Saimaa-tavi gyűrűsfóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Saimaa-tavi gyűrűsfóka
Archív kép a fókáról
Archív kép a fókáról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Öregcsalád: Úszólábúak (Pinnipedia)
Család: Fókafélék (Phocidae)
Alcsalád: Phocinae
Nem: Pusa
Faj: P. hispida
Alfaj: P. h. saimensis
Tudományos név
Pusa hispida saimensis
(Nordquist, 1899)
Szinonimák
  • Phoca foetida saimensis
  • Phoca hispida saimensis Nordquist, 1899
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Saimaa-tavi gyűrűsfóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Saimaa-tavi gyűrűsfóka témájú kategóriát.

A Saimaa-tavi gyűrűsfóka (Pusa hispida saimensis) a gyűrűsfóka (Pusa hispida) alfaja. A világon a leginkább veszélyeztetett fókák közé tartoznak, állományuk 2016 őszén csak mintegy 360 egyed volt.[1][2] Az egyedüli populáció a finnországi Saimaa-tóban él, innen jön a nevük is. A populáció olyan gyűrűsfókáktól származik, amelyek elszigetelődtek a többiektől, amikor a legutóbbi eljegesedés során a föld megemelkedett. A Ladoga-tavi fóka és a bajkáli fóka mellett a Saimaa-tavi fóka egyike a kevés élő édesvízi fókának.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

A Saimaa-tavi gyűrűsfóka csak édesvízben fordul elő. Az élőhelye Finnország keleti részén, a Saimaa-tórendszerben található, amely több, egymással összeköttetésben álló kis tóból áll. A tórendszer 4460 négyzetkilométeren terül el, mintegy 13 710 szigetet és félszigetet foglal magában, partvonalának hossza mintegy 15 000 kilométer. A tavak mélysége átlagosan 17 méter, a legmélyebb helyen 82 méter.[3] A legfontosabb területek, ahol a Saimaa-tavi gyűrűsfókák megszülik és felnevelik kölykeiket, a Linnansaari és Kolovesi nemzeti parkok. Mivel elszigetelten él, az egyedüli ellensége az ember. Szakértői becslés szerint a területen természetes körülmények között hatezer fóka tudna megélni.[4]

A Saimaa-tavi gyűrűsfóka az egyedüli endemikus emlős Finnországban.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Egy felnőtt állat 85–160 centiméter hosszú, tömege 50–90 kilogramm; a hímek rendszerint nagyobbak a nőstényeknél. Színük sötétszürke, a hátuk feketés-szürke körben fehér gyűrűkkel. A hasuk világosszürke. A Saimaa-tavi gyűrűsfókák színe sötétebb a többi gyűrűsfókáénál.

Szaporodása[szerkesztés]

4–6 éves koruk között érik el az ivarérettséget. A vemhesség 11 hónapig tart. A február végén / március elején világra jövő újszülöttek 55–65 centiméter hosszúak és 4–5 kilogrammosak.[5]

Védelme[szerkesztés]

A 20. század elején a Saimaa-tavi gyűrűsfókákat kártevőnek tekintették; 1882 és 1948 között díjat fizettek az elpusztításukért.[6] Önkéntesek már az 1920-as évektől foglalkoztak a fókák megmentésével,[1] de a Saimaa-tavi gyűrűsfókák csak 1955 óta védettek. 1983-ban a populáció 100–150 egyedből állt. 2005-ben már 270-en voltak, de két kedvezőtlen szaporodási időszak után 2007-ben visszaesett 260-ra. Ekkor a szaporodóképes nőstények száma 87 volt.[7] Úgy tartják, hogy a kihalást el lehetne kerülni, ha a fókák száma elérné a 400-at.

2016 tavaszán 79 kölyköt találtak, ebből 4 elpusztult.[8]

A Saimaa-tavi gyűrűsfóka védelme érdekében az élőhelyükön önkéntes halászati korlátozásokat vezettek be. A legfontosabb korlátozás, hogy április 15-től június végéig tilos hálóval halászni a tóban; itt a halászat elsősorban nem gazdasági, hanem szabadidős tevékenység. A halálozási ráta ennek ellenére nem csökkent, ami mintegy 20–30 fókát jelent évente. Többségükben az adott évben született kölykök pusztulnak el.

A fókák járulékos halálozásának csökkentésére 2011 óta a fókák fő élőhelyén egyes halászati módszereket tilos használni, például erős hálókat, nagy halcsapdákat és halcsapdás horgokat.[9]

2016-ban született a korábbi két rendelet helyett egy rendelet és egy kölcsönös megegyezés született a hatóságok és a víztulajdonosok között. A halászati egyesület 1,7 eurót kap hektáronként, hogy ellenőrizzék a halászati korlátozások betartását. A hálók használata a költőhelyek 5 kilométeres körzetében tilos április 15-től június végéig.[10]

A Saimaa-tavi gyűrűsfókák túlélése függ a megfelelő jég- és hótakaró meglététől is. Ezeknek a csökkenése, amit a klímaváltozás okoz, közvetlen fenyegetést jelent a fókákra nézve. Az emberek által készített hófészkek sikeresnek bizonyultak a túlélési feltételek javításában.[11] A hófészkeket három télen át tesztelték, és 2014-től kezdve rendszeresen használják.[12]

A védelem célja, hogy 2020-ra elérjék a Saaima-tóban a 400-as fókalétszámot.[6]

1998 óta a fő költőhelyek területe Natura 2000 hálózat része.[1]

A kultúrában[szerkesztés]

Juha Vainio Vanhojapoikia viiksekkäitä (Bajszos agglegények) című dala, amely Saimaa tó egyik szigetén élő agglegényről és a Saimaa-tavi gyűrűsfókáról szól, a vidék elnéptelenedésére és a természet védelmére hívta fel a figyelmet.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Timaffy Lilla: Saimaa tavi gyűrűsfóka – Saimaannorppa. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  2. Endangered and Threatened Species under NMFS' Jurisdiction. United States Fish & Wildlife Service, 2010. április 6. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  3. E. Kuusisto: Basins and Balances. In: Saimaa a living lake. 1999, Tammi, Helsinki, p. 21-39
  4. (2009) „Saimaa’s seals on the brink of extinction”. Helsinki Times (13).  
  5. a b The endangered Saimaa ringed seal (Pusa hispida saimensis). (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  6. a b Saimaa Ringed Seal (Phoca hispida saimensis): The most endangered seal in the world?. Metsähallitus - Natural Heritage Services, Eastern Finland. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  7. Saimaannorpan kanta kasvussa”, 2013. szeptember 13. (Hozzáférés ideje: 2017. november 21.) 
  8. Saimaalta löytyi 79 kuuttia, mikä on ennätysmäärä. Maatalouden Tulevaisuus , 2016. április 15. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  9. Tero Sipilä & Tuomo Kokkonen: A New Protection Strategy for the Saimaa Ringed Seal, Due to Climate Change. Metsähallitus - Natural Heritage Services, Eastern Finland, 2011 (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  10. Kalastusrajoitukset voimaan saimaannorpan suojelemiseksi, 2016. április 14. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  11. Human intervention can help endangered Saimaa ringed seal adapt to climate change. Science Daily , 2015. november 5. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  12. Saimaannorpan luonnonpesintä on vaarassa, apukinosten kasaamisesta päätetään pian. hs.fi , 2016 (Hozzáférés: 2016. május 1.)

Fordítások[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saimaa ringed seal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saimaa-Ringelrobbe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]