Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-22-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A dorogi Hősök tere
A dorogi Hősök tere

Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közrezárt völgy északi bejáratánál található iparváros, a Dorogi kistérség központja.

A Pilis és a Gerecse völgye az újkőkor óta lakott hely. Nevét 1181-ben említi egy oklevél, a Dorog név Durug, Drug, Durugd, Borok változatokban fordul elő. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák. Földrajzi helyzete miatt a város fejlődését, alakulását a szénbányászaton kívül az átvonuló utak határozták meg. Itt haladt keresztül az a római hadiút, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze. Az 1700-as években ismét közlekedési csomópont lett a település, a BudaBécs útvonalon megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós. 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat. A közlekedés fejlődésével a település is egyre jobban fellendült, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a lakosságszám hatszorosára növekedett, 1984-ben elnyerte a városi rangot.

Ma több mint 12 000 ember él itt, a Pilis, a Dunakanyar és a főváros közelségében, mely a helyi turizmust is fellendíti. Környezetének sajátságos mikroklímája folytán, melyet a földfelszín anyaga határoz meg, a szurdokvölgyben különleges védett növények – például pilisi len és pufók árvacsalán – élnek. A Dorog szomszédságában fekvő települések és üdülőhelyek, mint Klastrompuszta, Kesztölc, turisztikai jelentősége megnőtt, a város közelségének köszönhetően.