Rill József
Rill József | |
Született | 1839. január 11.[1] Módos[1] |
Elhunyt | 1909. április 5. (70 évesen)[1] Ipolyság[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | főszerkesztő (1880–1889, Magyar Paedagogiai Szemle) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rill József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rill József (Módos, 1839. január 11. – Ipolyság, 1909. április 5.) pedagógus, tanfelügyelő, újságíró, szakíró, lapszerkesztő. A 20. század egyik legismertebb dél-magyarországi pedagógusa, „Bánátus legnagyobb tanítója”.
Életpályája[szerkesztés]
1854-ben a verseci képzőintézetben tanult. Tanulmányainak elvégzése után báró Eötvös József közoktatásügyi miniszter megbízásából egy évet Németországban töltött, ahol a képzőintézeteket tanulmányozta. Innen visszatérve, 1869–1873 között a budai tanárképző intézetben lett tanár. 1889-ben Vas vármegyei tanfelügyelőnek nevezték ki, ahonnan a következő évben Szolnok-Doboka, 1892-ben Tolna, 1900-ban Moson, végül Hont vármegyébe helyezték át hasonló minőségben.
Rill igen nagy és minden tekintetben hasznos pedagógiai munkásságot fejtett ki, melynek hatása nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati pedagógia terén is nyomokat hagyott. Különösen a magyar tanítóság erkölcsi tekintélyének emelése és anyagi helyzetének javítása érdekében tett, dolgozott, írt sokat. Főképpen az általa 1880-tól 1888-ig szerkesztett Magyar Paedagogiai Szemlével gyakorolt nagy hatást a tanítóságra. Ebben számos fontos eszmét vetett fel és 30 pedagógus, tanférfiú, író stb. életrajzát írta meg. Azonkívül, hogy maga is 1868-tól folyton pedagógiai és politikai lapot szerkesztett, még számos szak- és politikai folyóiratnak volt a munkatársa, mely lapokba 2000-nél több cikket irt.
1868–1887 között az Ungarischer Schulbote című nevelési szaklapot szerkesztette. A pedagógusmozgalmak résztvevője volt, és számos pedagógiai művet írt.
Művei[szerkesztés]
- Tanodai szervezés. Az 1865–68-ki törvények 38. cikkelyének foganatosítása és alkalmazása (Pest, 1870)
- Vezérlapok az ábécés könyv kezeléséhez (Buda, 1870)
- Jankó a festész. Elbeszélés a nép és ifjúság számára (Schmidt Nándor után, Pest, 1870)
- Az országos közoktatási tanács ügyében dr. Pauler Tivadar magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett emlékirat a budai tanítóegylet részéről. (Pest, 1871)
- Tanférfiak szózata. A budai tanítóegylet programmja és bizalmi felirata. Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez (Pest, 1871)
- Politikai hitvallás. Programm. (Budapest, 1875)
- A hülyék neveléséről és ápolásáról (Budapest, 1882)
- Nevelés történeti irodalmunk. Vázlatos ismertetés, lehetőleg teljes könyvészet. Dr. Kiss Áron életrajza (Budapest, 1882)
- A magyar iskolaügy alapelvei. Dr. Pauler Tivadar 50 éves bölcsészettudományi jubileuma alkalmából kapcsolatban a jubilarius közoktatásügyi kormányzásnak ecsetlésével, életrajzával s irodalmi működése vázlatával (Budapest, 1883)
- A tanügyi életből (Budapest, 1885)
- Egyházpolitika a tanügy terén. Tudósítások-, hozzászólások-, felhívások-, nyilatkozatok-, határozatok- és emlékiratokban, intézkedések-, értekezések-, levelek-, rendelkezések- és ujságczikkekben (Szekszárd, 1895; Budapest, 1896)
- Kulturális hiányosságok (Budapest, 1906)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. 998–1001. o.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Könyvkiadó, 2003
- Csáky Károly: Jeles elődeink Dunaszerdahely, 2002
- Hont vármegye és Selmeczbánya. Irodalom, tudomány, művészet. Írta Pongrácz Elemér adatai alapján Osváth Gyula. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye, 1906. (Rill József, 271. oldal)
- Drozdy Gyula: Rill József (1839–1939) /Századik éves megemlékezés/. — Néptanítók lapja 72. évfolyam, 1939-02-01, 3. szám, 86–89. oldal
További információk[szerkesztés]
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1