Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-7-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Másodfokú égési sérülés a kézen
Másodfokú égési sérülés a kézen

Az égési sérülés az izom- vagy bőrszövet olyan sérülése, amelyet , elektromosság, maró anyag, súrlódás vagy sugárzás okoz. Azt az égést, amely csak a bőr felszínét érinti, felületes vagy elsőfokú égésnek nevezik. Amikor a sérülés a mélyebb rétegek egy részéig hatol, akkor részleges mélységű vagy másodfokú égésről lehet beszélni. A teljes mélységű vagy harmadfokú égés esetén a sérülés a bőr minden rétegére kiterjed. A negyedfokú égés a mélyebb szöveteket, például az izom- vagy csontszövetet is károsítja. A forrázás az égési sérülésnek az a fajtája, amit a bőrre kerülő, magas hőmérsékletű folyadék (víz, olaj) vagy gőz okoz.

Az égési sérülések ellátásában igen fontos az első 48 óra. A szükséges kezelés az égési sérülés súlyosságától függ. A felületes égések ellátása egyszerű fájdalomcsillapítókon kívül alig igényel többet; a súlyos égéseket hosszabban kezelik az egészségügyi intézmények égés- és plasztikai sebészeti osztályain. A csapvíz enyhítheti a fájdalmat és mérsékelheti a szövetek károsodását, bár a hosszas hűtés csökkenti a test hőmérsékletét.

A részleges égési sérülést vízzel és szappannal meg kell tisztítani, majd steril lappal be kell fedni. Az égési hólyagok kezelése nem egyértelmű, de célszerű azokat érintetlenül hagyni. A teljes mélységű égési sérülések általában sebészeti ellátást, például bőrátültetést tesznek szükségessé. Nagy kiterjedésű égési sérülések kezeléséhez gyakran sok folyadékot kell intravénásan adni, mert a kialakuló gyulladás nagy kapilláris folyadékveszteséget (ödéma) okozhat. Az égési sérülések hosszú távú kimenetele nagyban függ az égés kiterjedésétől, az érintett személy életkorától és egészségi állapotától is. Az égések leggyakoribb szövődményei fertőzések.