Ugrás a tartalomhoz

Sarki partfutó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarki partfutó
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. canutus
Tudományos név
Calidris canutus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Fészkelési területe és vonulási útvonala
Fészkelési területe és vonulási útvonala
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarki partfutó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki partfutó témájú médiaállományokat és Sarki partfutó témájú kategóriát.

A sarki partfutó (Calidris canutus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Nemének a típusfaja.

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ban, a Tringa nembe Tringa Canutus néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Calidris canutus canutus (Linnaeus, 1758)
  • Calidris canutus islandica (Linnaeus, 1767)
  • Calidris canutus piersmai Tomkovich, 2001
  • Calidris canutus rogersi (Mathews, 1913)
  • Calidris canutus roselaari Tomkovich, 1990
  • Calidris canutus rufa (A. Wilson, 1813)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Alaszkán, Izlandon, Észak-Európában és Oroszország északkeleti részén fészkel. A mocsaras környéket kedveli, de a tengerparton is megtalálható. Magyarországon alkalmi vendég, tavasszal és ősszel.

Megjelenése

[szerkesztés]

Átlagos testhossza 23–25 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–61 centiméteres, testtömege 110–160 gramm. Háta szürke, pikkelyes mintázattal, hasa világos. A hímek alsó fele a nászidőszakban vörös.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokat, férgeket, szúnyoglárvákat, rákokat és csigákat keresgél a vízparton.

Szaporodása

[szerkesztés]
Calidris canutus

A hím a levegőben csapkodva udvarol a tojónak. Fészkét a száraz tundrán mélyedésbe rakja. Fészekalja 3–4 kb. 40 milliméteres tojásból áll, melyeken 21-22 napig kotlik.

Védettség

[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint. 1980-ban még több millió sarki partfutó élt, amely napjainkra mintegy 250 000 egyedből álló létszámra csökkent. A partfutók életben maradási esélyeit jelentősen rontja, hogy a globális felmelegedés hatására az általuk fogyasztott puhatestűek korábban kelnek ki, mint, a sarki partfutók fiókái a tojásból és a frissen kikelt egyedeknek kisebbé vált a csőre, amely miatt étrendjük megváltozott. Míg korábban a táplálóbb Loripes nevű puhatestűeket fogyasztották, addig napjainkban a kevésbé tápláló Dosinia, illetve a tengeri füvet (Zostera) kénytelenek fogyasztani.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2016. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  2. a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  4. A sarki partfutók és a klímaváltozás. metropol.hu. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]