Rózsadombi Krisztus Király-templom

Rózsadombi Krisztus Király templom
Építési adatok
Építése	1926
Stílus	népies stílus
Tervezője	Árkay Aladár
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1024 Keleti Károly u. 39.
Elhelyezkedése
Rózsadombi Krisztus Király templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 46″, k. h. 19° 01′ 29″47.512833333333, 19.024722222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsadombi Krisztus Király templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rózsadombi Krisztus Király templom, olykor a „Rákócziánum” kápolnája. Budapesten található a Keleti Károly utca 39. szám alatt. Eredetileg a Rákócziánum internátus és gimnázium (Budapesti Érseki Katolikus Gimnázium) számára épült 1924 és 1926 között Árkay Aladár tervei alapján.

Története

Az 1903-ban Sebők Imre által alapított Rákóczi-kollégium és a vele együtt működő, 1907-ben megnyílt Budapesti Érseki Katolikus Gimnázium épülete 1907 és 1909 között Schömer Ferenc és Baumgarten Sándor tervei alapján épült fel. Ehhez kezdettől fogva templomot is akartak építeni, amely nemcsak a diékok, hanem a környéken lakók templomául is szolgált volna. Hogy könnyebben szerezzenek támogatókat úgy tervezték, hogy ez lesz „II. Rákóczi Ferenc emlék-kápolnája", mert ugyan 1906-ban „a nagy fejedelem hamvai örök pihenőre hazai földbe tértek, az ország fővárosában azonban ez ideig semmi jel nem hirdeti dicső emlékét”. Csak 1912 végén került sor a kápolnaépítő bizottság újjászervezésére Pallavicini Edéné és Wolff Károlyné vezetésével. Ekkor azzal próbáltak támogatókat szerezni , hogy a kápolna az elhunyt Erzsébet királyné nevét viselje. Tervük azonban világháború miatt nem volt megvalósítható, így a gyűjtött pénzt teljes egészében hadikölcsönbe fektették. Csak 1919-ben folytatódott a gyűjtés, amikor ismét visszatértek a Rákóczi emlékkápolna tervéhez. Ezúttal azonban az infláció semmisítette meg a gyűjtött összeget.

Végül 1923 szeptemberében, amikor Pokorny Emánuel igazgató kezdeményezésére sokadjára alakult meg a kápolnaépítő hölgybizottság, munkájuk sikerre vezetett. Pokorny tervezőt is talált Árkay Aladár személyében, „aki a tervek elkészítését és a munkálatok vezetését teljes önzetlenséggel egyedül Isten dicsőségére elvállalta”. A két lehetséges telek közül elvetették a Rét utca sarkán fekvőt, és inkább a Rákóczi-kollégium szomszédságába építkeztek, hogy a diákok egy fedett átjárón könnyen átjuthassanak a templomba. Az építési munka 1924 tavaszán kezdődött, kivitelezője Szegő Árpád építész-vállalkozó volt. Az alapozási munkákban az intézet növendékei is részt vettek. A templom 1925 júniusában már külsőleg készen állt, de a belső munkálatok még egy évig folytak. Az építési költség közel 200 ezer pengőt tett ki, amelynek nagy részét, mintegy 140 ezer pengőt a Rákócziánum gimnázium és internátus biztosította. A hölgybizottság 33 ezer pengőt gyűjtött, a Vallásalap 13 ezer pengőt, a Budapest főváros pedig 8800 pengőt adott.

Mivel az építés közben, 1925 végén rendelte el XI. Piusz pápa Krisztus Király ünneplését (október utolsó vasárnapján), úgy döntöttek, hogy a templomot neki szentelik. A szertartást 1926. október 31-én Csernoch János esztergomi érsek végezte.

A Krisztus Király templom (kápolna) jelenleg az Országúti Szent István vértanú plébániához (a budai ferencesekhez) tartozik.

Leírása

Szentélyének boltívén a Krisztus Királyt ábrázoló mozaikkép Nagy Sándor terve alapján készült Angelo Gianese velencei üvegmozaik műtermében. A mozaik mellett kétoldalt kapott helyet az a két festmény, amelyet a Fraknói Vilmos váradi kanonok kifejezetten a templom számára készíttetett 1907-ben. Az Országos Képzőművészeti Társulat segítségével kiírt pályázat nyertese Octavian Smigelschi volt, tőle rendelte meg Fraknói a két cementlapokra festett freskót. Az egyik Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolja, amint meglátogatják a szentmártoni apátság bencéseit, és Imre kit egyszeres, kit hétszeres csókkal üdvözöl; a másik pedig II. Rákóczi Ferencet, amint kápolnájában udvari embereitől körülvéve térden állva fogadja a pap áldását az Oltáriszentséggel. Ezek a képek csak a szentélyből láthatók.

A templom háromhajós, az oldalhajók fölött mindkét oldalon karzat van. A hajókat elválasztó boltívek belsejének díszítőfestésén bibliai és a lorettói litániából származó jelképek láthatók (bárány, búzakalász, szőlőfürt, kereszt, horgony, szív, stb.). Legfelülre, a fából készült lapos mennyezet alá a Trianoni békeszerződéssel elszakított magyar városok festett címerei kerültek.

Harangját 1926-ban Szlezák László öntötte, orgonáját az Angster gyár építette 1927-ben, 14 üvegablakát Leszkovszky György tervei alapján készítették (1928).

A templomot eredetileg folyosó kapcsolta össze a szomszédos Rákóczi Kollégiummal, hogy a diákság azon keresztül járhasson szentmisére, anélkül, hogy ki kellene mennie az utcára. Ezt 2005-ban a gimnázium felújítása során lebontották.

Galéria

• 
  Rózsadombi Krisztus Király templom
• 
  Díszes kapu
• 
  Szentély
• 
  Mennyezet

Források

• ↑ Pokorny 1927: Pokorny Emánuel. „A mi templomunk”. Budapesti II. kerületi érseki kath. reálgimnázium és Rákóczi-kollégium értesítője 1926/1927, 3-7. o. 
• ↑ Gáspár 1940: Gáspár Pál. „A mi templomunk”. Budapesti II. kerületi érseki kath. reálgimnázium és Rákóczi-kollégium értesítője 1939/1940, 17-43. o. 
• Rózsadombi Krisztus Király templomigazgatóság. Magyar Katolikus Lexikon . (Hozzáférés: 2023. december 27.)
• Rákóczi Gimnázium és Krisztus király templom. muemlekem.hu . (Hozzáférés: 2023. december 27.)
• Krisztus Király Templom (Rózsadomb). Esztergom-Budapesti Főegyházmegye . (Hozzáférés: 2023. december 27.)
• Fabó, Beáta (2021), Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között, Budapest: Budapest Főváros Levéltára, pp. 44-45
• Nyárádi, Anna-Mária (2013), "A Rózsadombi Krisztus Király templomigazgatóság", in Beke, Margit, A katolikus Budapest, vol. I, Budapest: Szent István Társulat, pp. 234-236
• Biró, Aurél (2019), "Érseki Katolikus Gimnázium és Rákóczi-kollégium Fiúnevelő Intézet", in Beke, Margit, A katolikus Budapest, vol. III, Budapest: Szent István Társulat, p. 272, ISBN 9789632777092