Vida Artúr
| Vida Artúr | |
| Született | Weisz Arthur 1880. szeptember 28. Dombóvár |
| Elhunyt | 1934. január 26. (53 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hirsch Rozália (Riza) (h. 1912–1934)[2] |
| Szülei | Weisz Mór Fischer Julianna |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1903) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17. parcella, 21. sor, 49. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vida Artúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vida Artúr, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Arthur[3] (Dombóvár, 1880. szeptember 28. – Budapest, 1934. január 26.) magyar építész.
Élete[szerkesztés]
A 20. század első felében működött. Elsősorban lakóházakat, és néhány középületet (kórház, városháza) tervezett, elsősorban szecessziós stílusban. Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában is.[4]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1908: Közkórház, Lugos (Jendrassik Alfréddal közösen)[5]
- 1911: Weisz Mór bérháza, Budapest, Tompa utca 9.[6]
- 1911–1912: Közkórház, Trencsén[7]
- 1912–1915: Közkórház, Szatmárnémeti[7]
- 1910–1911/1912: Városháza, Karcag[7][8]
- 1913–1914: Savaria Nagyszálló, Szombathely, Mártírok tere 5-11.[9][10]
- 1928: lakóház, Budapest, Raktár utca 39–41. (munkatársak: Sebestyén Artur, ifj. Paulheim Ferenc, Neuschloss Kornél, Gyenes Lajos, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin)[11]
1907-ben részt vett a budapesti Rózsa utca 1. (Dohány u. 102.) lakóház átalakításában.[12]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1911: közkórház, Szombathely (Jendrassik Alfréddal közösen)[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pécsi polgári házassági akv. 199/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45512/1898. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 470. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 104. oldal 28. sor
- ↑ Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o.
- ↑ http://www.epa.hu/00000/00009/00039/201-216-kronika.htm
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=tompa-u-9&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ a b c Déry, i. m., 129. o.
- ↑ https://mandadb.hu/tetel/657994/Karcag
- ↑ http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/magyarszecessziosepuletek/05furdokesszallodak.html
- ↑ https://www.nyugat.hu/cikk/szombathely_regen_es_ma_a_nagyszallo
- ↑ https://www.octogon.hu/epiteszet/franciaudvaros-berhazak-budapesten-szekely-bertalan-utca-23/
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/03/20/rozsa_utca_778
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
Források[szerkesztés]
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
