Ruspei Szent Fulgentius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ruspei Szent Fulgentius
Ruspei Szent Fulgentius posztumusz ábrázolása egy ismeretlen művész 17. századi festményén
Ruspei Szent Fulgentius posztumusz ábrázolása egy ismeretlen művész 17. századi festményén
egyházatya, apát, püspök
Születése
465 körül
Thelepte, a mai Tunézia területén
Halála
527 és 533 között, január 1-jén
Ruspe, a mai Tunézia területén
Tisztelete
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ünnepnapja január 1., az Ágoston-rendben január 3.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruspei Szent Fulgentius témájú médiaállományokat.

Ruspei Szent Fulgentius (születési nevén: Fabius Claudius Gordianus Fulgentius), (Thelepte, 465 körül – Ruspe, 527 és 533 között, január 1-jén) szentként tisztelt észak-afrikai püspök, apát, egyházatya.

Korai élete[szerkesztés]

Fabius Claudius Gordianus Fulgentius karthágói nemesi családban született. Ősei Rómából telepedtek át Karthágóba, s nagy vagyonra tettek szert. Karthágót születése előtt Geiserich vandál király vezetésével feldúlták, ezért a család Itáliába menekült. Nem sokkal később visszatértek, de házukat ariánus papok foglalták el, így szülei Thelepte környékén telepedtek le, amely a mai Tunézia területén volt. Itt született meg Fulgentius és öccse Claudius. Apja még gyermekkorában meghalt, anyja Mariana tanította meg latinul és görögül.

Már elég korán anyja rábízta a birtokok kezelését, amit nagy ügyességgel végzett el. Ezt látva kinevezték prokurátornak. Ezzel gazdagsága mellé rangot nyert, s ehhez megfelelő - nagyvilági - életet élt.

Megtérése hosszabb folyamatot vett igénybe, s a Szentírás, valamint Hippói Szent Ágoston voltak rá nagy hatással. Egy idő után eldöntötte, hogy szakít világias életével, de a családfői feladatokat - és vagyont - meg kívánta tartani. Ezt a kettősséget nem bírta sokáig, s az ariánus papok támadásai ellenére a Faustus, diolelei elűzött katolikus püspök szerzetesközösségébe kérte felvételét.

Szerzetesként[szerkesztés]

A püspök nem akarta felvenni a közösségbe, mivel elhatározását hirtelen fellángolásnak gondolta. Viszont amikor megjelent anyja Mariana, s miközben hangosan követelte, hogy adják ki a fiát, csendben a cellájában maradt. Ez a cselekedete azt mutatta a püspöknek, hogy Flugentius tényleg el akarja hagyni a világot, s szerzetes akar lenni. Vagyonáról anyja javára lemondott.

Hilderich vandál király ismét támadta a katolikusokat, s ezért a kolostor megszűnt. Flugentius egy közeli kolostorba menekült, melynek apátjával, Félixszel mély barátságot kötött. Félix bizonyos szempontból társ-apáttá tette, magának tartotta fenn a kolostor anyagi ügyeit, a szerzetesek képzését pedig átadta. Nem sokkal később ismét menekülnie kellett, s társával, Félixszel együtt Sicca Veneria nevű településen egy árius pap mind a kettejüket megostoroztatta, szakállukat és hajukat levágatta. Ezt azonban az ariánus püspök is soknak találta és kiszabadította őket. Visszatértek szülőföldjükre, Byzacium tartományba és Mididiben ismét kolostort alapítottak.

A kolostori élet folyamán merült fel Fulgentiusban a remeteség iránti vágy. Egy Redemptus nevű szerzetessel gyakorlatilag megszökött, hogy Egyiptomba menjen, s ott remete legyen. Viszont a hajója megállt Szicília szigetén és a helyi püspök Szent Eulalius hatására visszafordultak, azzal, hogy előtte elzarándokoltak Rómába. Miután visszatért Afrikába egy barátjától kapott földön kolostort alapított. Viszont a remeteség iránti vágy ismét elfogta, ezért egy szigetre vonult vissza.

Papként és püspökként[szerkesztés]

Faustus püspök rendelte vissza szerzetesek közé, s hogy szorosabban kötődjön a közösséghez - s engedelmességgel tartozzon - pappá szentelte. 507-ben szenteltek Ruspe püspökévé. Fulgentius többször is vitába szállt az ariánus papsággal, így 520-ban száműzték Szardíniára. 523-ban térhetett vissza, Thrasamund vandál király halála után. Miután visszatért, Ruspéban nagy hatású prédikációkat végzett. A ruspei székesegyház mellett kolostort alapított, ahol példás szerzetesi életet élt. Imádságba merülve a székesegyházban hunyt el.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fulgentius of Ruspe című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Vanyó László: Ókeresztény írók. II. Bp., 1980.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]