánál. A városi közgyűlés 1911. október 5-én tartott ülése a Március 15-e térnek szálló céljára való eladása tárgyában július 11-én hozott elvi határozatot nagy szótöbbséggel, 57:20 szavazataránnyal jóváhagyta. Dr. Szabó László városi képviselő mozgalmat indított a szálló megépülése ellen, a határozatot megfellebbezte 21 társával közösen. A fellebbezésben többek között arra hivatkoztak, hogy a területen a városvezetés színház létesítését ígérte meg korábban; a vételárat túl alacsonynak tartották, illetve közlekedési szempontból is kifogásolták, mivel a szálloda megépülésével a Március 15. téren csak az épületet megkerülő szűk mellékutcákon lehetett volna a Kőszegi utca felé közlekedni. A fellebbezést előbb Vas vármegye törvényhatósági bizottságához, majd a belügyminisztériumhoz nyújtották be, ezt mindkét esetben elutasították.

Az új szálloda terveit szecessziós stílusban, a Széll Kálmán utcán az 1900-as évek elején épülő palotanegyedhez illeszkedve tervezte meg Vida Artúr, az épületben a szálloda üzemeltetésére létrejött Kovács Szálloda Rt. Kovács Nagyszálló néven kezdett szállodát és kávéházat működtetni későbbiekben. A Kovács és Schönfeld család birtokában lévő részvénytársaság alapítóiratában a következőképp fogalmazta meg a Nagyszálló céljait:

"Szombathely városa mint a dunántúli Vas-, Zala-, Sopron megyék felé irányuló vasutak gócpontja, mindezideig egy a mondern kor igényeinek megfelelő nagy szálloda hiányában van. Ez oknál fogva az utazó közönség, valamint a környékbeliek részéről folytonosan és jogosan hangoztatott panaszok orvoslására Kovács Jakab és Schönfeld Nándor szállodások megszerezték Szombathely városától a Széll Kálmán-utcával szemben fekvő u. n. március 15-iki szabad teret. Ezen szabad téren épüljön a tervezet és a mai kor igényeinek megfelelő, mintegy 100 szobával rendelkező uj nagyszálloda, kapcsolatosan egy nagykávéházzal, éttermekkel és nagy vigadó-teremmel. Nemcsak a sürgős szügségletnek lészen ezáltalán elég téve, hanem a közóhaj megnyilvánulása, hogy a fentiek létesítése által a közeli vidéken lakóknak a vígadó termek culturális szórakoztatásra használhassanak fel u. m. hangversenyek, felolvasások, bálok rendezése, miáltal Szombathely városa a célból központul szolgáljon."

Az építkezések 1914. április 4-én kezdődtek meg, az először elkészült kávéház 1915. szeptember 11-én nyitotta meg a kapuit, majd decembertől a szállodai üzem is fokozatosan megkezdődött. Az utolsó épületrész, a nagyterem 1916 áprilisában lett átadva, de ideiglenesen egészen 1923. június 24-ig az új szombathelyi főposta felépítéséig postahivatalként működött. November 3-tól kezdték a szállodához tartozó koncert- és bálteremként használni.

A Tanácsköztársaság alatt 1919. április 15-től a szállodát államosították, június 24-én a kávéház helyén proletár-étkező nyílt benne, majd július 28-tól felvette a szállodai rész felvette a Szovjetház nevet és hivatalos személyek szálláshelyeként működött. A Tanácsköztársaság végével a szálloda visszakerült a Kovács családhoz és régi neve alatt folytatta működését.

Az első világháború és a forradalmak lezárulását követően a szálloda továbbra sem tudta betölteni eredeti rendeltetését. 1920. februárban a szombathelyi székhelyű, III. katonai körletparancsnokság elhelyezésére, a hadügyminiszter a város határozott tiltakozását figyelmen kívül hagyva, távirati rendelettel lefoglalta a szálloda teljes második és harmadik emeletét. A városi képviselő-testület április elején a kormányzati döntéshozók elé terjesztett folyamodványában szorgalmazta a Kovács Nagyszálló katonai igénybevétel alóli mielőbbi mentesítését. Végül 1921. február végén– március elején sikerült a körletparancsnokságot a szállóból kivonulásra késztetni.

Az 1920-as években egyre több szolgáltatást próbáltak nyújtani a szálloda üzemeltetői, 1919. december 31-én megnyílt az épület szuterénjében kialakított műsoros mulatóhely, a két szezont megért Intim Kabaré, majd 1921. október 22-től a város téli színpadaként kezdte meg működését a Kamara Színpad. 2021. március 15-én a Kovács család Kultúra néven kölcsönkönyvtárat és könyvesboltot nyitott a szállodában, a kávéházat első osztályú étteremként szeptembertől azonban külső vállalkozásnak adták. 1921. december 31-től nagy presztízsű fodrászszalon, majd 1925. május 9-től cukrászda is kezdett üzemelni a Nagyszállóban.

A próbálkozások ellenére a szálloda veszteségessé vált, 1941. február 2-án Dr. Kovács Ármin és Özv. Schöfeld Nándorné a szombathelyi törvényszéknél csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítását kezdeményezték. Az így született végzés értelmében a Kovács és a Schönfeld család elvesztették tagságukat a részvénytársaságban, amely a Kovács nevet sem tartotta meg, a szálloda így 1941. július 17-től Szombathelyi Nagyszálló néven működhetett tovább.

A Savaria Nagyszálló épülete a Mártírok tere felől

A szocialista érában

A Szombathelyi Nagyszálló csak rövid ideig viselhette ezt a nevet, a második világháború kitörése után államosították, neve pedig Sabaria Nagyszállóra változott. A szocialista érában a Széll Kálmán utca központi szerepe visszaszorult, többek között a villamosvonal-hálózat 1974-es megszüntetése miatt is.

A Sabaria Nagyszálló 1977-ben a HungarHotels szállodalánchoz került, 1978-ban pedig bezárták felújítási munkálatok miatt. A rekonstrukciót követően 1985-ben már Hotel Savariaként (vagy Savaria Szállóként) nyitott újra és egészen a privazitáció időszakáig nem váltott tulajdonost.

Napjainkban

A Nagyszállót 1998-ban vásárolta meg az IGN Zrt., a leromlott állapotban lévő szálloda rekonstrukciós munkálatait ígérte, de ez nem történt meg, a Hotel Savaria pedig 2005-ben bezárt és nem nyitott ki újra. A felújításokat sosem kezdték el, az IGN Zrt.-t 2012-ben felszámolták, a későbbiekben pedig többször is eladásra kínálták.

A szálloda állapota mára kritikussá vált, a műemléki státuszú épület alatt tábla jelzi az életveszélyes cseréphullást. A 2019-es magyarországi önkormányzati választások után felmerült, hogy az önkormányzat megvásárolja a Nagyszállót, ez a polgármesterként megválasztott Nemény András kampányígéretei között szerepelt. 2020 januárjában végül egy Krosnow Property Kft. nevű társaság 100 millióval többet ajánlott a vételi árnál az épületért, a város pedig nem élt az elővásárlási jogával. Miután a vásárlás nem történt meg, a vásárló cég pedig eltűnt, a polgármester júniusban feljelentést tett az ügyben, azzal a gyanúval, hogy a cég csak az épület árát szerette volna emelni a licitálással. Végül októberben a Krosnow Property kifizette a teljes összeget, így a Szállónak 15 év után először új tulajdonosa lett.

Itt működött

• Kovács Nagyszálló (1915-1919, 1919-1941)
• Soproni Postaigazgatóság szombathelyi postakezelési osztályai (1916-1923)
• Proletár Étterem (1919)
• Szovjetház (1919)
• Intim Kabaré (1919-1921)
• Kamara Színpad (1921-1941)
• Kultúra könyvesbolt (1921-1941)
• Manikűr és fodrászat (1921-1941)
• Cukrászda (1925-1941)
• Szombathelyi Nagyszálloda (1941-1945)
• Sabaria Nagyszálló (1945-1978)
• Hotel Savaria** (1985-2005)