Loretói litánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A loretói litánia egy Szűz Máriát köszöntő és ő hozzá könyörgő ima, mely az olaszországi Loreto városáról kapta a nevét. A Szűzanyához könyörgő imák típusa a kyrieleison, amelyet állva mondtak, vagy énekeltek, már az 5. században megjelentek, a hívek különböző szándékából. Eredeti változatát Bizáncból származtatják. Leginkább májusban hangzik fel a katolikus templomokban.

Előzmény[szerkesztés]

1294. december 10-én csodálatos módon Szűz Mária názáreti háza az itáliai Loretóba repült, a hagyomány szerint angyalok vitték oda. Köré templomot építettek. Valóban látható, egyes kutatók szerint nabateus falazási technikával épült négy fal a loretói templomban.

A litánia története[szerkesztés]

Legelső változatát Párizsból ismerjük, 1200 körül. 1558-ban a németországi Dilingenben nyomtatták ki először. Feljegyzések szerint először 1575-től énekelték minden szombaton a loretói bazilikában – mások szerint korábban, már 1400 körül. 1691-ben VIII. Orbán pápa betiltotta a Mária-imákat és egységesen a loretói litánát rendelte hivatalosan azok helyébe. 1886-ban XIII. Leó pápa ezt megerősítette.

A litánia szerkezete[szerkesztés]

Szűz Mária 48 megszólítása:

  • 13 alkalommal mint Isten Anyja
  • 5 erények hordozója
  • 13 az Ószövetségben megjövendölt, Szűz Mária előőképei
  • 5 oltalmazó
  • 12 mennyek királynője

Litánia üzenete[szerkesztés]

Szent II. János Pál pápa a loretói ház 700. centenáriumi ünnepsége alkalmából levelében kifejtette azt a hármas üzenetet, amit a litánia kifejez.

  • A kegyelem: Isten ingyenes ajándéka, amelyet szüntelen kérünk és ha elveszítettük volna bűnbánattal és gyónással újra rátalálhatunk.
  • A hit: a kinyilatkoztatott igazságok észszerű belátása, Isten elfogadása és terveibe való beleegyezés.
  • Az üdvösség: melyet egy szegénységben elfeledett Isten Fia hozott el nekünk.

A litánia az örökké tartó örömért való könyörgéséssel végződik.

Források[szerkesztés]